Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-15 / 284. szám

DFI'M AGYAR ORSZÁG Vtasenthal kerámiák pórcellánok HAY MiKSA-cégnél lacsiscauöyi i&vaslafot tárával a Ház Ellogfldták á tórvfngiialósádi válus/fásohnah egtl evvel va!0 cltia­Idszfásáról szOlá favasiatot Budapest, december 11. Tasnádi-Nagy András képviselőházi elnök a csütörtöki ülésen bejelentette, bo© a miniszterelnök átiratot inté­zett a Házhoz, amelyben a kivételes balalom meghosszabbítása iránti előterjesztését küldte meg. Malasits Géza fölhívta a belügyminiszter ft©p.lmét, ho© a törvényhatósági mandátumok­ról szóló javaslat nem elégíti ki a munkásosz­tályt. K e res tt e s-F i s cher Ferenc belii©mi­niszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Á ja­vaslatban arról van szó — mondotta —, ho© az ország törvényhatóságának megújítását, amely 1039 december 31-én lett volna esedékes, e© év­ve] meghosszabbítsák. Szerdán fogadta cl a tőr­vényhozás azt a törvényjavaslatot, amelynek alapját] n választói névjc©zék elkészült. Ilyen körülmények között nem lehel azt mondani, ho© meglehetett volna tartani a visszacsatolt tcriile­fekrn a választást. Eredményt másképpen elérni nem lehet, mint ha egy évvel elhalasszák a tör­vényhatósági választásokat és a kormány e©r­szerre választat az egész országban. A Ház ezután a javaslatot elfogadta, majd át­tértek a gümökór és nemibetegségek leküzdéséről szóló javaslat tárgyalására. Az ülés végén Korláth Endre félreérteit szavainak helyreigazítása címén szólalt fel. — Tegnapi interpellációra félreértést keltett. Az általam fclhozolt panaszok és kifogások ki­zárólag a kárpátaljai területekre vonatkoztak. Te­kintettel tehát arra, ho© Kárpátaljára vonatko­zólag a láreanélkiili minisztériumnak Kompeten­ciája nincsen, valamint arra, bo© az E©esüít Ma©ar Párt kárpátaljai vonatkozásban meg nem kérdeztetett, a belü©minisztcr ur válasza félre­értésen alapult. Azok a magyar anyanyelvű sze­mélyek, akik nem az Egyesült Ma©ar Pártnak, hanem csehszlovák pártoknak voltak tagjai,nem voltak sem nenizethück, sem tisztességes ma©a­rok, hanem a magyar ügy árulói, akiknek járhat megbocsátás idővel, megtérésüknek tcftekkel való bizonyítása után. Mielőtt vásárol, tekintse meq a Vénusz Drogéria alándék hirakatáraif Mikszáth Kálmán-utca !>. Unió, Kalász érvénves R törvényszéken föl mentés, a táblán pénzbüntetés a b(Monyai búzavásárlás gaxeta-pörében (.4 Üehvagyarország munkatársai ól) Egy hfíza vásárlási Csalási ügyben ítélkezett, Psütör,­tökön a szegedi ítélőtábla Elemy-tanácsa A bíiniigy kapcsolatban van a legújabb búzaerté­kositési rendelkezésekkel. Amint ismeretes: az országban egymillió mázsa búza fölvásárlására kapott megbízást n Fulura azzal a megszorítás­sal, hogy búzát csak gazdáktól vásárolhat és az simult év júliusában mázsánkint 29 pengő 73 filléres árat kellelt fizetnie. A battonyai hen­germalomnak. nuicly Kallós Sándor gépész­mérnök és Ungvári Kálmán magántisztviselő tulajdona, nagyobbmennyiségü búzája volt és megpróbálkozott a mennyiség értékesítésével. Az ügyészség megállapítása szerint ebből a cél. bő! Kallós Imre gabonakereskedő, Vidiczkl t'ros földműves. Frank Pál földbérlő, Harthu Imre dr. ügyvédjelölt. Lakatos Lajos földbirto­kos. Kocsis Kálmán kisbirtokos és Fodor Iuire főmolnár, mint gazdák szerepeltek és az ő ne­vükben adták el a malomban tárolt búzát a Fu­túránalf. Csalás miatt indult mer bűnvádi vizsgálat rá az ügyet elsőfokon a szegedi törvényszéken Habermann tanácselnök tárgyalta, A törvény­szék a vádlottakat fölmentette a csalás vádja alól azzal az indokolással, hogy a Csalás tény álladéki elemei nem állapíthatók meg, annál kevésbbé, mert a vádlottak anyagi basnzot nem szereztek maguknak. A vádlottak pedig oem tudtak arról a miniszteri rendelkezésről, hogy a Futura vásárlásai soráu csak gazdáklól sza­bad büzát átvenni. Föllebbezés folytán került az ügy rsütÖrtö­kön az ítélőtábla elé, amely megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és a vádlottakat fejenkint 100 pengőtől (500 pengőig terjedő pénzbüntetésre ítélte. A tábla ítéletének indokolásában ki­mondja. högy a csalás vétsége akkor, is megál­lapítható, ha a vádlottak részéről anyagi ha­szonszerzése nem ís forog fönn. Az ügy most végsőfokon a Kúria ele kerül. cs szóra­kozás a va© inás hangszer. szdi-^ tangünarmoniKa