Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-25 / 45. szám

Vasárnap, 1940. feEroár 23. D£ F M A N Y A R O R G7 A G B Az átokházi Hebők Pál beszél küzdelmes eletéről, a kilenc árva sorsáról és Isten áldását kéri jótevői minden cselekedetére (A Délmagyarörszág munkatársától) Uondbarázdás arcú, szikár s az életharcbau sok sebet kapott magyar jelentkezett nálunk: TTcbők Pál, az' átokházi tragédia egyik szenvedő bőse... 0 volt az, akinek segélykiáltása megmozgatta Szeged társadalmának szívét, az ti kileue. édesanya nélkül maradt gyermekére gondoltak azok az emberséges emberek, akik eljutatták adományaikat kiadóhivatalunkba, hogy egy kis féuyaugárt lopjanak a szerencsétlen család liideg, sötét, téli éjszakájába... Megilletődve és egy kissé zavartan állott előttünk TIebök Pál, do szívesen és bensőséges, mélyről fakadó huugou válaszolt hozzá intézett kérdéseinkre. Bevezetőben elmondotta, hogy Imre Mihály dr. várostanyai orvos küldte be hozzánk, hogy megköszönhesse, amiért fölkaroltuk s a jólelkű adakozókkal , együtt pártfogásba vettük őt és gyermekeit, Azután fájó megilletődéssel beszélt arról, hogy milyen szépen éltek elhalt feleségével, pedig sok-sok megpróbáltatáson mentek keresztül, öt és fél hold földet béreltek a várostól s ezenkívül a gazdas ági szakiskola egyik mérnöke adta felesbe nekik illetményföldjét. Ebből éltek, kínlódtak é3 küzködtek... A katonaság révén két apró lovuk van. amolyan igazi „átokházi" lovak s ez a két jószág segített a munka terhét viselni. Iparkodtak, két kézzel fogták meg a munka végét s így valahogy fönn tudták tartani magukak -Dehogy adom a gyermekeimet!"* Érdeklődtünk a .Hebök-árvák iránt, Hebők Pál kilenc" szép gyermeke iránt. Fáradt, fénytelen szemében megcsillant valami, amikor megértette, hogy a gyermekeiről kell beszélnie es egy kis büszkeséggel esöudes szavában fölsorolta valamennyit: Jolán.15 éves, Margit 11, Géza ,13, Mária 12, Irén 10. Károly 7, Piroska 5, Péter 1 és a kis Emmi 2. A legkisebbiknek, a tizediknek vílágrajütto az édesanya életébe került s a tizedik gyermek el is kísérte a hős magyar anyát a szebbik hazába... _ — Nom volna-e jobb, ba nagyobb gyermekeit beadná a városba, valami mesterségre, szolgálatba, vagy esetleg bejuttatnánk a kisebbiket az árvaházbal — kérdeztük Hebők Páltól. A derék magyar földmunkás szeme elborult és fölkiáltott: — Dehogy adóm a gyermekeimet1 — Aztán szépen, szelíden elmondotta, hogy ő bizony nagyon szereti a kis „cselédeket", boldög. ha értük küzdhet, dolgozhat és szerotné becsülettel fölnovelni őket. üyy érzem, mintha szegény jó feleségem szelleme minden nap meglátogatna bennünket, hogy megnézze, hogyan viselem gondját a gyermekeknek... — mondta csöndesen. — Nem szeretném, ha valaha is szemrehányást tehetne nekem, mert nem vigyáztam a gyermekekre... Meg különbén sem tudja nélkülözni őket a tutmkábau, a háztartás körül. Szegény felesége az ütolsó hónapokban betegeskedett, sokat feküdt és már akkor úgy ösztották be a házirendet, hogy Jólánka, a legnagyobb lány vezeti a háztartást. Ö mos, főz, kenyeret siit — inert tud ám konyeret is sütni, megtanította