Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-21 / 16. szám
"VasárnaD 1940 ffuniur 2f. D F L M4CY4R0R<57*0 S Beckier Vendel nyilatkozata egy főváros lap^n (A Délmagyarország munkatársától) Beckcr Vendel dr pápai kamarás, a tanítóképzőiutézet főigazgatója ismeretes nagyjelentőségű alapítványával kapcsolatban nyilatkozatot adott az egyik budapesti lapnak. Nyilatkozatában Decker Vendel dr többek kőzött szólott a magyarországi németek hűségéről. Hangoztatta, hogy megszerették a magyar mu'tat, a magyar jelent és öntudatosan, de ösztönösen is arra törekedtek, hogy necsak hasonlítsanak, hanem azonossá is váljanak a magyarsággal. — A mi németségünket, nem lehet hűségben nicglántorítani, hiába, kísérleteznek vele, — mondotta a pápai kamarás. Ezt a hangzatos jelszavakkal kierőszakolt német középiskolák, esete is ékesen bizonyítja. Fölállították az iskolákat, de nem tudnak diákot bcleeröszakolni. — Alapítványomban, hitet kívántam tenni az Srök, szentistváni magyar gondolat mellett és válaszolni kívántam nemcsak a magam, hanem sok-sok léhktestvércm nevében is néhány mondvacsinált aktuális kérdésre. Boldog vagyok, mmmm mm STEYR SoMnetyauiéU STEYRTeUemtuá^k Alföldi fápketadiedeJUni Vállalata S<zeft<L, TeUete*a*-(i ZZ. PUCH. MÉRSY-PUCH és BMW motorkerékpárok képviselete hogy igy kettős célt szolgálhattam szerény vagyonkámmal, amely egészében a magam szerzeménye volt és amelyet magyar, hazám ajándékának éreztem. Zománc és alumínium edények háztartási gépek, mérlegek és mindennemű háztartási cikkek nagy választékban a legolcsóbb áron Szántónál Széchenyi-tér II. (Városi bérház) Hivatalosan 100 éves az óvodai intézmény, de Magyarországon már 112 évvel ezelőtt megnyitották az „Angyalkert"-et Szegeden 26 állami, 2 nőegyesületi és 7 felekezeti óvoda működik (A Déhnagyarország munkatársától) A pedagógia történetében határkövet jelentő centennáriumról ad hírt egy német közlés. Rövidesen s/.áz esztendeje annak, hogy Friedrich Fröbél élctrchivta az első óvodát. Fröbcl ISiO-bcn nyitotta meg az első német »Kindergartcn.-t a türingiai Blauckenburgban, gyönyörű, egészséges helyen, erdő közepén. Az első nőmet óvoda megnyitásának százesztendős fordulóját nagyszabású ünnepségek keretében akarták megrendezni Türingiában, a hlanckenburgi Fröbel-házbau, amelyet Fröbcl-kütató intézetté alakították át. Tervbevették az összes kulturállamok részvételét, azonban valószínűnek látszik, bogy nz 1910 juniusában tervezett kulturünnepség a közbejött háboius akadályok miatt elmarad, A német óvoda centennúriumával kapcsolatosan érdekes rámutatni arra, hogy s magyar óvodai intézmény — ha magánkezdeményezés révén is —12 esztendővel idősebb nagy kulturszomszéd unkánál. Btunsvick Teréz ugyanis 1828-ban nyitotta meg nz első magyar óvodát Budán, saját házának parkjában. A magyar pedagógia egyik legfontosabb intézményének nagyszerű megalapítója sAngyalkertc-nek nevezte el az első óvodát, ahol a kis »angyalok«, a foglalkoztatásra érdemes gyermekek a százados park pázsitján játszottak és játszva sajátították el a legelemibb ismereteket. Bizonyos büszkeséggel tölt el minden magyar kulturembert ez a kis összehasonlítás, amely az európai hírű német pedagógiai alaposság és kezdeményező készség árnyékában napfényt és melegséget jelent. íme. a magyar nemzet az ifjuág nevelése és irányítása terén ezúttal is föl tud mutatni olyan kezdeményezést amely méltán emeli a magyar pedagógiai haladást a legkulturáltubb európai nemzetek művelődéstörténete színvonalára. Szeseden 1846-ban nyílt meg az első óvoda A vidéki kulturcentruuiok közül Szeged volt nz első, atn'Ty óvodát létesített. Alighogy népszerűvé vált Budapesten Btunsvick Teréz grófnő kisdednevelési eszméje, Szeged nemes gondolkodású hölgyei IS összefogtak hogv kisdedóvóintézetek fölállítása érdekéhen egyesületet alapi tsanak. Igy alakult meg 1810-ban a szegedi Kisdedóvó Egyesület 800 forint alapítványi összeggel és 1846 julius 15-éu, tehát alig hat csz• kendővel n hlanckenburgi Fröbel-iutézct uicgnj itása után, megnyílt Szegeden az első, jól fölszerelt óvoda, vagy ahogy akkor nevezték: óvó-iskola. Az első szegedi óvóiutézet a Belvárosban nyilt tneg, a ToJdi-uteában s kezdetben 170 gyermek nyert benne oktatást. Budapestről hoztak pedagógust az első szegedi óvóiutézet vezetésérc Nagy József tanító személyében. A megnyitás után a gyermekek száma oly rohamosan megszaporodott, hogy segédóvó alkalmazása vált szükségessé. Az egyesület Skultéthy Mihály okleveles tanítót hívta meg a segédóvói állásra. A Kisdedóvó Jótékony Nőegylet Toldi-utcai óvodája ma is fönnáll és ma is a nőegylet kezelésében működik. Érdekes, hogy a szegedi közönség oly meleg szeretettel karolta föl a kisdedóvó-iutézményt, hogy az óvó-tanitó fizetését 210 forintról 300-ra emelte föl már a következő esztendőben. Akkor történt ez, amikor Nagy József, az első szegedi úv.