Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-05 / 251. szám

.Vasárnap, 1989. Btnfem&et 9, DÉCMAGYARORSZÁG 5 SZENTISTVANI MAGYARSÁG Irta: Zolnai Bcla Hivatalos köreink 1932-ben jónak látták német mintára purista mozgalmat indítani, bogy nyelvünk tiszta, zamatos jellegét meg­őrizzük... A programnak mindkét szava jöve­vényszó, legszebb magyar szavaink közé tar­tozók. Igeu helyes és szent dolog a nyelvmű­velés megszervezése, a magyaros sajátságok védelme gondolkozásunkban és stílusunkban, de sokan a nyelv, őrzését kizárólag az idegen szavak üldözésére korlátozzák. Pedig a szó jcsak üres hangkombináció, semmi köze a nem­zeti értékhez: esak a nemzeti lélek melegénél, mondatalkotás kohójában válik magyarrá. Ha a hal szavunkat ma is „kal"-nak ejte­ttük, miut a régi finnugorok: éppúgy magyar szó lenne, mint ahogy magyar a merőben ki­talált erény (17921, amely semmit sem veszte­ne értékéből, magyar szépségéből, ha .véletle­nül a malájok ugyanúgy neveznék a virtust, aminthogy még a hibásan értelmezett nemzeti hiúságunkat sem érintette a minta szó, mert — bár idegen kölcsönzés — a rokon lappoktól vettük át, mégpedig egyenesen nyelvművelői javaslatra, minden népi érintkezés nélkül. Egyik kiváló és tudós nyelvművelőnk nemré­gen igen megörült, mikor egy magyar írónál ezt az új, kifejező szót olvasta: avatar- Nagy­szerű hangkombiuáció, kitűnő újítás, nyelvünk gazdagodik vele! Mikor aztán kiderült róla, hogy szanszkrit-francia jövevény, egyszerre indexre kellett tenni az avatart... Azt szok­ták mondani a jövevényszók ellenségei, a ter­mészetes fejlődéssel szembehelyezkedő neo-ra­cionalisták, hogy az idegen szó kiszorítja a régi magyar szavakat. Kosztolányi a veszély­ben forgó negyvenezer magyar szó érdekében verte félre a hírharangokat... De ha meg kell nevezni, melyek azok az ősmagyar szavak, amik a nyelvtörténet folyamán tényleg kivesz­tek, akkor alig tudnak egy-kettőt fölhánytor­gatni, mint pl. a síiv-et (sógor), aminek el­vesztését valóban sajilálhafiuk. De több is ve­szett Mohács óta — ez a nyelv természetes éle­te — és kihaltak éppen azok a kérészéletű, vér­szegény, gyermekbetegségben szenvedett, a gyárszellem terheltségét hordozó új csinálmá­nyok, amiket a túlzó racionalisták a meggyö­kerezett, természetes fejlődés útján magyarrá lett szavak kiküszöbölésére fabrikáltak. Sok­kal több veszett el a régi latin nyelvből a frau­jéiásodás folyamatában. Vcrba valcvt tbsu. He­lyesen írja Bóka László az líj nyelvtisztító mozgalom bírálatában: „A magyar nyelven úem fog az idegenség... Nyelvünk kiveti ma­gából vagy kilúgozza az idegenséget s magá­ba olvasztja. Igy volt ez eddig s így lehet ez­ntán is, ha a nyelven ugyanaz a. tüzes magyar lélek kiáltja világgá élete gazdag kincsét, nem­zeti műveltségét". Ha cngesztelhetetlenül ha­ragszunk az assziinilálás folyamatában levő idegen szavakra és vissza akarjuk őket taszí­tani a disszimilúcióba; ha meg akarjuk má­tól fogva akadályozni, hogy a „Fugger"-ból fukar legyen, a fösvény, a szűkmarkú, laka­rckos, spórolós, sntucig mellé új szinonimával gazdagítva nyelvünket; ha a „Vorteil", „betar" „csiszta", „színak" formában jelentkező idegen Nincsen pária? Nincsen párja a kiváló ROXAN órának. Győ­ződjön meg, vegyen eggyet Miilhoffernél magának Elegáns faconok! 5 évi jótállás j Divatos briliáns, arany ékszerek, evőeszközök, éb­resztők választékban, alkalmi árakon. Ékszerek átalakítása rajz és minta szerint leg­finomabb kivitelben. Tört arany átcserélés és beváltás magas árban! Széchcnyi-tcr (J. ORION 933 ORION 933 U Európavevők, dinamikus hangszóróval, különleges hullámcsapdákkal. ORION 933 U-val egyen­áramon is kitűnő vétel. ORION RÁDIÓ Hideg és meleg itolokro egyaránt hőfok­tartó, még tej tárolására ís alkalmas, ízléses kivitelű és szilárd építésű minden ORION HŐPALACK Díjtalanul bemutatom, régi rádióját becserélem ii Szened, Mén-utca II. sz^m­Legújabb tipusu rádió készülékeket dijtalauul bemutatja, régi rádióját becseréli