rá az cdesauya — s ellátja a nagy család gondját. mint háziasszony. Margit, aki 14 éves, egy kicsit beteges, ő nem tud dolgozni, do a kisebb gyermekre ő vigyáz. — A'legidősebb fiam, Géza a két lovat-gondozza, ő szokott kócsiskodni és nekem is segít a gazdaságban — mondja Hebők Pál. — Mária Műbútor, lakberendezés legfinomabb kivitelben készül Kocsis Ferenc müasztalosnál, Fodor-u. 23. Kerékpárosok Alsö rondO kerékpárokat atttf tan réssietr* adom. Pimfkat éibís kaphat Szánté Sándor tr» •IKTMMLA; 1 ««F letaad, (Kín -ű. "*iat!PIÖ3S3U 9 6a Iréu pásztorkodnak, mert bogy tudtunk volna megélni, ha nem iparkodunk mindig néhány libát, pulykát fölnevelni. Ez pénzbe uem korült, csak a pásztorkodás munkájába. Ezt ellátta a két kisebb lány. Két birkát cs két disznót is nevelt n Iíebők-család, persze á fölnevelt, fölhizlalt jószágot eladták s ebből futott a földbérletre, adóra, nos meg a ruházkodásra, mert bizony sok ruha, cipő kellett kilenc gyermek" számára... — A uógy kisebb gyermeket egyelőre nem lehet segítségnek tartani —1 folytatta „beszámolóját" Hebők Pál —; d« hü Isten segít, majd ők is fölcseperednek-és • akkor beállhatnak a munkába. „Soha ember még nem segített rajtam D Megkérdeztük Hebők Páltól, mennyi adóssága van, mert az érsoszíuú adakozók és a Üélmagyarörszág szeretnek áz átokházi árvák atyját „kitisztázni", mint ahogy a tanyavilágban mondják, hogy azután goud nélkül, egé»z erejével ős töretlen. munkájávai .szentelhesse magát szép családja felnevelésének. Megtudtuk tőle, hogy a városnak tartozik a földbérletre körülbelül '180 pengővel, azonkívül Bozóki András gazdálkodónak tartozik 250 pengővel. Ezt az összeget a derék gazdálkodónak nagyon fontös volna visszafizetni, mert Bozóki András mindig kisegíti, ha bajba kerül ós nemsokára itt • a tavaszi szántás-vetós ideje B akkor tőle kaphat majd vetőmagvakat kölcsön, hitelbe. . Hebők Mihály napszámosnak is Tartozik 165 pengővel. Nehéz, naps^mósmunkája verejtékéből rakta össze Hebők Mihály ezt az öszezeget és rendelkezésére bocsátotta rokonának, do most neki is kellene már a pénz, egyelőre azonban megelégszik a kamatokkal is. Hebők Pálnak minden törekvése arra irányul, bogy valamivel nagyobb földön gazdálkodjék. Meg is vette már évekkel ezelőtt lelépési díj fejében Hebők Szilveszternek batholdnyi átökbázi futóhomokját 1100 pengőért. Ebből már lefizetett nagy keservesen 000 pengőt s még 200 pengő Vau hátra, akkor birtokába "v eheti a földet. Ha ezt a 200 Pengőt möst ki tudná fizetni, nem öt és fél holdon, de 11 holdon gazdálkodhatna s milyen áldás volna, ha már möst, a tavaszi munka kezdetében munkába vohotné azt a hat hold homokos földet is! Ez a. vágya, legszebb álma Hebők Pálnak, hogy hat hold homokkal többel öntözhessen meg munkája verejtékével a '— Családjáért, kilend szép kis gyermekéért... «=• Soha ember még nem segített rajtam! —- mondja és az arcán valami esodalátó fényesség villan föl. — Most olyan vagyok, mint aki álomban él-.. Nem tudom elhinni, hogy azok, akik megsegítettek: emberek... Ugy érzem, möst is csak az segített, aki eddig is gondot viselt rám, • az Isten... ö adót nekem és szegény feleségemnek cröt, hogy küzdjünk és foldozzunk a gyermekeinkért. Most is 6 segített, az Isten... Ugy mondja, mintha templomba lenne es háláimat küldene ahhoz,. aki gondot visel az égi madárra s aki ruházza a mezők liliomát... Aztán bátortalanul hozzáteszi még, hogy a ..Délmagyarország" .