Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-24 / 67. szám

A város madárvendégei Irta: Bcrctzk Pcter dr. A városi ember ezer szaladós goudja közölt nem ér rá a városba köllözölt madarakkal törődni. A bérkaszárnyák tövében tovarohanva szeme vajmi keveset keresi az eget. A legtöbb városi ember számúra csak kél madár létezik: a veréb és a galamba. Ezeket is jórészt csak akkor veszi észre, amidőn a tolakodó kis szárnyas utouállók a cipője orra elől sem akarnak szárnyra kapni. Ínség idején is ezeket ápolja és gondozza, trckct a semmittevő kis éhenkórászokat, akik teljes parazitájává szegődlek az embernek. Ezek az emberrel együtt vándorolnak, aUomian oz ember elmegy, eltűnnek ők is, ahová az ember megtelepedik, legyen az az egyenlítő, vagy az északsarkvidéki táj, olt teremnek ők is. Ember nélkül képtelenek megélni. 4 város szemetén, hulladékán élősködő és ajnározott galamb és veréb annál több bosszúságot okoz a tanyai népnek, nebu valóságos csapásszerü kártételével. Még az a szerencse, hogy a tanyai ember irtja a verebet. A város verebeinek tulszaporodásának korlátozásáról maga a természet gondoskodik, amidőn az őszi hideggel megérkeznek az északi verebcsz-kurvalyok és törpe solymok, amelyek azután megvámolják az elkapatott, • elbizakodott városi verébnépséget. A legtöbb ember szeme más madarat nem lát a városban. De még csak meg sem hallja őket. Pedig a legtöbb madarat a hangja után veszi észre a madarászeniber is. Hány ember tudja vájjon azt, hogy a szegedi korzón van egy ívlámpa, melynek a felső végéről leesett a boriló vaslemez s a cső belsejében cinegepár ütött tanyát. Nyáron zsúfolt szép délutáni napokon katonabaudával együtt csicsergi a maga éneket. Vájjon észreveszi-e a ködösszemü városi ember a korzó erdei fenyőin fészkelő zöldikét, vagy a (platánokon fészkelő pintyeket, amelyből két-három pár minden nyáron hü marad a parkhoz és már március első napsütötte reggelein hallatja messzecscngő csattogó veresét. Ilyenkor nnir nagyban várja ez a szalmaözvegységben élő kis madár a párját. A tojók a hitnek után csak betekkel későbben érkeznek. Innen a madár latin neve is: Fririgilla euelebs. Vájjon hány ember ember vette ds/.re, liogy pár év elölt tarka vargupár rakott fészket a korzó legmagasabb platánján. Olt kezdették meg rablómunkájukat a városi galambok fiainak elhurcolásával, amig Kiss Ferenc dr. erdészszenie föl nem fedezte és el nem riasztotta őket. Vájjon hány ember hallja niegő szi estéken a korzó bokrai alól raesszehangzó pitypalatty verését, amelyet éjszakai vonulása idején a város felelt ért a Kajnaldcrengés és egy napi időtartamra a korzó vendégének' szegődött. Milyen csodálatos és részben megmagyarázhatatlan, hogy egyes vad fajok háziasodnak és előszeretettel a városok zajos forgalmas utvonalát választják fészkelő helyükül. 