Lakásán készséggel bemutatja a legújabb tipusu készülékeket DEUTSCH ALBERT uS,. Meteor ViHapSSÍtf Szeged, Kárász u. Z. Tel. 48-34. Kedvező részletfizetési feltételek. és Csiliárgifér egyedarusitasa SZEGED, Kárász u. 11 Teleion 33-T6. EfiSttfös cserék, kedvező részletfizetés. szavakat a principilis obsta elv alapján kivé­gezzük, nehogy valamikor gyönyörű magyar szavak, fortély, betyár, tiszta, zamat legyenek belőlük: ha ama fikció és Szarvas Gábor szerint üres és hiú ábránd kedvéért, liogy nyelvünk az idők végezetéig a finnugor szó­gyököket variálja és kombinálja: megfosztjuk nyelvünket az új hangzatoktól, amik a magya­rok szimfonáját színesttik és kiteljesítik; ha összetételek és képzések szűznemzése útján ön­magukból akarjuk megtermékenyíteni és utódokkal sokasítani meglévő szavainkat, bogy végül is minden mondatunkban háromszor for­duljon elő ugyanaz a tő és ellentétes jelenté­sektől roskadozzanak derék (szláv szó!), száza­dos, de imitt-amott elagoft töveink; ha vala­mely megmagyarázhatatlan, de leginkább asz­szimiláltjaink tudatalattiságában élő komp­lexum miatt magyarabbak akarunk lenni őse­inknél és a szláv kalapács helyett visszahozzuk történelmünk kelléktárából a jobb híján kelet­kezett verőt, hogy a törökverő Mátyás király és az álmodozó Ady déli Verője, meg a verő­fény, az egetverő taps egy gyékényre kerüljön a kalapáccsal cs ezentúl verővel verjük a vert szöget, nem léve többé különbséget a „szög­gel kiver" és a kikalapál között; ha nem örü­lünk neki, hogy képekben túltengő és hangkom­binációkban szegény nyelvünk zeneiségét ked­vezően befolyásolja a megszokott hangzatok­tól eltérő idegen jpsengés; ha ncin akarjuk ki­használni az idegen szó homályos belszerke­zetének előnyét arra, hogy expresszív-költői hangzat legyen belőle; ha tanügyi rendeletek­kel arra akarjuk nevelni zsenge ifjúságunkat, hogy a magyarság elleni bűnözésben, idegen szavak használatán kapja rajta legjobbjainkat, Zrínyit, Berzsenyit, Széchenyit, Pr oh ászkát, ideszámítva Akadémiánk el­nökét is, Berzeviczy Albertet és ilyenfor­mán szakadék álljon elö nemzetünk legszen­tebb hagyományai és az új hivatalos hazafiság között: — akkor folytassuk tovább nyelvünk természetes ösztönével cs magábaasszimiláló szenlistváni szellemével ellenkezve, a nyelvsze­gényítést, prózánk sótubutítását, költői nyel­vünk színtelonítését, a nyelvszegényítént és ál­lítsunk örök emléket a mai kor szellemének a gyepmester, (= sintér), mütanrendöri bejárás, géperejű bérkocsi, gépkocsiszin, gyúró (+=niasz­szür nem pedig „vasgyúró"), rangrejtve (in­kongnitó bár, a rang is német eredetű szó), borúlátó vagy vendégház (— penzió) szŐtermé­kekuek ... Ha mindenképpen újítani akarunk, vegyük mintául a nyelvújítást és lehetőleg al­kossunk „semmiből" újat, vagy hozzuk elő a siiv cs egyéb — állítólag elfelejtett — régi sza­vakat. bár nem tudom, miképpen leliet tudo­mányos módszerrel kiaualizálni a siiv hang­kombinációból azt, ami benne nemzeti cs ki­mutatni a németből magyarosodott sógor sza­vunkról. hogy mi benne az ami sérti nemze­ti jellegünket. Fordítsuk visszájára az idegeu szavak kérdéseit: 1. A nyugati nyelvek" tőlünk vettek át a kocsi, gulyás, puszta, dolmány, huszár, csákó, fogas, hajdú, szablya, paprika, barack, szavak megfelelő formáit, bizonyságául aunak, hogy. a magyar exotikumból mi kapta meg legjob­ban érdeklődésüket és mit tudtak beleillesz­teni a magyar szellem termékeiből gyakoiitríf életükbe. Komikusnak tartanok, ha a francia akadémia azon törné a fejét, hogy útiképpen lehetne frank-római szóval helyettesíteni a C o r n e i 11 e nyelvét megtámadó baivekot. 2, Az idegeu szó mindig valami típeciália jelentésben jön át, tehát már szellemében is elszakad az átadó nyelvtől, nent is szólva a hangbeli úthasouulástól. Egy példa: a puder, Rádió írógép Kerékpár legelőnyösebben, kedvező részletre CSEREAKCIÓ Y MSRK0V1CS SZILÁRD g. mérnök tn ti szaki vállalata, Tisza Lajos-körut 44 sz.

Next

/
Thumbnails
Contents