Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-24 / 67. szám

ftövláánik harisnyák CSOR BÉLÁNÁL Kexiytík, fehérneműk. K<gyó utca és F«h#ieifli ulca sorolt HONG KONG Vágó Klúri, ii Nzegcdi'ől cllAeriilt V;ouyoraiuuvcwz;nö levető Távolkelet crdekeö életéről (A Délnragyarország munkatársától) A közelmúltban beszámoltunk arról az érdekes ós kalandos útról, amelyet Vágó Klári, a fiatal szegedi zongoraművészül'} megtett Szögedtől a -háborús tengereken át Hong Kungha, ahova esküvőjére utazott. Legutóbbi beszámolójában színesen elevrnedett meg a négy hétig tartó utazás izgalmasan érdekes fejezete Szuezen, Adeuen, Singaporeu keresztül. Most ujabb érdekes levelet küldött, amelyben bizonyára élénk figyelemre számot tarló részleteket mond cl a távol keleti éleiről, nzok• ról az eseményekről, amelyekből kirajzolódik az (gyik legfontosabb távolkeleti angol koronagyarmat é.lcte. Több, mint bat hétig volt u'lon a levél, amelynek borítékján rajta van a háborús idő első jele, az angol cenzor cimkéje: G. R. OPENED BY CENSOR HUXG KONG A bélyegeken a szabályszerű hongkongi bélyegző, dc mellettük niég egy rendkivüli időket mutató bélyegző, a postát egy ellenőrző állomáson mégegyszer átvizsgálták, az arab betük mellett: »C*n»orsbip l»crt«. Dc a hosszú, magyarul irt levélből egyetlen sort sem telt olvashatatlanná a cenzor, holott leplezetlen őszinteséggel számol bc a Hong-Kongba került tuagyar zongoraművésznő a távolidért életről. — Ugy megszoktam már ezt a csodálatos kétmilliós várost — irja —, mintha örökkc kinaiak között éltem volna. Hong Kong szigete olyan közelfekszik » kontinenshez, hogy közölte a tenger nem szélesebb, mint kétszer a Duna, Azt a városrészt, amely a kontinensen fekszik Kowloonr.ak bivják, a két városrész között /propellerek? bonyolítják le a nyüzsgő forgalmat, csakhogy a Ferry«-k sokszor nagyobbak, mint a pestiek és ugy használják az emberek, mint otthon az autóbuszt . . . Fe.rcenkint közlekedik. A város középpontja a /Vietoria?, mi a .Floppy Va|ley«-ben, a /boldog vülgy«-ben lakunk. A gyönyörű begyoldalakon állanak a gazdag kínaiak villái, olyan koszorú ez, mint oltlion a Rózsadombon. Amikor látogatóban voltunk egy véroeli gazdag kínainál, azonnal zöld teával kínáltak meg. Ha az crnber a kinai városrészekben kóborol, belevesz a kinai tömegbe, amely állandóan az utcán tartózkodik, ott ad-vesz, eszik, alszik, pihen. A kinai tömeg szines és tarka, de szomorúan piszkos és elképzelhetetlen nyomorúságos. Az embernek az az impressziója, hogy egyetlen kinai sincs soha sem otthon, egész nap »z utcán lődörög valamennyi, sa valamelyik megéhezik, pár centért vásárol valamit a piszkos büfréasztalokou, ahol mindenki szemeláttára készülnek a leírhatatlan DCVÜ CS bizonytalan összetételű tésztafélék. Üzlet-üzlet hátán, amelyek azt a benyomást keltik, hogy voltaképpen az utcán működnek, ajtaja egyiknek sincs, de a záróra, vagy munkaszünet ncin kötelező, addig dolgoznak és addig árusítanak, ameddig jólesik. A városnak ezen a részén nincs Is európai üzlet, kivéve Patát, a Singcr-variógépA* és -a Gestattncr-irógépüzletct. Amig .a kínaiak egyrészc éjszaka is az utcákon nyüzsög, másik része lefekszik valamilyen gyékényre. Fejükre húznak ogy takarót és reggel folytatják az