Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-15 / 235. szám

10 OECMX&yXROKSZXa* tfas'árna-p, 1939. ShfötfeB 13, « * Az uj földbirtokreform Irta: Schercr A niagjfar törvényhozás, a kishaszonbérlctek alakitásáuuk és házhelyek szerzésének eiömozdi­• lásáról s más fölábirtokpolilikai rendelkezések­ről, vagyis;1 hétköznapi politikai nyelven, az új (a háború titán már a negyedik) földreformról tanácskozik.; Az Euróga egén összetoirnyósult viharfelle­gek itt-ott oiár sürü villámlásokkal, idegelbom­lasztő • mennydörgésekkel jsuditják az Ég harag­ját a nyughajlatlan emberiségre. Nyugaton most sorakoznak csatarendbe a harcosok, most vonul­tatják föl a csataszörnyekct, de most tesznek ta­núbizonyságot a harcbaljerüít felek gazdasági fölkészültscgufcröl is, amely az ujabb vérorkán­ban ismét csak döntőbb tehet, mint a fegyverek, a harci íölkészültség ereje. Minden ország gazdasági felkészültségének alapja és ereje a föld, a. nyersanyagot, a kenye­ret adó drága anyaföld. Ennek jó, vagy rossz kihasználásától függ a nemzet boldogulása, gaz­dasági, jövedelmi és szociális helyzete. Pár szó­val: a termelés az első és a többtermelés a hús­ba - és vérbevágó főszen? pont, a lét föltétele. Ász állam vezetésére Jhivatolt minden kormány­zatnak csak egy gazdasági célkitűzése lehet: a termelés állandó. növelé sével fokozni a nemzeti jövedelmet; ennek elérésiére a szó, a parancs, a gazdaságú javak és az eszközök fölhasználásá­val kell ^törekedni, met, az ezáltal fokozódó nem­zeli jövedékin is csak igy oszolhat meg igazsá­gosabban k nagy nenazeli társadalom tagjai, munkásai wpzőtt. Magyarország agrárország! Hazánk nemzeti jövedelmét efcősorban a mezőgazdaság biztosítja és emelheti a gazdasági erőforrásoknak, a gaz­dasági gépezetnek és, fölkészül Isdgnek optimáli­san kihasználható maximális fokára. Amikor pedig ma a parlamentben, éppen a mai időkben, nemzetünk életét jelentő kérdések­ről folyik a nagy vita, amikor honatyáink, a nép képviselői a magyar föld sorsáról döntenek, minden politikusnak lelkiismeretére kell hallgat­nia és es zenint kell állástfoglalnia, eszerint sza­vaznia nemcsak a ma, a holnap, hanem a hol­napután kérdésében is. A főid kérdése, termelé­sünk' erőforrása nem lehet a politikai bábszínház Paprika Jancsija, a gazdasági élet pedig amely . az állam ütőerét jelenti, nem tűrhet irreáli'táso­kat, naiv elképzeléseket, nem építhet légvárakat, nem intézhető el szines agrárriportokkal, hanem igenis, megköveteli a reális adottságok mérlege­lését, a helyes Ítélőképességet, a statisztika tár­gyilagos csoportosítását, a gyakorlati ismeretet és a józan logikát. Az ilt következő sorok olva­sóitól is különösen az utóbbit kérem. Irodalmi munkásságom során, az agrárpoliti­ka súlyos kérdéseinek fclelősségteli elbírálásai­nál mindig az igazság útját kerestem és gyakor­lati ismereteim, külföldi tanulmányaim, közgaz­dasági fölkészültségem, valamint belföldi vizsgá­lódásaim, utazásaim által nyeri tapasztalataim birtokában, ugy érzem, elfogulatlanul és tárgyi­lagos szemlélettel foglaltam állást a jól kezelt, hangsúlyozom-,- a jól kezelt, szociálisan irányított, fia kell a tulajdonos személyétől független, több­fermelést és több munkaalkalmat nyújtó mező­gazdasági nagyüzem mellett. "Abból indultam ki, hogy egy 100-as, maholnap 110-es, esetleg 120-as népsűrűségű államban már a megélhetésen van a hangsúly, a nagyobb darab kenyeret nyújtó megélhetésen és nem a ma annyira relatív, any­nyira bizonytalan lábakon álló önállóságon. Föl­dünk kevés, mezőgazdasági lakosságunk népsű­rűsége pedig már a négyzetkilométerenként! 