Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-15 / 235. szám

10 OECMX&yXROKSZXa* tfas'árna-p, 1939. ShfötfeB 13, « * Az uj földbirtokreform Irta: Schercr A niagjfar törvényhozás, a kishaszonbérlctek alakitásáuuk és házhelyek szerzésének eiömozdi• lásáról s más fölábirtokpolilikai rendelkezésekről, vagyis;1 hétköznapi politikai nyelven, az új (a háború titán már a negyedik) földreformról tanácskozik.; Az Euróga egén összetoirnyósult viharfellegek itt-ott oiár sürü villámlásokkal, idegelbomlasztő • mennydörgésekkel jsuditják az Ég haragját a nyughajlatlan emberiségre. Nyugaton most sorakoznak csatarendbe a harcosok, most vonultatják föl a csataszörnyekct, de most tesznek tanúbizonyságot a harcbaljerüít felek gazdasági fölkészültscgufcröl is, amely az ujabb vérorkánban ismét csak döntőbb tehet, mint a fegyverek, a harci íölkészültség ereje. Minden ország gazdasági felkészültségének alapja és ereje a föld, a. nyersanyagot, a kenyeret adó drága anyaföld. Ennek jó, vagy rossz kihasználásától függ a nemzet boldogulása, gazdasági, jövedelmi és szociális helyzete. Pár szóval: a termelés az első és a többtermelés a húsba - és vérbevágó főszen? pont, a lét föltétele. Ász állam vezetésére Jhivatolt minden kormányzatnak csak egy gazdasági célkitűzése lehet: a termelés állandó. növelé sével fokozni a nemzeti jövedelmet; ennek elérésiére a szó, a parancs, a gazdaságú javak és az eszközök fölhasználásával kell ^törekedni, met, az ezáltal fokozódó nemzeli jövedékin is csak igy oszolhat meg igazságosabban k nagy nenazeli társadalom tagjai, munkásai wpzőtt. Magyarország agrárország! Hazánk nemzeti jövedelmét efcősorban a mezőgazdaság biztosítja és emelheti a gazdasági erőforrásoknak, a gazdasági gépezetnek és, fölkészül Isdgnek optimálisan kihasználható maximális fokára. Amikor pedig ma a parlamentben, éppen a mai időkben, nemzetünk életét jelentő kérdésekről folyik a nagy vita, amikor honatyáink, a nép képviselői a magyar föld sorsáról döntenek, minden politikusnak lelkiismeretére kell hallgatnia és es zenint kell állástfoglalnia, eszerint szavaznia nemcsak a ma, a holnap, hanem a holnapután kérdésében is. A főid kérdése, termelésünk' erőforrása nem lehet a politikai bábszínház Paprika Jancsija, a gazdasági élet pedig amely . az állam ütőerét jelenti, nem tűrhet irreáli'tásokat, naiv elképzeléseket, nem építhet légvárakat, nem intézhető el szines agrárriportokkal, hanem igenis, megköveteli a reális adottságok mérlegelését, a helyes Ítélőképességet, a statisztika tárgyilagos csoportosítását, a gyakorlati ismeretet és a józan logikát. Az ilt következő sorok olvasóitól is különösen az utóbbit kérem. Irodalmi munkásságom során, az agrárpolitika súlyos kérdéseinek fclelősségteli elbírálásainál mindig az igazság útját kerestem és gyakorlati ismereteim, külföldi tanulmányaim, közgazdasági fölkészültségem, valamint belföldi vizsgálódásaim, utazásaim által nyeri tapasztalataim birtokában, ugy érzem, elfogulatlanul és tárgyilagos szemlélettel foglaltam állást a jól kezelt, hangsúlyozom-,- a jól kezelt, szociálisan irányított, fia kell a tulajdonos személyétől független, többfermelést és több munkaalkalmat nyújtó mezőgazdasági nagyüzem mellett. "Abból indultam ki, hogy egy 100-as, maholnap 110-es, esetleg 120-as népsűrűségű államban már a megélhetésen van a hangsúly, a nagyobb darab kenyeret nyújtó megélhetésen és nem a ma annyira relatív, anynyira bizonytalan lábakon álló önállóságon. Földünk kevés, mezőgazdasági lakosságunk népsűrűsége pedig már a négyzetkilométerenként! 