'A Kossuth T.ajos-sugárut celtiszfáján nem egv gerlepár fészkelt. A fészket tartó gallyat néhol a villamos lírája is súrolta. Egy-egv gerle a korai reggeli órákban, még a gyalogutakon is szeli HUNGARIA »» uj gyorsmérlegek 10 cvi jótállással 2 é\ i részletre ismét kaphatók! Kifogástalan használt gyorsmérlegek hitelesítve olcsón beszerezhetők Az összes mérle&tipusok javítása és hitelesít tetősét, felelőséggel legolcsóbban vállalja a Hungária mérleggyár körzeti képviselője: RÓZSA inérlcgK&tfifö SZEGED. KOSSUTH LAJOS SUGÁRUT 5 személyautó Typ. 55, 200 és 220 megb zhaló mo'or, kényelmes karosszéria, hátsó lengötengclv, központi alvázkenés és minőségi leiszerelés! Kérjen ajánlatot a körzeti képvise'eitöl: Róna Miklós Alföldi Gépkereskedelmi Vállalata Szeged, FeKe'esas-u 22. degetclt. tipp olyan megmagyarázhatatlan ez, mint az, hogy miért van Parisban a Luxembourgparkban annyi szelid fészkelő örvösgalamb, amely mifelénk az embert lötávolon kivül erdönniczöu elkerüli. A város vendéguiadarui ősszel, leien cs tavasszal szoktak jelentkezni és nélia olyan nagy számmal, bogy — ba kell, ba nem kell — a városi embernek is föl kell figyelni reájuk, ősszel néha hallani lehet az íclszaparodott vércsékről és kányákról*. Szegény vérese, amelynek a fejére annyi mindent ráolvasnak. Hol van az már abban a késő időben? Valahol a Földközi-tenger, Kisázsia és Afrika napsütött tájain. Vérengzéssel, gyilkossággal, gyalázátossággal vádolják a szegény kis egér-, sáska pusztító madarat, amelyet már a törvény is védelmébe vesz. Dc ugylátszik cz ugy van a madaraknál is, mint az embereknél: ha egyszer valaki ártatlanul rosszhírbe keveredik, az azután próbálhatja fehérre mosni magát. Neki kell vezekelnie nz összes karvalyok, kis solymok és héják vétkeiért, mert hát neki is kampós az orra és éles a körme, márpedig az ilyen szerzet csak kártékony lehet, mondja a megrögzött balliiedelem. Nem is marad véresefészek a fán, ha az a tanyai magyar tudomására jut. összetévesztik ezt nz ártatlant — amint említem — a hozzá nagyon hasonló egyéb ragadozó madarakkal. Őszi időben még dívik a purcligalambok fölzavarása. Gyönyörű képet nyújt ilyenkor a város fölött vadászó vándorsólyom. A galamfalka csak ugy biztos, felőle, ha fölötte tudja tartani magát, viszont a vándorsólyom is csak ugy tud eredményesen galambot fogni, li.i fölülről zuhan áldozatára. Igy azután megindul a fölfelé furakodás az elsőbbségért. A galambok már ncha piciny, csillogó pontoknak látszanak. Az erőteljesebb sólyom — bár nagy fáradsággal — egyszer mégiscsak föiéjukkerül s akkor mint kü zuhan le a seregre, amelyből ha elragadni esetleg nem is sikerül, de súlyos testével olyan iilést mér a galambra, hogy az kábultan esik lefelé, amidőn elkapni már gyerekjáték. Ila azután a zuhanás balul iitölt ki, akkor kezdődik elölről a harc s ilyenkor már nehéz munka a sólyomnak az égbetört galambok fölé kerülni. Kevés áz a városi sólyom, amelyik ily fáradságos vadászatra szánja magát. Egyszerűbb dolog behúzódni egy magas épület rejtettebb zugába s onnan észrevétlenül csapni rá az alatta gyanútlanul elrepülő galambra. Az okos városi sólymok ezért húzódnak a fogadalmi templomra, a víztoronyra, s a többi templom tornyaira, ahol galainbl'orgalm szokott lenni. Az elfogott galambot elhurcolja messze a városon kivül s olt lépi szét. Telente azután a rendőrség ad lövési engedélyt az ilyen /betolakodott* vendég elpusztítására. Sajnos, minden egyes- súlyom elpusztításával a régi magyar természet kép mozaikjából egyegy csillogó darabka esik ki. mert ezt a hazánkból már csaknem kipusztult nemes madarat a fészkelés idejében már törvényesen kellett megvédeni. A városi galambokért meg nem