élén álló plébános személye is arra tftal, hogy a Jóisten szolgája által mtítatta meg neki és gyermekemnek most az emberek szívét... És a "Gondviselés valóban az emberek szívét válaszototta eszközéül, hogy kiIena magyar gyermeket m'egmeütsen az élét és a baza számáfa... » Hebők Pál búcsúzón! arra kért bennünket, fiiígy tolmácsoljuk mindaíSk'oat, akik őt és a gyérmekeiket megsegítettek aasv nyomorúságukban, hogy amíg'él" Isten áldását kéri jótevőinek minden cselekedetévé... És ígérií minden erejével afön lesz, bogy derék, megbízható és áldozatkész emberekét, neveljen gyermekeiből embertársaik 6 a haza szolgálaTSW • • o Igy válik az átokfiázi tragédia áldássá és annak dokumentumává, hogy vau még szeretet ebben a gyűlölködő világban, amikor a fegyverek közepette is meghallatta a társadalom kilens kis anyátlan árva gfefüvek sírásának távoli, halk'aenejét , • • *' .. fliogbotogodásoknéf " SLG-Í" Ibii jó szolgálatot t»U • mogbiihotá IHA^ENJ ASPTRIN TAÜLl TTA irodalompolitika (A Dugonics-Társaság közgyűlése elé) Irta: Dióoi Géxa dr. A Dugonics-Társaság közgyűlése napján az alább következő sorok Röviden ismertetpi óhajtják azt az irodalompolitikái, amelyet a Társaság alapításától kezdve foktat. Az irodalom vajúdó kérdésen között beszélhetünk jó és rossz irodalompolitikáról. Aki Szeged irodalmi életét hosszú éveken át figyelemmel kíséri, észreveheti, hogy a különböző irodalmi, kulturális egyesületek (a város minden részében) a maguk körében gazdiag és választékos auyagtermelésökkel jelentékeny fényerői a magyar művelődésnek. Magának a városnak olyan sajátos légkörét találjuk itt, amely máshol nem látható és íróinak egyéni dolgozása olyan eredetien szegődi, mely nagyrészt helyi zamattal tarkít minden munkát. És ezeknek írói, művelői megtalálták a maguk körét és irodalomalakító lelkük beleilleszkedett abba az írói társasági életbe, mellen elhelyezkedtek. Hogy egyik irodalmi társaság tudományé sabb színvonalú, mint a másik és többször ad előadásai egy-egy számaként elvontabb tételt — cppen tagjai nagyrészénck magasabb tudományos kópzcttségo révén — még nem jelenti azt, hogy egy másik kör, vagy alkalmi előadó uem képviselheti a maga körében sajátos hlBécsi Vásár 1940 MÁRCIUS 10-17-IG Fc'irietdiikedvezmsnyek Díjmentes vízum Ünnepi rendezésen sorozata Bővebb felvilágosítást adnak: a Bécsi Vá sár Magyarországi Kirendeltsége, Budapest. •V., Vörösmarty-tér 1. (Hamburg Amerika Ll,nie). Tel.: 382-390. A Némelbirodalmi Vasutak Idegenforgalmi Irodája. Budapest IV., Váci-u. ;i_3. Tel.: 180-229, az összes IBUSz-uieuctjegyirodák ós a ME-R-ütazúsi cs Meuetjegyiroda, Budapest, V., Vörösmarfy-lrr 1. Tel.: 186-800, Valamint a TravcUcr Utazási Iroda Kit-, IBUSz MÁV hiv. Menet jegyit oda fiókja. Budapest. IV Mária Valéria-u. 8. Te].: 18-68 68.