Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-24 / 67. szám

IS DECMAG7AROKSZÁG VASARNAF, 1940 MÁRCIUS 24 legtöbbször nőt sem jól. A háborúul/un övek csak folytatását jelentették ezeknek a viszonyoknak, hiszen a gazdasági háború a nemzetek között épprnugy folyt tovább és ennek következménye esakis a munkanélküliség szörnye lehetett. Dc cz nz erkölcsi és anyagi javakat egyaránt elpusztító munkanélküliség neinrsak a Icjjrőzött államokat sújtotta, hanem végigsöpörte az egész világot. A súlyos depressziót csak- rüvid--idöre váltotta föl időnkónt némi javulás. Ilyen körülmények közölt gyakran tapasztalhattuk, Hogy a vidéki iparosseqéd, aki falujából nem is tudott kimozdulni és nem szerezhetett más üzemekben végzett munkával szakmájában áttekintést, szerszámait nem tudta kezelni, de még a megfelelő nyersanyagokat sem ismerte. A kevés munkaalkalom miatt. «.rpédi elhelyezkedés hiányában azután az, ilyen fiatalemberek kiváltották az ipar jogosítványt é5 onáfló vállalkozással igyekeztek megkeresni a maguk és családjuk kenyerét. Ezekkel a kényszerűségből önállósult uj versenytársakkal az áraknak olyan alákínálása indult meg nz eccsz vnnn Ion. amely a minőségretörekvésnek még a kísér letét seni engedte meg. Ezzel „ kisipari prodnk tummal a gyáripar tömegcikkei mindenképpen állták a versenyt. Az érrombolást pedig csak fokozta, hogy a silány árut, a konfármunkát itn ga az elkészítője sem tudta megbecsülni és sok szor ráfizetéssel is túladott rajta, bogy legalább íz anyag, árát ki tudja fizetni. Ebből a helyzetből -i gvőgynlás ulja ismét esak a hozzáértésen, a tudáson át vezethet' kl. Ezt a követelményt biztosította az I1KI6. évi VII. tc., amely bevezette a kötelező mestervizsga rendszerét., amely szerint valamely képesítéshez kötött ipar gyakorlására csak az kaphat ipar jogosítványt, aki a mestervizsgát sikerrel letette. A mestervizsgán pedig a szorusunvclt szakma' gyakorlati munkán kivül, tudni kell az anyag- és Költségszámítást és ismerni kell azokat a rendelkezéseket is, amelyek nélkül az öuálló iparüzö párát a maga é.s szaktársai veszélyeztetése DÓIkül nein gyakorolhatja. Védelmet állit föl ez a törvény az arrombolöval szemben is, akitől még az iparjogosllványát is meg lehet vonni. A törvény megalkotásával egyidejűleg nz iparú©! minisztérium országosan átfogó ipari továbbképzést inditolt meg. Az Ipari Tanfolyamok Országos Vezetősége élére állitolt Gaul Károly miniszteri tanácsos az ipari érdekképviseletek bevonásával olyan programot állított föl, Htnely valóban alkalmas volt a magyar kézmüparosság szakmai szinvonalat a mai kor követelményeire emelni. Az állam igen tekintélyes nuya•ú támogatást biztositolt és biztosit azóta is az ipari továbbképzés céljaira. Megfelelő számban mintamöhelyoket szereztek be, amelyek az ország nagyobb városaiban vannak törzskönyvezve és onnan szállítják őket nbba a legkisebb faluba is ahol a kellően tájékoztatott és fölvilágosított iparosok közül a tanfolyamokra megfelelő számú hallgató jelentkezik. A.tanfolyamok részvételi diját nz iparosok lebcrbirókcpcsségéhez mérten a legmlnimálisabban állapítják meg cs a költségkülönbözeteket nz állani nyújtja. A tnnfolvanivezelöség minden ipart szakmában* elsőrendű oktatószemélyzetet állított össze; a személyzet tagjait időnkint a divat, a legújabb találmányok és készítési niódok megismerése céljából rendszeres srakoktatói tanfolyamon képezi ki. A szcrzell tapasztalatok azt mutatják, ho© nz önálló iparosok részére rendezett továbbképző fanfolXBniok nrmesnk « szakmabeli Ismeretek bővítését eredményezik, hanem a kari összetartás, egymás megbecsülése tekintetében is igen hasznos eredményeket hoznak. ^ politikai széthúzás helyébe a szakma közös ügyei iránti érdeklődés lépett, kialakul az iparoscsalád közösségébe való tartozás érzete. Szakmai versenyek és bemutatók rendezése és a közös gazdasági kérdéseknek kölcsönösség mellett történő intézése érlelte ki azt az iparosönlndalot amely a maga tudását és készítményeinek minőségét megfelelően értékelni tudja. Amikor pedig sikerült idáig eliuinl a gazdasági javulás is biztosítva van. Azoknak" köréből, akik" a' Eézmiíiparosság sorit a szivükön viselik, gyakran Hallottuk a múltban fölvetni a kérdést, ho© a technika hatalmas haladása mellett a gyáripar versenyével szemben biztosíthatja e fönnmaradását kézmüiparos• águnk? Ha ezek az aggódok látják" azt a munkát. umelv ennek érdekében az inari tanfolyamok ' zárain keresztül az iparügvi minisztérium Iranvitásával és nagymérvű' anyagi támogatásával folyik, az eddig elért eredmények" után is biztos reménységbe] tekinthetünk' a magyar kézmülparocrág biztonságos, boldogabb jövndóje fejé Iváltuiált Aw+a fy^yyfaiÚMiál A bőségesen hidrokarbonátos gyógyvíz különösen jótékony hatású gyuniorsav tultengésnél, a vese, vcseinedence és hólyag megbetegedésénél, kóképződés esetében. A* ivóuaenok icyyeí ? óidtól nyitva van. ! A levegős, fedett teraszon a szegedi és fővárosi napilapok, angol, francia, német és olasz képes folyóiratok állanak a látogatók rendelkezésére. SZEOEOl KERESHEDEI fii ÉS IPARDANK ALAPÍTVA 1867. ÉVBEN ... , » « ., sditti lohch i» 1,200 000 — Heictáiiomoiiu P 7,ooooooSzerzödéses viszonyban a Mag,var állalúnos h itelbank és Magyar leszámítoló- és pénvzáltóbank budapesti 'intézetekkel. — Foglalkozik a banküzlet minden ágával. — Páncéltermében safefülkék bérelhetők. KÖZRAKTÁR Is MALOMIPARI RT •llll!!ii!!il!ll!!!lii!!!!!!!!!!!!!!!l!!!li(ve!t PACK MALOM RT)IIII|1||||IIII|I|I|||IIII|||II||||IHI||I|! Közraktára, betárol mindennemű gabonát és terményt. Malma elsőrendű bvza* és rtwsliszleu"f pyárl, paprikamalma, pedig paprikát őrőtt 7 ATKA • • MEGJÖN A IPAR IS • 1 • Gondoljon arra, hogy milyen kellemetlen a forró konyhában való tartózkodás. Szerezzen be már most villamos, vagy gáztűzhelyet. A háztartási villamos, vagy gázkészülék a legkedvesebb húsvéti a j a n d é k.