gramofon és lemez. Részletre is olcsó. P 45'­STEINER haugszerüzem Kc!emen-u. 7. fl felsőház befejezte a föfdjavasiat vitáját és a bizottsági módosításokkal elfogad'a a javaslatot Pénteki, 1939. cfecemBer Sk Budapest, december 11 A felsőház csütörtöki tilcsén elsöutk Fodor Jenő szólt borrá a fold­birtokpolitikai javaslathoz, azt hangoztatta, ho© a magyarságnak, a nemzetnek legbiztosabb táma­sza u független magyar kisgazda. Heckenberger Konrád után, aki a káros demagógiáról szólott. Albrecht főherceg mon­dott beszédet. Szerinte a javaslatol ugy lehet jel­lemezni, hogy keve-eu sokallják és sokan keves­lik. A magyar garda íöldt-zorzési e szívesen hoz áldozatot. Bejelentette, bo© mosonme©ej birto­kából 1500 holdat ajánlott föl telepítésre, két év­vel ezelőtt pedig baranyamegyei birtokából 1200 holdat. A terület veszteség fölötti fájdalma nem arra vezeti öt, ho© a törvényjavaslat ellen ha­dakozzék, de a jövőben is figyelemmel fogja ki­sérni, hogy átengedett földjével miképpen hónnak és beváltják-e azokat az ígéreteket, amelyeket a r»jt«élöknek tettek. Sc,handl Károly felszólalása után vitéz Mcskó Zoltáh beszélt, bevezetőben a zsidókér­désről. Kifejtette meg©őzödését, ho© a na©­birtokosok cs középbirtokosok is nia©ar érzés­sel kívánnak hozzájárulni a földkérdés megoldá­sához. 'A délutáni ülésen S. Bálint Györ© hangoztatta, ntnes szükség ar­ra, hogy mezőgazdasági munkásaink a külföldre menjenek dolgozni, csak jobban meg kell szervez­ni a mezőgazdasági munkások elhelyezkedési le­hetőségét. Teleki Mihály gróf földmüvelésü©i minisz­ter válaszolt ezután a felszólalásokra. A háború előtti Ma©-arországon — mondotta — nem foly­tattunk céltudatos földbirtokpolitikát. A liberális gondolkodás nem engedte inog, ho© a kormány­zat beleavatkozzon a földbirtok kérdésébe. Mi az irányított gazdálkodás koráb'in élünk és ha a kor­mány az árakat irányítja, gondoskodnia kell ar­ról is, ho© a földhöz juttatott kisemberek gaz­dálkodása. a kornak megfelelő színvonalon történ­jék. A földkérdésből ki kell kapcsolni a demagó­giát. Egészséges földbirtokpolitikai folyamat fog megindulni. Természetes, hogy ingyen nincs föld. Tisztában van azzal is, hn© a végre nrni hajtás is milyen óriási kockázatot jelent és éppen ez­ért szükség van a földreformra. Beszédét azzal fejezte bc: tudja, hogy a javaslat áldozatokat ki­ván a na©í>irtokos társadalomtól, dc tudja azt is, ho© az áldozatok nem lesznek hiábavalók és ez áldozatok nyomán egy homogénebb, erősebb magyar társadalom alakul ki. A felsőház ezután általánosságban, majd 3 felsőházi egyesített bizottság által elfogadott mó­dosításokkal részleteiben is elfogadta a iavasla­tof. m M lep kapható, kg-ja 70 fillér. PK'K szalámigyárba* és Tisza Eajos-köruf 83, elárusítóban. 102 Interpelláció készül a munkanélküliek foglalkozta­tása ügyében (A Délmagyarorf.ág munkatársától) A nép­jóléti hivatal szprdán reggel muukábaállított 400 fizikai munkást, akik a kertészeti munka­program alapján üteák föltöltésénél segédkez­nek. A most munkába állított 400 munkás hat napig dolgozik és naponta két pengő kereset­hez jut fejenként. Amiut ismeretes: a népjóléti hivatal a 5sa" ládos munkanélkülieket 12, a nőtleneket 10 pen­gő Tiapszámértckű munkához juttatja kará­csony előtt. Az eredeti összeírásban 700 fizikai munkás szerepelt s a fönnmaradó háromszázat a szombaton cs hétfőn kezdődő turnusokban állítják munkába öt napra. A munkabéreket a jövőhéten pénteken fizetik ki. A munkanélküliek ka rácson yelőt ti foglal­koztatása ügyéhen a szerdai közgyűlés elé in­terpelláció és indítvány kerül. A városatyák e.g.vrésze nem túrija elegendőnek a munkanél­küliek foglalkoztatását, illetve kereseti lehető­ségét és arra kéri a. közgyűlést, hogy kará­csony után is foglalkoztassák ezeket a fizikai munkanélkülieket azokban a munkáságazatok­ban, amelyek elvégzését a belügyminisztérium hónapok óta sürgeti. ftöszöiECínullvánitás A városi Magisztrátus mélyen tisztelt képviselőinek, a Tüzoltóföparancsnok­ságnak, a Felsővárosi Iparoskör elnök­ségének, bivulalnoktársaimnak, roko­naim és jóbarátaininak, akik felejthe­letlcn drága feleségem végtisztességén megjelenésükkel lelki fájdalmamat enyhí­teni igyekeztek, őszinte köszöneteméi fe­jezem ki. Szeged, 1939. december bó. Dr, ürdögh Lajos városi t. tanácsnok.

Next

/
Thumbnails
Contents