Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-24 / 67. szám

igy akarja „eltüntetni kisebbségeit a román propaganda Hamis adatokkal es (orz térképekkel fölszerelt könyv került for­galomba az elkövetkező Dékckonferencia befolyásolása érdekéken (A Délmagyarország inuiikulársától) A nyu­gati háború megindulása óla a román pro­Í >agandaliivatal újból piacra dobta Sabin rtanuilla dr.: »Élude etlinographique sur la populalion dc la Roumanie« ciiuű munkáját, amely még llfóS-ban jelent meg, de különösebb visszhangot sem a középeurópai, sem a nyugati államokban nem kellett. Ebben a bővített könyv­ven a szerző most azt akarja bizonyítani, bogy Erdély néprajzi elhelyezkedése a mai határokkal egyezik s ha a mostani háborút követő új békekonferencia fölvetné az erdé­lyi revízió gondolatát, a román propaganda­hivatal már eleve gondoskodni kiván a maga > igazságának« védelméről. Kétségkívül, Sabin Manuila, a román statisztikai hivatal igazga­tója, legjobb ismerője a romániai nemzetisé­gi viszonyoknak. Sőt az 1930-as népszámlálá­si adatokat egyedül csak ő ismeri s mint számtalanszor már kinyilatkoztatta; ezeket az adatokat községenként nem is kívánia nyilvánosságra hozni a jövőben sem. „Célszerű" felhasználás Az 1930-as népszámlálási adatokat tehát a román statisztikusok »eélszerücn« használják föl s Sabin Maniuka dr. fönti, az eljövendő békekonferenciái a vonatkozó könyve is ezt a célt szolgálja. Ebben a francia- és angolnyel­vé, térképékkel bőven fölszerelt tanulmányá­ban Manuila kétségtelenül kél helyes cs igaz elvből indul ki. Az egyik: nem lehet tiszta etnográfiai választóvonalakat találni, ame­lyeknek egyik és másik oldalán a különböző nemzetiségek végy illetlenül lakjanak. A má­sik: a nemzetiségek egymásba vegyülő telepü­lésénél fogva a íontus közlekedési ulak ide •vagy udacsulolása és a természetes választó­vonalak kövelése szükségképpen jelentős ki­sebbségeket utal az egyes nemzetiségi alapon fölépítendő államterük [re. Mindenképpen he­lyes cz a megállapítás, de erőszakolt és sem­rrriképpen sem igazolt az a további állítása 'Manuilúnak, hogy a páriskörnyékí békeszerződés al­kotói ilyen középutas megoldási kerestek cs hogy Románia jelen­legi határai ilvcn meggondolások alapján s ezeknek megfelelően születtek meg. Nagyon jól tudjuk s u páriskörnyéki bé­kekonferenciákról kiadott angol és francia emlékiratok mindenki elölt bizonyít iák, hogy a Magyarország és Románia közötti uj ha­tárt nem kétoldali tárgyalások és megfelelő módon beszerzett ohjekiiv ismeretek és ada­tok alapián állapították meg. A magyar bé­kedelegációnak hatalmas statisztikai és tér­képanyagát, valamint tudományos iiemzcli­ségtiirlénrti, földrajz', gazdasági, politikai me­morandumainak pompás gyűjteményét, amclv ma is a Közép-Dunanicdcnee népi. politikai cs gazdasági problémáinak leggazdagabb és légértéltesebb -gvü jteniényc, a hékcko 11 frreii ­rián döntő nagyhatalmak képviselői figyelem­re sem méltatták, kezükbe sem vették. M elcsatolt Piirfíum Hogy nemzetiségi szempontból mennyire r.em kerestek középutas megoldást a trianoni békeszerződés diktálói, jellemzi ezt az a kö­iülmény, hogy a Magyarországtól Romániához csatolt területtel 1.061.805 111a­i Most is jól