60 körül van. Könnyű Dániának", Hollandiának' és Finnországnak* stb., ahol a mezőgazdasági nép­sűrűség a fölsorolt államok' sorrendjében 30.5, "0.6 és 5.9, de a statisztika szerint népességük száma évről-évre még csökken is. Nagy mezőgaz­dasági élettér áll üt a parasztok" rendelkezésére, t mi nagy népsűrűségűnk mellett azonban a ter­melésnek legkisebb mérvű visszaesése katasztró­•) Schercr Péler Pál dr., a kiváló budapesti agrárpolitikus és közgazdasági szakiró értékes és megszívlelendő szempontokat felsorakoztató sikkének a legnagyobb örömmel adunk helyet az­zal a megjegyzéssel, hogy megállapításaival, nein minden vonatkozásban ériünk wiveU a törvényhozás előtt...^ Péter Pál dr. fát jelenthet, nagy zavarokat idézhet elő a köz­gazdasági elet prosperitásában és a városi lakos­ság ellátásában. E cikk keretében azonban nem kívánok a ter­melési terület nagysága fölött pálcát törni és tisztán az olvasó józan logikájára, mérlegelő ké­pességére bizom az alábbi, itt csak általánosság­ban tömöríthető szempontok elbírálását. Ugy ér­zem, mindazoknak, akik a magyar földkérdést tanulmányozzák és azt lelkiismerétesen a szivü­kön is viselik, szükségük van arra, hogy a kér­dés lényegét alaposan ismerjék, mert ennek tu­data nélkül a problémához hozzányúlni nem is szabad. A dilettantizmus a nagy létkérdésben mind az egyeseknek, mind az összességnek, a közérdeknek csak súlyosan árt, veszedelmek csi­ráit hordozza magában. Melyek a helyesen értelmezett agrárpolitiká­nak az alapelvei, főbb követelményei, egyáltalán mit értsünk földbirtok politika alatt? Mert azt egyszer s mindenkor le kell szögeznünk — és ezzel jó lenne, ha már mindenki tisztában lenne —, hogy a birtokpolitika és a földkérdés nem azo­nos fogalom. Az utóbbi csak részese annak a hatalmas keretnek, amely magában foglalja a ter­melést, annak irányítását, a termelt javak meg­felelő értékesítését, ezek olcsó szállításának, va­gyis a közlekedés- és tarifakérdés megoldásának a megteremtését, a termelő üzemek (mind a uagy­és közép-, mind a kisüzemek) rentabilitásának erősítését, a munkaalkalmak kiterjesztését és megfelelő dotálását, a gazdasági szakoktatás el­mélyítését, az utak kiépítését és főljavitását, a falusi egészségügy, házügy rendezését stb., stb., amely kérdések megoldásával szolgáljuk egyedül ugy a tömegélelmezési cikkeket és ipari nyers­anyagokat termelő, jól kezelt mezőgazdasági nagy- és középüzemek, valamint a gyümölcs- és zöldségtermelő kisüzemek (amelyeknek e téren szintén megvan a nagy létjogosultságuk, ha a mai sivár helyzetükből kiragadják) prosperitását és ezzel a nemzeti jövedelem földuzzasztását kí­vánó akaratot. A magyar földben még óriási lehetőségek vannak, a minőségi és mennyiségi termetessel, a följavitott állattenyésztéssel, a mezőgazdasági ipar erős kifejlesztésével hazánkban olyan fej­lett nemzetgazdasági, közgazdasági és szociális életet lehetne teremteni, amely nemcsak a diplo­mások és középiskolások ezreinek és általában % mezőgazdaságból élők tömegcinek, de közvetve az iparnak, a nagyobb foglalkoztatás és nagyobb fogyasztás révén, az ipari munkásságnak is munkát, megelégedett, nyugodt életet biztositana. És ha ebben a hazában minden ember egy-egy nagyobb darab kenyeret láthat majd mindennap az asztalán, de mellette hust és gyümölcsöt is, akkor azt hiszem, megelégedettebb és boldogabb lesz, családjának jövőjét is biztositottabbnak lát­ja, mintha sovány kis önállóságába öntené he minden buját és keservét, abba az önállóságba, amely minden este a lefekvés alkalmával a hol­napot egyre sötétebbnek látja. Gondolkozzunk fehát azon, melyik' üzemforma lehet a mezőgazdasági termelésben is az — akár az iparban —, amely nagyobb fölkészültsdgénél és adottságainál fogva, a természettudományi módszerek kihasználásával és gyümölcsöztetésé­vel a nemzeti termelésben, helyesebben a" nem­zeti többtcrmclésben csakis aktiv és sohasem passzív szerepet tölthet be. Az amerikai Ford­müvekkel kapcsolatban sohasem hallottam még fölvetni azt a kifogást, hogy ez az óriási »mam­mutüzemt milyen nagyságú, milyen