Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-20 / 239. szám

Pélltch, 1939. X. 20. - • 11 • ' ' . . in——— KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XV. CVlOllJdlü 239. SZÖÜl A MM cs o semlegessel jegyében befejeződött az északi államok értekezlete „Finnország azt kívánja, hogy saját főttjén békében ölhessen" — A négy államfő rádióbeszéde a nemzeti szabadság jelenfősegéről Anftarában csülörlöKön aláírták a török-francia-angol kölcsönös segclunyuttásí egyezményt Ujabb heves járőrharcok a nyugati fronton — Tovább támadnak a németek a Hőseinél és a Saarnái London, október 19. Hivatalos körök érte­sülése szerint az Anglia cs Törökország, vala­mint Fanciaország cs Törökország közötti egyezményt csütörtökön délután aláírták. Az egyezmények eredeti szövegéhez képest igen lé­nyegtelen változtatásokat hajlottak végre. Az egyezmény értelmében 1. Az aiigol cs francia kormány kötelezi ma­gát, bogy segítséget nyújt Törökországnak a) bármely európai fiatalom részéről történő tá­madás esetén, b) ha valamely európai hatalom részéről indított bármely akció olyan háború­ra vezetne a Földközi-tenger övezetében, amelybe Törökország is belekapcsolódik. 2. Törökország hozzájárul althoz, bogy se­gítséget nyújt Angliának és Franciaországnak a) Ha valamely európai halalom olyan akciót kezdeményezne, amely az ellenségeskedések megindításához \czctnc a Földközi-tenger ke­leti részén, b) ha az egyesilett királyság és Franciaország a Romániának cs Törökország­nak nyújtott szavatosság következtében hábo­rúba keveredne. ö. A három kormány hozzájárul althoz, hogy közösen tanácskoznak a foganatosítandó in­tézkedésekről, amennyiben az előző szakasz­ban említett valamely helyzet bekövetkezne. Az egyezmény 15 évre szól. Az egyezmény­jegyzőkönyv kimondja, hogv Törökországot az egyezmény pont jai nem kötelezik, ha ezek tel­jesítése a Szovjelunio elleni háborúba kever­nék Törökországot. Chamberlain a töröK canezményrol London, október 19. Chamberlain az alsóház délutáni ülésen nyilatkozott az angol-török egyezményxől. Többek közölt a következőket mondotta: — Az egyezmény szövegét már mintegy há­rom héttel ezelőtt megállapították, de annak aláírását az angol és a francia kormánuyal egyetértésben elhalasztóit áh, miután a török kormány abban reménykedett, hogy a török külügyminiszter moszkvai látogatása Hasonlói egyezmény megkötéséhez fog vezetni. Török­ország cs Szovjctoroszország közölt. Saradzso* glií moszkvai tárgyalásait most egyidőre föl­függesztették, mert a török kormány belátta, bogy egyes javaslatok nem egyeztethetők ösz­sze az ország és Nagybritanuia, valamint Fran­ciaország közötti egyezmény egyes pontjaival. Ennek ellenére mind Moszkvában, mind Anka-: Két megjegyzés Az októberben összehívott s majdnem novemberre átnyúló szeptemberi közgyűlés befejezése után a négynapos vita jelensé­geinek méltatása következik. Mi most két megjegyzést kívánunk fűzni a közgyűlésen tapasztaltakhoz, amivel azonban egyáliuIá­ban nem merítjük ki a ránk váró feladatot. 4. Amikor Sajó Eujos dr. Szeged város első állami tisztifőorvosát Budapestre szállítot­ták fölöltesci, a legőszintébb sajnálkozás szavaival vettünk tőle bucsut. Rövid sze­gedi tevékenysége — arra már nem is gon­dolunk, bogy valamikor a szegedi bábaké­pezdében volt gyakornok — a legteljesebb cs legáltalánosabb elismeréssel találkozott. A búcsúzás óráiban a sliakespearei szavak­kal sóhajtottuk: „mikor jön hozzá hasonló?" S most örömmel kell jelentenünk azok szá­mára is, akik nem tudnák, hogy vitéz Tólli Béla dr. nemcsak elfoglalja, hanem be is tölti Sajó Lajos helyét. A legtöbb bizalmat keltve tünt'fol a közgyűlésen, hogy amikor közegészségügyi kérdés merül föl, a tiszti­főorvos nyomban vagy az intézménynek, vagy az