60 körül van. Könnyű Dániának", Hollandiának' és Finnországnak* stb., ahol a mezőgazdasági népsűrűség a fölsorolt államok' sorrendjében 30.5, "0.6 és 5.9, de a statisztika szerint népességük száma évről-évre még csökken is. Nagy mezőgazdasági élettér áll üt a parasztok" rendelkezésére, t mi nagy népsűrűségűnk mellett azonban a termelésnek legkisebb mérvű visszaesése katasztró•) Schercr Péler Pál dr., a kiváló budapesti agrárpolitikus és közgazdasági szakiró értékes és megszívlelendő szempontokat felsorakoztató sikkének a legnagyobb örömmel adunk helyet azzal a megjegyzéssel, hogy megállapításaival, nein minden vonatkozásban ériünk wiveU a törvényhozás előtt...^ Péter Pál dr. fát jelenthet, nagy zavarokat idézhet elő a közgazdasági elet prosperitásában és a városi lakosság ellátásában. E cikk keretében azonban nem kívánok a termelési terület nagysága fölött pálcát törni és tisztán az olvasó józan logikájára, mérlegelő képességére bizom az alábbi, itt csak általánosságban tömöríthető szempontok elbírálását. Ugy érzem, mindazoknak, akik a magyar földkérdést tanulmányozzák és azt lelkiismerétesen a szivükön is viselik, szükségük van arra, hogy a kérdés lényegét alaposan ismerjék, mert ennek tudata nélkül a problémához hozzányúlni nem is szabad. A dilettantizmus a nagy létkérdésben mind az egyeseknek, mind az összességnek, a közérdeknek csak súlyosan árt, veszedelmek csiráit hordozza magában. Melyek a helyesen értelmezett agrárpolitikának az alapelvei, főbb követelményei, egyáltalán mit értsünk földbirtok politika alatt? Mert azt egyszer s mindenkor le kell szögeznünk — és ezzel jó lenne, ha már mindenki tisztában lenne —, hogy a birtokpolitika és a földkérdés nem azonos fogalom. Az utóbbi csak részese annak a hatalmas keretnek, amely magában foglalja a termelést, annak irányítását, a termelt javak megfelelő értékesítését, ezek olcsó szállításának, vagyis a közlekedés- és tarifakérdés megoldásának a megteremtését, a termelő üzemek (mind a uagyés közép-, mind a kisüzemek) rentabilitásának erősítését, a munkaalkalmak kiterjesztését és megfelelő dotálását, a gazdasági szakoktatás elmélyítését, az utak kiépítését és főljavitását, a falusi egészségügy, házügy rendezését stb., stb., amely kérdések megoldásával szolgáljuk egyedül ugy a tömegélelmezési cikkeket és ipari nyersanyagokat termelő, jól kezelt mezőgazdasági nagy- és középüzemek, valamint a gyümölcs- és zöldségtermelő kisüzemek (amelyeknek e téren szintén megvan a nagy létjogosultságuk, ha a mai sivár helyzetükből kiragadják) prosperitását és ezzel a nemzeti jövedelem földuzzasztását kívánó akaratot. A magyar földben még óriási lehetőségek vannak, a minőségi és mennyiségi termetessel, a följavitott állattenyésztéssel, a mezőgazdasági ipar erős kifejlesztésével hazánkban olyan fejlett nemzetgazdasági, közgazdasági és szociális életet lehetne teremteni, amely nemcsak a diplomások és középiskolások ezreinek és általában % mezőgazdaságból élők tömegcinek, de közvetve az iparnak, a nagyobb foglalkoztatás és nagyobb fogyasztás révén, az ipari munkásságnak is munkát, megelégedett, nyugodt életet biztositana. És ha ebben a hazában minden ember egy-egy nagyobb darab kenyeret láthat majd mindennap az asztalán, de mellette hust és gyümölcsöt is, akkor azt hiszem, megelégedettebb és boldogabb lesz, családjának jövőjét is biztositottabbnak látja, mintha sovány kis önállóságába öntené he minden buját és keservét, abba az önállóságba, amely minden este a lefekvés alkalmával a holnapot egyre sötétebbnek látja. Gondolkozzunk fehát azon, melyik' üzemforma lehet a mezőgazdasági termelésben is az — akár az iparban —, amely nagyobb fölkészültsdgénél és adottságainál fogva, a természettudományi módszerek kihasználásával és gyümölcsöztetésével a nemzeti termelésben, helyesebben a" nemzeti többtcrmclésben csakis aktiv és sohasem passzív szerepet tölthet be. Az amerikai Fordmüvekkel kapcsolatban sohasem hallottam még fölvetni azt a kifogást, hogy ez az óriási »mammutüzemt milyen