Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-29 / 271. szám

Szerda. 1959. november 29. D K L M AGYA K OK SZAG 3 Polgármesterválasztás a vidéki városokban Eddig 15 városban hirdették meg a pályáza'o! a polgármesteri állásra (A Dclmagyarország munkatársától) Az 1929. évi XXX. törvénycikk — amint ismeretes — a polgármester- és alispánválasztást, illetve tisztséget 10 éves ciklusokra osztja, függetlenül attól, hogy az illető alispánt, vagy polgármestert mikor választották meg. A törvény 1930. január lén lépőit hatályba, tollát az első ciklus 1939. december 31-én lololik. Miután a kormány mindeddig nem rendelkezett arról, hogy az esedékes polgármesterválasztásokat elhalasztja, országszerte megindultak az előkészületek a vidéki városok polgármesterének megválasztására. A beérkezett bírok szerint eddig 15 városban meghirdették a pályázatot a polgármesteri állásra, sőt Mohácson már a választás is megvolt. Sopröulian és Békéscsabán a pályázati batáridő letelt. A többi városokban a pályázatok határidejének a benyújtása a következő: Nagykanizsa: december 2, Cegléd: december 4, Hajdúszoboszló: december 14, Hajdúnánás: december 14, Budafok: december 15, Kiskunhalas: december 15, Nagykőrös: december 15, Mosou-Magygróvár: december 15, Pestszenterzsébet: december 15, Szekszárd: december 18, és Kaposvár: december 22. Egor törvényhatósága- november lS-iki gyűlésén nyugdíjazta Braun Károly polgármestert; az új választást rövidesen kiírják. "Rendkívül érdekes, hogy vitéz Endre László dr. Pest vármegye alispánja az összes kiadott pályázati hirdciméiiyekben december, 15-ét jelölte meg mint a pályázatok benyújtásának határidejét, ebből beavatott körökben arra következtetnek, bogy a .vármegyék területén a választásokat egyidőben ta ríják uieg. |SZÁRNYAS DANDÁR Izgalmas filmregény a magyar szár nyak dicsőségéről. — A magyar filmgyártás ünnepi eseménye. Rágalmazó névtelen levelekkel árasztják el a szegedi városházái (A Délmagyarörszág munkatársától) K városháza egyes ügyosztályait újabban ismét elárasztják névtelen levelekkel. A leveleket a vezetők kapják s ezek tele vaunak a legfantasztikusabb rágalmakkal, „óvatosságra" iutcsokkel s valahogy úgy fest a dolog, hogy minden vczctőtiszl® iselőt megrágalmaz a névtelen levélíró a másik vezetőtisztviselő előtt. A főispántól kezdve, a polgármesteren út, az aljegyzőig, különösen a pályázókról festenek „igazi" képet ezek a névtelen rágalmazók. A pályázó tisztviselő ezekben a levelekben egyszerre erkölcsi alapját elvesztett, megbízhatatlan emberré válik, akit nem érdemes megválasztani arra a tisztségre, amelyre éppen pályázik. 'A' névtelen levélíró nem ismeretlen Szeged eletében, mégis a möstani névtelen levélzubatag különös figyelmet érdemel- A hatóságoknak komolyan foglulkozniok kellene ezeknek a névteleu rágalmazóknak a fölkutatásával, hiszen legtöbb levél kézírással érkezik, tcliát valami nyom mégis van, amelyen a nyomozás elindulhat. De géppel készült levél esetében sein probléma megállapítani, bogy uz „írásmű" melyik írógépen készült. Érdemes lenne erre pénzt és időt fordítani, bogy végre megszűnjék a névtelen levélírók eléggé el nem ítélhető rágalomháborúja a szegedi városháza főtisztviselői ellen. A bajai lörvcniisickcf önállósiíiáh és a szegedi táblához csatolják A boiai ugíjvedch a szegedi ügyvédi Kamarához csaliáhozitah ? (A Délmagyarország munkatársától) . Régi problémája a magyar jogszolgáltatásnak a szegedi tábla területének kibővítése. A jogkereső közönség érdekei is azt kívánnák, bogy a közclbácskai és Pestmegye déli részén levő városokból, meg községekből, ahonnan eddig a budapesti ítélőtáblához mentek fellebbezésre a pürüsküdő felek, inkább Szegedre jönnének, mert ez keveselib költséget és fáradtságot jelentene. Buja város ós Búcsmogye közönségének például régi. vágya, a bajai törvényszéki, kirendeltség önállósítása. Ezzel kapcsolatosan különösen Bácsmegyc jogkereső közönségének és ügyvédi karának jelentene nagy könnyebbséget uz önálló bajai törvényszéknek a szegődi