kár. Jobb. ha az éhhalál elől legyengült beteges állatokat a sólyom csemegézi föl. A galambok a drágább építésű középületekben úgyis elég kárt okoznak. A sólyom viszont nem tehet arról, hogy a nagy Természet öt húsevőnek és nem salátapusztitónak teremtette. Az északi kis sólyom" apró. vakmerő, gerlcuagyságu rablórnadár, mely még a vadlibát is megtámadja cs annak hónaljába is belefurakodik. A városokban úgyszólván csak verebekből él. A galambot is levágja, de elhurcolni nem tudja s igv azután azokat nem is üzi. Havas időben a Széchenvi tér fáin többször figyeltem meg verébevés közben. Ha elkészült egv verébbel," elsiklott s pár másodperc mulya már hozta is a régi helyére az uj veréb/sákmánvt. Naponta i'sv mescsémegézik S—>10 verebet Mi i- tenne. ha ezek nem volnának, ha a veréb korlátlanul szaporodhatnék a városban. Somogyi-telepen figyeltem meg egy nagy eperfát, amelyen 18 ve rébfészek van. Ez a 18 pár veréb háromszori költéssel erről a fáról magáról évesle 729 verebet repit ki. A város téli ragadozóihoz tartoznak a baglyok, amelyek az erdőkről, mezőkről húzódnak a városba kis cjjeli verébvadászatra. A fákon, tömegben éjszakázó verebek a bagoly veszedelem miatt keresik a villanylámpák közelében lévő fákat. A gyöngybagoly köllümadár is némely templomtoronyban cs padláson. Egy ilyen télen fogott baglyot gyűrűvel szabadom-reszteltem egy 1938 januári estén lakásom ablakából ? ugyanez óv telén 1938 decemberében meglőttek Ürbőn, Pest melleit. Igy került a szegcdi téli bagoly kitömve a Madártani Intézetbe. A galambász héját sem lehet kihagyni a varost látogató madarak kivül. A vándorsólyomnál valamivel nagyobb matdár a galamboknak valóságos réme. Ila a várofcü galambokat a szinház, posta körül idegesen keringélni látjuk, akkor ez jelent meg valahol a láthatáron. Sunyi niadár, falak mellett surranva, váratlanul és meglepetésszerűen csap prédájára. Havas telente a varjuk tömegesen lepik el a várost. F./.ek jórészt Oroszország varjai. Felborzolva deres tolakkai kuksolnak a fákon cs a Valéria-téri húspiac környékén. Legtöbbje lesoványodik annyira hogv a pehelykönnyű madárnak cles' mellcsonlján alig tapintunk izmokat. Az apró kis énekesek közül a * bubospacsírla kiszorul a belvárosból. 111 autók szaladgálnak, nincs mit keresnie. A bogyóevö madarakból annál több vendéget kapunk, különösem olyankor, amikor a földeken hótakaró temette be a gyom magvakat. Bár n<-m hiszem, hogy madárvédelm? szempontok is vezetlek a kertrézetet, amidőn a Kossuth Lajos-sugárutat és a Tisza Lajos-körutat celtisz.fákkal és sophqrúva] szeg' lvezte, mégis üdvös választás volt cz/el fásitani. Havas teleken a vastagorru magtörő pintyek jelennek meg és- ropogtatják a fenyvesrigók. Mig amazok egye sévcl, kettesével gubbasztanak a fiákon, a rigó csapatosan lapi el a fákat: Az idei. 'febniárvégcn március első napjaiban valóságos seregély invázió volt a városban. Vannak ugyan a vadszöllőbogyökon nálunk is áttelelő kisebb csapatok, de a nagy zöme elvonul tőlünk. A délről érkező scItt a tauavz.! Női cs férfi ruhaszükségleiét már must szerezze he! Legnagyobb válaszléjc női-, férfiés gyermekruhákhah, kábátokban és felöltőkben. o T BÍOU ItyFiácK női és férfiruhaáruházában, kelemen utca j szam jmöhuc ftit% kitfikatúinked !