elképzelhetetlen nyüzsgést . . . Egész hosszú sorokat alkotnak az utcákon alvó kínaiak, lia valahonnan kilép az ember, vigyáznia keil, hogy rá ne léipjen az alvókra. Fantasztikus a kínaiak nyomora, de fantasztikus az igénytelenségük is. Még az a kinai is, akiuek van miből, naponta csak kétszer eszik. Körülülik az asztali, középre tesznek egy tálat, amelyben apróravágott húsdarabok, Csigák és ismeretlen rovarok, haldarabok nyüzsögnek. Kezükben csészefélét tartanak és azt a jólismert két hosszú t'apálcihát. Kinai vendéglőkben — az általános olcsóság ellenére — elég sokba kerül egy-egy vacsora, van olyan ételük, amelyért elkérnek száz hongkongi dollárt is. A vendéglők többcmelct magasak, állandóan nyitottak, minden társaság számára különterem áll rendelkezésre és mindegyik terem ugy van berendezve, mintha szalon lenné, két kanapé is van benne, hogy az előkelő kinai nyugodtan emészthessen ... Az étkezés kezdető előtt lányok forró, nedves kendőkel hordanak körül tálcákon, a látogató íkv mossa meg a kezét. — Az európaiak részéve különben uagyou hiányzik a kenyér. Kenyeret a kinaiak nem esznek és azt csak európai vendéglőben kapuuk, ha nem is olyat, mint otthon, a foszlós szegedi búbos kenyeret . Igen érdekes élmény a kinai niuzL Kinai nyelven kinai sziuészek játszanak és persze, utánozzák Európát. A filmtörténet végén azonban ősi kinai jelmezekbe bújnak a színészek és eredeti kinai zene mellett sokévszázad előtti stílusban folytatják a játékot. Ezért a jelenetért érdemes elmenni a kiinti moziba. A legdrágább hely 3p cent. Vannak elegáns európai filmszínházak is. ahol a legújabb angol és amerikai filmeket forgatják, itt már egy jegy másfél dollár. — A hongkongi rendőrség külön érdekes látvány. Négyféle emberfajta posztol az utcán angol uniformisban; angol, fehérorosz, kinai cs hindu. A hindu rendőrök sapka helyeit turbánt hoidanak, egyébként a fehér emberek legnagyobb része Ilong Konghan fehérorosz. A kinai szörnyű hangos emberfajta, szereti a lármát, nz elképzelhetetlen zajt, lármát rendeznek akár örülnek, akár búsulnak. Többszáz patront pufTogtatnak, ha például uj üzlet nyílik, vagy ha a lóverseny kezdődik, ha valaki esküszik, slb. Minden alkalmat fölhasználnak a puffogtatásra. Szerelnék néhány fölvételt készíteni a város érdekes életéről, dc azt hiszem, a háború óta t«I'»s elküldeni. Kár. mert szebb várost keieset lehet képzelni. Az utcákon piros autóbuszok szaladgálnak fehér födéllel, zöldszinü, emeletes villamosokon az első emelet drágább, iniut az alsó. A közlekedés igen olcsó- I'elsze, riksák is forgalomban vannak, de az ember szive fáj, amikor látja a szegény páriákat szaladni. Rengeteg az áramvonalas autó; 3 kinai nő éppen ugy sofiroz, mint az európai. >— A napokban — irja tovább Vágó Klári —» egyik leguagyobb élménynek voltam szemtanúja, kinai temetésen voltunk. Egy kinai sámfakészilöhöz indulluuk, a műhelyben fülsiketítő lárma fogadott, a középen függöágyon feküdt a halott barna csomagolópapírral letakarva, előtte egy kinai cintányért csapkodott nagy erővel; csodál* tam, hogy nem ébredt föl a szcreuesctlcn halolf. Kinai gyászétiekckcl jajgattak, egy asszony a földön ülve nagy tiizet rakott és szines papírokat égetett, ezzel elűzve a gonosz szellemeket. A koporsót az