táblához történő átcsatolása- lleményi-Schncllvr Lajos dr. pénzügyminiszter, Baja országgyűlési képviselője ezt a kívánságot magáévá tette és intervenciójára foglalkozott az üggyel a kormány is. Ezzel az Üggyel foglalkozott november 27-iki számában a Baján megjelenő Bácskai Újság, amely a következőket írja a bajai törvényszéknek a szegedi táblához csatolásáról: „Ez a nagyfontosságú, ügy most, már elintézettnek tekinthető. Antal Islváu államtitkár az igazságügyi tárca, költségvetésének tárgyalása során bejelentette, hogy az igazságügyi hálózat átrendezésének első'ténye aKbajai törvényszék önállósítása. Étinek lo vúbbi következménye pedig az, bogy az önálló bajai törvényszékei a szegedi lábiához csatolják. A bajai törvényszék önállósítása azért is nagyfontosságú, mert ezzel hatásköre bővül s azokat az ügyekot TTitt'tárgyalja, amelyek eddig a szekszárdi törvényszék ügykörébe tartoztak. l)e még nagyobb jelentőségűek ezzel kapcsolatban a törvényszék önállósítása után várhaló további kormánytervek. Hir szerint a kor. DTLAÁROSL MOZI Szerdán és csütörtökön utoljára A mai idők legaktuálisabb filmje a GIBRALTA'ft a közönség osztatlan Óriási !!! tetszésével találkozott. 5". 7. 9 SOK NEVETÉS — REMEK ZENE TANC — SZERELEM EZ A Boldogság utcája Ma KORZAB0N íonytia BüTODOK állandóraktára ifj. HEGEDŰS műbútorasztalosnál Somogyi-utca 15 IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII mány komolyan foglalkozik azzal a tervvel, Jtógy Baján igazságügyi székházul építtet s az önálló törvényszékei a járásbírósággal cs az összes igazságügyi hivatalokkal ebbeli helyezi cl. Az önálló bajai törvényszéknek a szegedi táblához való csatolása a bajai ügyvédi kar helyzetében is változást hoz. Az ügyvédi, kar. ebben az esetben szintén a szegedi kamarához kapcsolódnék, de fölvetődött az a terv is, liogy a bajai ügyvédek köre. önálló kamarává alakuljon. Ez az ügyvédi karnak jelentene több tekintetben igen nagy könnyebbséget." Na t'.s holnap tárőualnah a pciizügiiminisztcriumhan a szegedi Költségvetésről (A Dclmagyarország munka tár sál ól) Ma reggel kezdődik meg a pénzügyminisztériumban Szeged 1940. évi költségvetésének részletes tárgyalása. A város képviseletében a tárgyaláson rcsztvesz Tukats Sándor dr. főispán, Pálfy József dr. polgármester, Kemenesy Tibor dr, pénzügyi tanácsnok és Dékány Sándoff számvevőségi főtanácsos. A költségvetés tárgyalásánál a város vezetői főleg arra fektetik a fősúlyt, hogy a közgyűlés által letárgyalt és jóváhagyott összegek szerepeljenek a bevételi ós kiadási oldalakon. Amennyiben a miniszterközi határozat is jóváhagyja a költségvetést, biztosra lehet venni, bogy a pótadóelőirányzat jövőre sem emelkedik. A tárgyalás előreláthatólag két napot vesz igénybe. Mik nlácv«i ajándékcsomag 98 fill lY8"nlls<10l d Kölnivizek, púderek, 111anikürkazetták, legnagyobb választékban kaphatók G

" _ ' n illatszertárban «1 |J cfl I Széchenyi-tér 7. Háromszáz nevet örökítenek meg az ellenforradalom aranykönyvében (A Dclmagyarország munkatársától) Annakidején a közgyűlés olbaláröztn, hogy a május 7-iki bajtársak névsorát, akik 20 év előtt elfoglalták a vörös katonáktól a marstéri laktanyát, aranykönyvben örökítik meg. Ebben az ügyben kedden délelőtt értekezlet volt Pálfy György,dr. kuHnrtauácsnoknál. Az értekezleten résztvettek: vitéz Potlyondy Károly ezredes, Tóth Imre dr. ügyvéd, Bokor Pál dr. ügyvéd és Csallány Dezső dr. múzeumigazgató. Az értekezleten Bokor Pál dr. javaslalára az aranykönyv névsorának összeállításánál nemcsak a 72 tényleges és tartalékos tiszt nevét veszik figyelembe, akik a marsiért laktanya őrségének lefegyverzésében resztvettek, hauctu mindazokét is, akik az ellenforradalomban tevékeny és cselekvő részt vettek. Igy a 72 név helyett azjiranykönyvlen 300 nevet örökít meg a város az időkor számára. Az értekezlet javaslatát Pálfy József idr. polgármester elé terjesztik. SZÉCHENYI MOZI Szerdán 5,7,9 Izgalmasan szép párisi erkölcsrajz II VESZEDELMES LÉf A franeia filmgyártás.* remeke Mii IIEl, MORGAN és RAlMfT