Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)
1939-10-20 / 239. szám
Pélltch, 1939. X. 20. - • 11 • ' ' . . in——— KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XV. CVlOllJdlü 239. SZÖÜl A MM cs o semlegessel jegyében befejeződött az északi államok értekezlete „Finnország azt kívánja, hogy saját főttjén békében ölhessen" — A négy államfő rádióbeszéde a nemzeti szabadság jelenfősegéről Anftarában csülörlöKön aláírták a török-francia-angol kölcsönös segclunyuttásí egyezményt Ujabb heves járőrharcok a nyugati fronton — Tovább támadnak a németek a Hőseinél és a Saarnái London, október 19. Hivatalos körök értesülése szerint az Anglia cs Törökország, valamint Fanciaország cs Törökország közötti egyezményt csütörtökön délután aláírták. Az egyezmények eredeti szövegéhez képest igen lényegtelen változtatásokat hajlottak végre. Az egyezmény értelmében 1. Az aiigol cs francia kormány kötelezi magát, bogy segítséget nyújt Törökországnak a) bármely európai fiatalom részéről történő támadás esetén, b) ha valamely európai hatalom részéről indított bármely akció olyan háborúra vezetne a Földközi-tenger övezetében, amelybe Törökország is belekapcsolódik. 2. Törökország hozzájárul althoz, bogy segítséget nyújt Angliának és Franciaországnak a) Ha valamely európai halalom olyan akciót kezdeményezne, amely az ellenségeskedések megindításához \czctnc a Földközi-tenger keleti részén, b) ha az egyesilett királyság és Franciaország a Romániának cs Törökországnak nyújtott szavatosság következtében háborúba keveredne. ö. A három kormány hozzájárul althoz, hogy közösen tanácskoznak a foganatosítandó intézkedésekről, amennyiben az előző szakaszban említett valamely helyzet bekövetkezne. Az egyezmény 15 évre szól. Az egyezményjegyzőkönyv kimondja, hogv Törökországot az egyezmény pont jai nem kötelezik, ha ezek teljesítése a Szovjelunio elleni háborúba kevernék Törökországot. Chamberlain a töröK canezményrol London, október 19. Chamberlain az alsóház délutáni ülésen nyilatkozott az angol-török egyezményxől. Többek közölt a következőket mondotta: — Az egyezmény szövegét már mintegy három héttel ezelőtt megállapították, de annak aláírását az angol és a francia kormánuyal egyetértésben elhalasztóit áh, miután a török kormány abban reménykedett, hogy a török külügyminiszter moszkvai látogatása Hasonlói egyezmény megkötéséhez fog vezetni. Törökország cs Szovjctoroszország közölt. Saradzso* glií moszkvai tárgyalásait most egyidőre fölfüggesztették, mert a török kormány belátta, bogy egyes javaslatok nem egyeztethetők öszsze az ország és Nagybritanuia, valamint Franciaország közötti egyezmény egyes pontjaival. Ennek ellenére mind Moszkvában, mind Anka-: Két megjegyzés Az októberben összehívott s majdnem novemberre átnyúló szeptemberi közgyűlés befejezése után a négynapos vita jelenségeinek méltatása következik. Mi most két megjegyzést kívánunk fűzni a közgyűlésen tapasztaltakhoz, amivel azonban egyáliuIában nem merítjük ki a ránk váró feladatot. 4. Amikor Sajó Eujos dr. Szeged város első állami tisztifőorvosát Budapestre szállították fölöltesci, a legőszintébb sajnálkozás szavaival vettünk tőle bucsut. Rövid szegedi tevékenysége — arra már nem is gondolunk, bogy valamikor a szegedi bábaképezdében volt gyakornok — a legteljesebb cs legáltalánosabb elismeréssel találkozott. A búcsúzás óráiban a sliakespearei szavakkal sóhajtottuk: „mikor jön hozzá hasonló?" S most örömmel kell jelentenünk azok számára is, akik nem tudnák, hogy vitéz Tólli Béla dr. nemcsak elfoglalja, hanem be is tölti Sajó Lajos helyét. A legtöbb bizalmat keltve tünt'fol a közgyűlésen, hogy amikor közegészségügyi kérdés merül föl, a tisztifőorvos nyomban vagy az