kiterjedésű, hanem igenis csak arról szólni, hogy rentabi­lis-e a termelése és mennyi munkaalkalmat nyújt a dolgozni vágyóknak. A közgazdasági életben minden termelési tényezőnek, akár ipari, vagy mezőgazdasági termelésről legyen is szó, csak egy cclja és föladata vau: a termelés. E téreu szembeállításokat, megkülönböztetéseket tenni lo gikai meggyőződésünk birtokában nem lehet. És ha külföldi példák után akarunk haladni, a nagy államok birtokpolitikáját tanulmányozva tudnunk kell, hogy például Németországban a nagybirtok (mezőgazlasági nagyüzem; szíveseb­ben használom ezt a megkülönböztetést) aránya, különösen az északkeleti részeken, a miénknél sokkal jelentősebb és a nemzeti szocialista ál* lamrend a weimari földosztás hive sohasem volt. Mussolini az olasz telepítés terén elért ha* talmas eredményeit eddig sohasem a már meglé­vő és jól prosperáló nagyüzemek szétbontása ut­ján (ezeket, ha kellett, állami kölcsönnel is erő­sítette), hanem a terméketlen területek feljavítá­sával érte el. A szicíliai földreformot is ezek az elvek vezetik, ilt sem nagyüzemeket rombolnak széjjel. (Persze kivéve azokat — ami nagyon helyes —, amelyek parlagon hevernek és tulajdo­nosaik azt sem tudják, egyes birtokrészük merre található.) Franciaországban a nagy forradalom radikális földoszlást hajlott végre, dc ennek » radikális reformnak ma mutalkozó súlyos halasa az. hogy a városokat az agrárvidékek ellátni' már nem tudják, az állam mezőgazdasági termé­nyeinek behozatali tételei évről-évre emelkednek', a munkátlanná vált mezőgazdasági munkásosz­tály a városi proletariátust, ezzel az elégedetlen tömeg számát alaposan földuzzasztolta A sok otthagyott törpebirtok (amelyeket még az egyke sem tudott megmenteni) parlagom heverő részei ma ezer és ezer holdakat tesznek ki. "Az egyik legkiválóbb francia agrárlúdős: Hen­ry Briin, hazájának agrárválságán tépelődve, egy alkalommal a következőket jelentette ki: "A föld nemcsak azokat bosszulja meg, akflE Indás nélkül foglalkoznak vele, vagy akik ráter­mettség nélkül művelik, hanem azokat is, akik ra­dikálisan és erőszakosan nyalnak hozzá. A törvényavaslat megszavazásának előestéjén ezzel az idézettel be is fejeztem soraimat. Sebestyén József oki. gépészmérnök központi fűtés és egéSZSÖty ügyi berendezések vállalata. Mindennemű víz* gáz-gttz javítások szakszerű elvégzését vállalja s összes szerelési anyagok olcsó beszerzési forrása. Szeged, Rigó-u. 30. Telefon: 14—43. )( A szegedi gyümölcstermelők nem vesznek reszt a budapesti kiállításon. Szombaton dél­előtt fél 12-re értekezletre hívták össze a sze­gedi és környéki gyümölcstermelőket az ipar­testület nagytermébe. A gyümölcstermelői ér­tekezleten a Budapesten október 27-én meg­nyíló gyümölesvásáron való részvételről volt szó. A termelők ugy döntöttek, hogy Szeged nem vesz részt a kiállítással kapcsolatos gyü­mölcsvásáron, miután a vásáron valő részvétel föllételeit ugy megnehezítették, bogy a szege­di termelők méltó reprezenlálásúnak lehetősé­ge kérdésessé vált. )( Magyar bors. Pálfy 'József 'dr. polgár­mester előtt Kamocsay Gábor szombaton be­mutatott egy uj magyar »találmányt*: a ma­gyar borsot. Amint ismeretes; a bors import­cikk s igy jelenleg korlátozás alá esik. Ka­mocsay Gábor zölden maradt paprikát öl nap alatt kiszárít, porráőröllet s igy rendkívül jó­aromá.ju, borshoz hasonló izü, vitamindús fű­szert nyer belőle. A zölden maradt paprikái máskor ősszel beforgatják, vagyis beszániják, most nagy nyereséget jelent, hogy az uj ma­gyar ^találmány* alapján borsként lehel föl­használni. 'A magyar bors iránt a földmüve­lésügyi minisztérium is, érdeklődik'. RUHA KALAP Sport- ÉS dlYotOltOnu Nagy választék üisörcndd urfszabósftg. EsO- és DallonfcaDát lord és Durfruru ragián rtn rutiázati cihHch — olcsó árak! SZÉCHENYI-TÉR

Next

/
Thumbnails
Contents