intézmény érdekeinek védelmére kél s a legnagyobb helyi és tárgyismeretlel, a modern tudomány és modern közegész­ségügyi politika teljes fegyverzetével nyújt­ja azt a tájékoztatást, amelyre a közigazga­tásnak s az önkormányzat szerveinek szük­sége van. Tudás és szerénység, tájckozódotl­ság és biztos judiciutn s hónapok alatt meg­szerzett teljesértékű helyi ismeret jellem­zik minden szavát. S ezenfölül: nemcsak orvos, hanem a viszonyokkal számoló, a ^rendelkezésre álló lehetőségeket szátnba­jyevő közegészségügyi politikus is. A fóru­mon találkoztunk mindig orvosokkal, akik­ben rengeteg volt a jószándek, csak úgy buggyant ki belőlük a segíteniakarás, ne­Ijúes érdeklődésük soha nem hagyott ki, bár­íniily természetű ügyet tárgyallak is, de nem volt meg benuük a helyes szemmérték, az „egyenlő kifejlesztés elve", amit művesz­akademiákon tanítanak, bogy nemcsak or­vosi és nemcsak egészségügyi kérdés van a világon s nemcsak az orvosoknak kell megélni. Természetesen a legnagyobb tiszteletre­méltó ez a buzgóság, de legalább annyi sé­relmet idéz löl, mint amennyit orvosolni képes. A tisztifőorvosban nincs meq ez a jószándékű egyoldalúság s a pénzügyi bi­zottságban a költségvetés tárgyalásakor volt orvosnál nagyon ritkán látható bátor­sága ahhoz, hogy a közérdek szempontjai­ra hívja fül a figyelmet akkor is, amikor orvos, vagy orvosi intézmény jutott ennek következtében kisebb dotációhoz. Ez a tiszta ítélőképesség, ez az elfogulatlan ju­dicium ritka képességek s ezek is ékesítik Szeged város fiatal tisztifőorvosát. Sok sze­retettel köszönt jük nehéz hivatásában s kí­vánjuk neki, hogy törekvéseit sikerüljön valóra váltani. 11a azt a népszerűségét, amit magénak meg tud szerezni, hasznosítani fogja tervei és törekvései számára, akkor, jffiftt Ixuizuk. örülhet maid életrebívutt alko­tásainak s a közegészségügy magasra emelt színvonalának. 2. Egyre gyakrabban, egyre elkeseredet­tebb, sőt: mérgesebb szavak hallatszanak a Szobotka-bérletről. Nekünk ebben a kér­désben nincs álláspontunk, a város polgár­mestere szakértő férfiakból álló bizottságot küldölt ki s amikor ez a bizottság munkáját befejezi, akkor lesz ideje annak, hogy meg­állapításai alapján véleményt tudjunk ma­gunknak alkotni. Egyet már tudunk, azt, bogy a bizottság 11—12 pengőben állapítot­ta meg a Szobotka-bérlet boldankinti meg­felelő bérösszegét s ahogy a bizottság egyik tagja mondta: ha a város évekre vissza­menően ezen az alapon számolná el köve­telését, akkor nem Szobotka tartoznék a városnak, hanem a város Szobolkának. Mai tájékozódoltságunkban, — amíg a kiküldött bizottság jelentését meg teszi —, csak egyet sürgethetünk. Eddig ismeretlen hangon emelik a legsúlyosabb .vádakat a város egyik-másik" tisztviselője, ellen Kol névvel megnevezve, hol csak sejt telve azt, akire a vád vonatkozik. A város közéleté­ben eddig ismeretlen volt az a hang, ahogy ezt a kérdést tárgyalják. A közélet tiszta­sága nevében emeljük föl most szavunkat s azt mondjuk: a legsürgősebben be kell fejezni azt a vizsgálatot, amelyet ezeknek a vádaknak a kitiszfázása tesz szükségessé, lía a vádak igazak és jogosultak, akkor el kell tűnniük azoknak, akik vetkeztek, vagy mulasztottak, de ha a vádak alapta­lanok, akkor el kell tűnniük azoknak, akik a város jókírét s tisztviselőinek tekintélyét ilyen brutális hangon cincit vádakkal aka­ratlanul is megtépázták. A konzekvenciát le kell vonni, bogy azonban ez a konzek­vencia kit terhel, azt csak a vizsgálat befe­jezése után lehet megállapítani. Ilyen kér­désekben a leggyorsabb és legerélycsebb vizsgálatra van szükség; aki vétkezett, akác azzal, hogy a vádra okot szolgáltulolt, akár azzal, hogy könnyelműen és alaptalanul vádaskodott, viselje vétkének következmé­nyét.

Next

/
Thumbnails
Contents