nagyságú, milyen kiterjedésű, hanem igenis csak arról szólni, hogy rentabilis-e a termelése és mennyi munkaalkalmat nyújt a dolgozni vágyóknak. A közgazdasági életben minden termelési tényezőnek, akár ipari, vagy mezőgazdasági termelésről legyen is szó, csak egy cclja és föladata vau: a termelés. E téreu szembeállításokat, megkülönböztetéseket tenni lo gikai meggyőződésünk birtokában nem lehet. És ha külföldi példák után akarunk haladni, a nagy államok birtokpolitikáját tanulmányozva tudnunk kell, hogy például Németországban a nagybirtok (mezőgazlasági nagyüzem; szívesebben használom ezt a megkülönböztetést) aránya, különösen az északkeleti részeken, a miénknél sokkal jelentősebb és a nemzeti szocialista ál* lamrend a weimari földosztás hive sohasem volt. Mussolini az olasz telepítés terén elért ha* talmas eredményeit eddig sohasem a már meglévő és jól prosperáló nagyüzemek szétbontása utján (ezeket, ha kellett, állami kölcsönnel is erősítette), hanem a terméketlen területek feljavításával érte el. A szicíliai földreformot is ezek az elvek vezetik, ilt sem nagyüzemeket rombolnak széjjel. (Persze kivéve azokat — ami nagyon helyes —, amelyek parlagon hevernek és tulajdonosaik azt sem tudják, egyes birtokrészük merre található.) Franciaországban a nagy forradalom radikális földoszlást hajlott végre, dc ennek » radikális reformnak ma mutalkozó súlyos halasa az. hogy a városokat az agrárvidékek ellátni' már nem tudják, az állam mezőgazdasági terményeinek behozatali tételei évről-évre emelkednek', a munkátlanná vált mezőgazdasági munkásosztály a városi proletariátust, ezzel az elégedetlen tömeg számát alaposan földuzzasztolta A sok otthagyott törpebirtok (amelyeket még az egyke sem tudott megmenteni) parlagom heverő részei ma ezer és ezer holdakat tesznek ki. "Az egyik legkiválóbb francia agrárlúdős: Henry Briin, hazájának agrárválságán tépelődve, egy alkalommal a következőket jelentette ki: "A föld nemcsak azokat bosszulja meg, akflE Indás nélkül foglalkoznak vele, vagy akik rátermettség nélkül művelik, hanem azokat is, akik radikálisan és erőszakosan nyalnak hozzá. A törvényavaslat megszavazásának előestéjén ezzel az idézettel be is fejeztem soraimat. Sebestyén József oki. gépészmérnök központi fűtés és egéSZSÖty ügyi berendezések vállalata. Mindennemű víz* gáz-gttz javítások szakszerű elvégzését vállalja s összes szerelési anyagok olcsó beszerzési forrása. Szeged, Rigó-u. 30. Telefon: 14—43. )( A szegedi gyümölcstermelők nem vesznek reszt a budapesti kiállításon. Szombaton délelőtt fél 12-re értekezletre hívták össze a szegedi és környéki gyümölcstermelőket az ipartestület nagytermébe. A gyümölcstermelői értekezleten a Budapesten október 27-én megnyíló gyümölesvásáron való részvételről volt szó. A termelők ugy döntöttek, hogy Szeged nem vesz részt a kiállítással kapcsolatos gyümölcsvásáron, miután a vásáron valő részvétel föllételeit ugy megnehezítették, bogy a szegedi termelők méltó reprezenlálásúnak lehetősége kérdésessé vált. )( Magyar bors. Pálfy 'József 'dr. polgármester előtt Kamocsay Gábor szombaton bemutatott egy uj magyar »találmányt*: a magyar borsot. Amint ismeretes; a bors importcikk s igy jelenleg korlátozás alá esik. Kamocsay Gábor zölden maradt paprikát öl nap alatt kiszárít, porráőröllet s igy rendkívül jóaromá.ju, borshoz hasonló izü, vitamindús fűszert nyer belőle. A zölden maradt paprikái máskor ősszel beforgatják, vagyis beszániják, most nagy nyereséget jelent, hogy az uj magyar ^találmány* alapján borsként lehel fölhasználni. 'A magyar bors iránt a földmüvelésügyi minisztérium is, érdeklődik'. RUHA KALAP Sport- ÉS dlYotOltOnu Nagy választék üisörcndd urfszabósftg. EsO- és DallonfcaDát lord és Durfruru ragián rtn rutiázati cihHch — olcsó árak! SZÉCHENYI-TÉR