ó-tauitó megvált állásától és helyét Skultéthy Mihály segédóvó fogjalta el. De felvirradt a nemzet ujjáébredésének hajnala: 1818 és a kisdedóvój intézet bezárta kapuját. Skultéthy Mihály, az ifjú óvó-tanitó kardot kötött és hadbaszállt a sza. badságért . . . Később, amidőn a szabadság napj ja Világosnál ismét leáldozott, a szegedi kisded| óvó-intézetet, bár megnyitotta újból kapuját, űgylátszott, hogy pusztulásra Ítélték a zord idők. Az ' óvodát alig néhány gyermek látogatta s már-már azon volt az egyesület választmánya, hogy bezárja az intézetet. De lassan újból élet sarjadt ki a romok fölött: a nemzet apró munkásai, a jövendő nemzedéke ismét tanulni, játszani vágyott s az óvóintézet is újból föllendült. Az első szegedi óvoda sorsút Szeged város községi választmánya pecsételte meg. 1851 április 21-6n a községi választmány olyan határozatot hozott, hogy Szeged város 2000 forint örök-alapitvúuyl tesz lo a belvárosi Kisdedóvó Intézet javára: Ferenc József király és Erzsébet királyné egybekelése emlékére ... A gyermeknevelés ügye Szegeden ezzel indult el a fejlődés utján és a Kisdedóvó Jótékony Nőegylet annyira • rcsödött, hogy 1856 október 15-én Felsüváro:ÍCU megnyithatták a második óvóintézetet, tiz esztendővel a belvárosi óvoda megnyitása után. Látogatás a hétvezérutcai óvodában A harmadik szegedi óvodát 1872-ben nyitották uiog Rókusoti, a Hétvezér-utcában. 1879-ben nyilt volna meg a negyedik óvóintézet, amelyet már Szeged városa építtetett Alsóvároson. Az intézet készen állt s az ünuepies megnyitót április lére tűzték ki. De 1879 március 12. borzalmas éjszakája .mindent megsemmisített. Az árviz elsöpörte it .meg som njitott alsóvárosi óvoiskoht épületét,' íi rókusi is összeomlott, csak a belvárosi óvoda maradt meg, bár annak épületét is egy méter 'magas viz vette körül. A felsővárosi kisdodófvó intézet bérelt helyiségében volt s azt is elvitte az árviz. Ezekben a szörnyűséges napokban még sokkal inkább szükség volt a gyermekek foglalkoztatására, mint bármikor. És ezeknek a szomorú emlékű napoknak történelmi hátteréből eleven nagyságában emelkedik ki Székely Gáborné, az elsií szegcdi óvónő alakja, akiről V a s v á r y Teréz, a szegedi állami óvótanerök igazgatónője beszél: — Székely Gáborné volt az, aki megreformálta, magyarrá alakította nz óvodai oklalás olúémetesedett módszereit — mondotta az őszkaju igazgatónő, akit fölkerestünk a hélvezéreteü|í óvodában. Az óvodai oktatás nálunk kezdetoiríí Fröbcl metódusa szerint történt, de Székely Gáborné rájött arra, hogy a német módszer egyen fázisa veszedelmes a gyermekekre nézve 8 igyekezett kiküszöbölni uz oktatásból a vaskarikákkal és tűvel történő játékszeréi foglalkoztatást, (f hozta be a Frübel-féle módszer helyett a háncsfonást, a szalma-munkákat és azt a rendkívül praktikus elvet, hogy iniuden papírhulladék gyermekjátékká alakitható . . , Az óvoda történetére visszatérve, Vásvary} igazgatónő elmondotta, hogy az árviz utáni hónapokban Székely Gáborné Újszegedre vitte át aZ árvizsujtottak gyermekeit, sátort ütött é3 ólt, a szabadban foglalkoztatta az apróságokat. Valóságos jótétemény volt ez, mert a hajléktalan családok gyermekei addig százával csatangollak' egész nap annak a folyópak partján, amely auynyi nyomornak és szenvedésnek okozója volt . . A város az eladásra szánt vasházak tágas udvarán állított föl később óvodát 400—500 gyer• mek számára s itt is n szegedi Jótékony Nőegylet viselte gondját a gyermekeknek, sőt élelemmel is ellátta őket Ehhez a nagy föladathoz A szegedi Vöröskereszt is hozzásegített s a két ne* roescélu, agilis egyesület mindaddig folytatta kisdedóvó munkáját, amíg az árviz lo nem húzódott és megkezdődhetett Szeged ujjátercmlésének nagy munkája. A rókusi óvóintézet háza' 1882-ben épüli föl újra. Az épület homlokzatán a Vöröskereszt jelvénye diszlétt emlékezetül a nehéz napok alatt történt együttmunkálkodásra ... A következő esztendőben, 1883 október 15-én meglátogatta "t rókusi óvóintézetet Ferenc József király, Tisza Kálmán miniszterelnök és Tisza Lajos kormánybiztos kíséretében. Ezt az eseményt még ma is őrzi a sárgafalu, megkopott, régi épület faián elhelyezett kőtábla. 1891-ben nyitottat tneg Lévay Béláné az első magánóvodát. Szegeden, majd a háború kitörésének évéit a, 1914-ben államosították a Jótékony Nőegylet kezelésében volt óvodákat, a belvárosi óvóintézet kivételével, amelynek vezetését a Kisdedóvó Jótékony NőeiMet a mai napig megtartotta marrá* UAL • - '