ablakon keresztül vitték ki a műhely* bői cs a gyászmenet is az ablakon keresztül mászott ki. Így történik akkor is, ha történetesen a negyedik emeleten lakolt a halott. Ilyenkor fából készült lépcsőt állítanak az ablakhoz s amikor mindenki leért, végre elindul a menet. Elöl egy zenekar fülsiketilően játszik, utána következnek a gyászolók fehér zsákruhában és homlokukat fehér kendővel kötik át. Senki sem sir, merf a halál után következik a boldog élet. Gerendákból összetákolt állványok következnek, amelyeket 1—6 kuli cipel. Az első állványon az elhunyt fényképét viszik kőröldiszitvo szines papírokkal cs zászlókkal. A másodikon papírból fölépítve nz elhunyt háza és benne a berendezés ugyancsak papírból. Aztán mindenféle virággal és szines papírral földiszitett állvány és legvégül magát a halottat viszik tarka-barka állványon. Valóságos farsangi menethez hasonlít egy-egy kinai temetés. — A legtöbb kinai házban legalább három aniab, kinai cselédlány dolgozik, a személyzet együtt uem kerül annyiba, mint nálunk otthon mondjuk Rózsi szobalány (nem is ajánlom, hogy idejöjjön . . .) Egy-egy amah havi fizetése 5 hongkongi dollár. — Fantasztikusan olcsó minden; a város tele van hatalmas áruházakkal, rengeteg anyaggal. Egy nyersselyem férfiing például 5—6 hongkongi dollár. Az olcsóság egyik oka, hogy a munkabér nagyon alacsony, ha egy szegény kínai egy dollárt keres, van ennivalója egész hétre. Nem is siet addig, untig a dollár tart; olt ácsorog naphosszat a zsúfolt utcákon. Egyik as?taluál jósnő ül, másiknál nőket fésülnek, mellette borbély kö-: vetkezik, ezek mind az aszfalton tanyáznak. Itt ételeket kotyvasztauak, távolabb ujságárus gubbaszt, az újságjait az aszfaltra teregeti. Van az utcán kölcsönkönyvtár is, de a bizalom kedvéért nem lclict a könyvet hazavinni, az olvasók olt helyben leülnek és a helyszínen olvasnak. Az ember azt hiszi, a kinai utcákon mindig farsang van, cégtáblák helyett hatalmas szines zászlók lógnak rikitó kinai hetükkel. Zászló és zászló mindeuütt; sokszor eszembejut a dómteri /Turandot? nagy fölvonulása. . . — Hong Kong nem egyenlő Kínával — végzi érdekes levelét a fiatal zongoraművésznő —, azzal a rejtelmes, soha ki uem ismerhető Kínával, amely 1910-ben is ugy él, mint sokszáz évvel ezelőtt. Csupán elvétve látni Hong Kong utcáin kinai nőket, akik apró elnyomorított lábakon tipegnek. A férfiak nagyrészc óiég európai műveltsége mellett is megtartotta szokásaiban a tradíciót. Ila valamelyik kínainak szemölcs nő az arcán, az abból kinövő szőrszálat nem eugedi borotválni. Láttam olyan kinait, akinek az állúig lógott ilyen, néhány szál szőr. A régimódi kinaiak ncin hordanak cipőt, hanem fekete saroknélküli papucsfélét. Akármilyen azonban a kinai. igyekszik utáV Sziuhí Igazgató: r KARDOS GÉZA RENDES HELYARAKKAL ÚJDONSÁG! 1940 március 24-én Ilusvét vasárnap délután fél 4 órakor 1940 március 2-t-én Húsvét vasáruap este 8 órakor 1010 március 25-én Ilusvét hétfőn este 8 órakor Erdélyi Hihály a /Sárga piljke. kolegény*, /Legyen ugy mint régen volt? slágeropérettek szerzőiének legújabb sláger operettje JATZKO Cl A VAU DALOL A NYÁR 1940 március 25-én, húsvét héttőn délután fél 4 órakor. — Mérsékelt helyárak! TÁN Cl ZENÉS BOHÓZAT ÚJDONSÁG! MÓKA Finom c s a i a ti