felszerelt raktárral várja Ont az „ - ADLER , . > OENVCSARNCK Tisza Lajos gyár lakost szakitoltak el az anyaországtól, mig Magyarorszá­gon mindössze 28.131 román la­kost hagytak. Nem lehet kompromisszumos megoldásnak nevezni azt, hogv Romániához csatolták a Magyar Alföld peremén húzódó parliurnheli vasutvonalakat s azokat az alíöldszéli ma­gyar nagyvárosokat (Temesvár, Arad, Nagy; szalonta, Nagyvárad. Székelyhíd. Érniihlöy« falva, Nagykároly. Szulinár), amelyek e vas­utvonalak főbb állomásait alkotják s a sürii­lakosságu és intenzív gazdasági vérkeringési! magyar táj legfontosabb, politikai, gazdasági és kulturális gócai. Romániához csatollak minden stratégiai pontot, minden jelentősebb útkereszteződést, Magyarországot pedig mind nemzeti, mind gazdasági érdekeiben meggon­dolás nélkül megcsonkították és ni halárai kii/ölt védtelenül hagyták. Manuila Sabin idézett tanulmányában egy térképvázlatot közöl Nagv-Roniánia Politikai halárainak és a románság • etnikai határának összefüggé­séről iR. oldal). Tübbizben. közöltek már ha­sonló térkéneket a román propagandamunkák s ezúttal Sabin Manuila sem vígváz elég gond­dal a maga tudományos reputációjára, mert a leikén hamis és az 19311. évi ro­mán népszámlálás eredményeivel is homlokegyenest ellenkezik. Szembetűnő torzítások A térképnek és vitairatnak a vizsgálatát kezdjük Temes- és Toronlál-inegyénél. Ilt ugyanis szembetűnő, liogy a délszláv-román határon egvellen kisebbségi l'oll sincs Sabin Manuila térképén, holott az 193". évi román statisztika szerint is Temes- és Torontál-me­gyében a 199.443 főnyi lakosság 02.1 százalé­ka nemroinán. Ezzel szemben a Délszláv ig­bau élö románoknak hatalmas lerülelfoliol ad, tehát a torzítás hozzávetőlegesen huszon­ötszörös. Szalmár vidékén a kisebbségi lakosság foltjait egyszerűen eltörölte Sabin Manuila Ha továbbmegyünk északon, a volt Csehszlo­vákia és Lengyelország felé: itt kivégzi a hess/arábiai oroszokat csaknem egv szálig. A besszarábiai Oroszoknak három alig lálha­ló foltot ad. holott az 1930-as román nemze­tiségi adatok is 1,000.000 oroszt tüntetnek föl Rosszarábiában a bábom előlli 1.5 millió orosszal szemben. Ezzel szemben a Dnyesz­ter túlsó oldalán, vagyis Szovjetoroszország területén élő 285.<MM> románnak igen jelentős leriiletfoltot ad. Tehát a torzítás ilt már öt­venszeres. Hasonló a helyzet a dobrudzsai ha­láron élö kisebbségeknél is A liz év előlli népszámlálás Durostor- és Caliaera-megyék­ben átlagosan 80 százalékos bolgár kisebbsé­get mutat ki. Manuila most ennek az egyölöd­rcszét tünteti csak föl. Világos tehát, hogy. Sabin Manuila propagundairala és térképe nemcsak ellenünk, hanem Szovjcloroszorszag ellen, Bulgária ellen, sőt Délszlávia ellen is »Icnvckct« akar fölsorakoztatni. A legkirívóbb torzítás — mondani sem kel­lene a magyarság ellen irányul. A Ma­gyarország felőli halárrésznél azt a meglepő állítást kockáztatja raeg, hogy ncui Irhct megállapítani pontosait a kisebbségi helyzetet, mert a magyar népszámlálások csak az anya­nyelvet kérdeztek a lakosságtól, nemzetiségi összeírást nem csinállak. Kzen az alapon le­hát azt sem mondja meg. liogy a halár ro­mániai felén mennyi magyar él. Ehelyett a régi magyar statisztikáikul