intézménynek, vagy az intézmény érdekeinek védelmére kél s a legnagyobb helyi és tárgyismeretlel, a modern tudomány és modern közegészségügyi politika teljes fegyverzetével nyújtja azt a tájékoztatást, amelyre a közigazgatásnak s az önkormányzat szerveinek szüksége van. Tudás és szerénység, tájckozódotlság és biztos judiciutn s hónapok alatt megszerzett teljesértékű helyi ismeret jellemzik minden szavát. S ezenfölül: nemcsak orvos, hanem a viszonyokkal számoló, a ^rendelkezésre álló lehetőségeket szátnbajyevő közegészségügyi politikus is. A fórumon találkoztunk mindig orvosokkal, akikben rengeteg volt a jószándek, csak úgy buggyant ki belőlük a segíteniakarás, neIjúes érdeklődésük soha nem hagyott ki, báríniily természetű ügyet tárgyallak is, de nem volt meg benuük a helyes szemmérték, az „egyenlő kifejlesztés elve", amit műveszakademiákon tanítanak, bogy nemcsak orvosi és nemcsak egészségügyi kérdés van a világon s nemcsak az orvosoknak kell megélni. Természetesen a legnagyobb tiszteletreméltó ez a buzgóság, de legalább annyi sérelmet idéz löl, mint amennyit orvosolni képes. A tisztifőorvosban nincs meq ez a jószándékű egyoldalúság s a pénzügyi bizottságban a költségvetés tárgyalásakor volt orvosnál nagyon ritkán látható bátorsága ahhoz, hogy a közérdek szempontjaira hívja fül a figyelmet akkor is, amikor orvos, vagy orvosi intézmény jutott ennek következtében kisebb dotációhoz. Ez a tiszta ítélőképesség, ez az elfogulatlan judicium ritka képességek s ezek is ékesítik Szeged város fiatal tisztifőorvosát. Sok szeretettel köszönt jük nehéz hivatásában s kívánjuk neki, hogy törekvéseit sikerüljön valóra váltani. 11a azt a népszerűségét, amit magénak meg tud szerezni, hasznosítani fogja tervei és törekvései számára, akkor, jffiftt Ixuizuk. örülhet maid életrebívutt alkotásainak s a közegészségügy magasra emelt színvonalának. 2. Egyre gyakrabban, egyre elkeseredettebb, sőt: mérgesebb szavak hallatszanak a Szobotka-bérletről. Nekünk ebben a kérdésben nincs álláspontunk, a város polgármestere szakértő férfiakból álló bizottságot küldölt ki s amikor ez a bizottság munkáját befejezi, akkor lesz ideje annak, hogy megállapításai alapján véleményt tudjunk magunknak alkotni. Egyet már tudunk, azt, bogy a bizottság 11—12 pengőben állapította meg a Szobotka-bérlet boldankinti megfelelő bérösszegét s ahogy a bizottság egyik tagja mondta: ha a város évekre visszamenően ezen az alapon számolná el követelését, akkor nem Szobotka tartoznék a városnak, hanem a város Szobolkának. Mai tájékozódoltságunkban, — amíg a kiküldött bizottság jelentését meg teszi —, csak egyet sürgethetünk. Eddig ismeretlen hangon emelik a legsúlyosabb .vádakat a város egyik-másik" tisztviselője, ellen Kol névvel megnevezve, hol csak sejt telve azt, akire a vád vonatkozik. A város közéletében eddig ismeretlen volt az a hang, ahogy ezt a kérdést tárgyalják. A közélet tisztasága nevében emeljük föl most szavunkat s azt mondjuk: a legsürgősebben be kell fejezni azt a vizsgálatot, amelyet ezeknek a vádaknak a kitiszfázása tesz szükségessé, lía a vádak igazak és jogosultak, akkor el kell tűnniük azoknak, akik vetkeztek, vagy mulasztottak, de ha a vádak alaptalanok, akkor el kell tűnniük azoknak, akik a város jókírét s tisztviselőinek tekintélyét ilyen brutális hangon cincit vádakkal akaratlanul is megtépázták. A konzekvenciát le kell vonni, bogy azonban ez a konzekvencia kit terhel, azt csak a vizsgálat befejezése után lehet megállapítani. Ilyen kérdésekben a leggyorsabb és legerélycsebb vizsgálatra van szükség; aki vétkezett, akác azzal, hogy a vádra okot szolgáltulolt, akár azzal, hogy könnyelműen és alaptalanul vádaskodott, viselje vétkének következményét.