birálggtja, a régi magvar politikusok etnográfiai határait is­merteti s olyan térképre hivatkozik, amelye­ket senki nem ismer és ezl mind csak azért, hogy elterelje a figyelmei arról a tényről, hogy i . a mai magyar-román halár men­tén Románia oldalán tiszta, a Ma­gvar Alfölddel összefüggő töm­bökben 320.00U. magyar lakik s r. ­területek mögött még 170.990 dlcmagyaeország yasarnap, 1-910 március 21 ammmmmmammmmmmmmmmmm Evangélikus Leányinternátus Budapesten bármely fővárosi közép- vagy főiskolába járó protestáns unlcányok teljes ellátását, fcliigyu­lését, idegen nyelveken való továbboklátásút váltalja. Prospektust kijld az Intézet tulajdo­nosa: Bunker Jozefin, Rpcst. VII. Rákóczi ut 10 magyar cl, eltekintve a történel­mi Erdély 1,200.0(10 főnyi magyar­ságától; Munlénia. Moldovu és Bukovina közel ,'MIO.OOO főnyi ma­gyar lakosától. Ks ezt a harmincszoros torzítást, ezt a kii iv ó különbséget Sabin Manuila igv fogalmazza meg a jövendő békekonferenciája számára: »un certain nombre de llongrois se trouvent sur le lerrilnirc rouniain. alors i|u"un certain nombre dc Rouniains ont été abandonnés en territoire liongrois«. Magyarul: Bizonvos, hegy Magyarországon vannak román terüle­tek. mint ahogy az bizonyos, hogy Romániá­ban is vannak összefüggő magyar magyar tc­i illetek). A különbség csupán az, hogy Magyarországon 16.221 ro­mot;; mán van. addig Romániához a régi Magyarország területéből 2,000.000 magyart csatoltak. Játék a szamokkal Végeredményben Sabin Manuila szélma­lomharcot folytat ebben a propagandaköny­vében a megkövesedett igazsággal, hiszen maga leszi közzé az 1930. évi román ttépszám lálás hivatalos eredménvét. Eszerint Romá­nia 18.057.028 lakójából'5.075.701 hí kisebb­ség. Sabin Manuila óvakodik leírni a részle­tezést. de n térképéhői akaratán kivül is ki­olvasható'. hogv Románia területén az 1950 a s népszámlálás alapián is 1,551.525 magyar. 700 687 német. 1 092.106 oorsz. ukrán, rútén él s hogy a zsidók is közel 1.090.000-s lélek­számmal szerepelnek és a többi kisebbségek (bolgárok-, törökök, talárok, szerbek, krasso­vénok és cigánvok) többszázezres tömegei E kisebbségek. Sabin Manuila könvvét az eljö­vendő békekonferencián semmiképpen sem vehetik alapul. Az egész nem cgvéb. mint iá­lék a számokkal, hiszen az egyházi kataszte­rekben 1,000.000-val több. tehát 0.0Ö0.000 ki­sebbség szerepek Végeredményében a mai fühlu/zadt Romániában a többségi lakosság számút 12.IM)0 000-ra leln i tenni. Részletes és községen kén li pontossággal kell a viszonyokat föltárni és térképezni. Ilyen adatgyűjtése csak Magvarországnak van az l'JIO-cs népszámlálás alanián. Ez mindenki által könnyen ellenőrizhető, tagadászóval el­intézni nem lehet. Ad in ki a román slatiszl i­kai hivatal az 1930. évi népszámlálás adatait községenkénti részletezéssel és akkor kidéiül hogv 21 esztendővel ezelőtt a magvar brkc­delegáció i?aügyet kénviselt, nkkor azonban nem hallgatta meg a gvözök elvakult gvülö­lele. Ilyen hamis és törzbeállitásu propagnn­dakönvvvel komoly, tárgyilagos helyen Ro­mániának még eűvszer operálni nem lehet. Bcrcv Géza Gyermekek is jól bi'ják az Aspirin-t, mert nyersanyaga tökéletesen liszU és a szervezetre árlalmallan

Next

/
Thumbnails
Contents