Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-10 / 181. szám

Csütörtök, Í939. augusztus 10. DÉLMAGYARORSZÁG 7 Wjt TŐZSDE Budapesti értéktőzsdezárlat Az értéktőzsde ba­rátságos hangnlatban nyitott. Külső ösztönzések hiányában ugyan szük keretek között mozgott, ki­sebb véleményes vásárlások azonban a kinálat tartózkodása miatt magasabb árfolyamokat hoz­tak felszinre. Kezdetben csak a Kőszén, Rima, Salgó iránt volt érdeklődés. Később a jobb meg­ítélés átterjedt a többi nehézipari részvényre is. A tőzsdeidő végén nyereségbiztositó eladások vol­tak, az általános árszint csökkent, a napi árnye­reségek kisebb hányada elveszett, A tőzsde barát­ságosabb irányzattal, árnyereségekkel zárt. Ma­gyar Nemzeti Bank 158.—, Kőszén 253—, Ganz 10.30, Izzó 6250, Szegedi kenderfonógyár 34.75. Zürichi devizazárlat. Páris 11.74, London 20.74 egynegyed, Newyork 443.5, Brüsszel 75.25, Milánó 23.30, Amszterdam 230.80, Berlin 177.70, Szófia 540, Varsó 83.40, Belgrád 10.—, Athén 390, Bu­karest 3.24, Prága 15.175. Budapesti hivatalos valutaárfolyamok. An­gol font 16.00-16.20, belga frank 57.95—58 55, dán korona 71 20—72 10. dinár 6 50-7 90. Dollár 340 80—344 80, kanadai dollár 32.00—337.00, fran­zia frank 9.00—9.20. hollandi forint 18115—183.15, Cseh-morva protektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50— 11.80 (20 K-nál nagyobb cimletek kivételével), lengyel zloty 61 00—63 00, leu 2.60—3 45, leva 300 -3.60. lira 16.90-17.90 (500 és 1000 lirás bankje­gyek kivételével) német márka —.—, norv kor. 80.25—81 15. svéd kor. 82.30—8320, svájci frank 76.95—77.85. Budapesti terménytözsdezárlat. A készáru pta­Con búzában jól tartott volt az irányzat, az árfo­lyamok tegnaphoz képest változatlanok maradtak, cíak a tiszavidéki buza ára emelkedett 5—15 fil­lérrel, a rozs 10 fillérrel olcsóbb. A határidős piacon nem volt egységes az irányzat, a rozs gyengén tartott irányzat mellett néhány fillérrel olcsóbb, mig a tengeri 19 fillérrel drágult. A budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése (Jjbuza tiszavidéki és kisalföldi 77 kg-os 19,55— 19.80, 7S kg-os 19.75—20.00, 79 kg-os 19.95—2020, 80 kg-os 20.00—20.25, felsrttlszai 77 kg-os 19.80— 19.70, 78 kg-os 19.60-19.90, 79 kg-os 1980-20.10, 80 kg-os 19.90—20.20. Ujrozs pestvidéki 14 30— 14.40. ujlakarmányárpa I. 1650—16.75. ujsörárpa I. 19.75-20.20, zab középminöségü uj 18.05—1815. tengeri tiszántúli 18.40—18 50. Csikágói terménytőzsdezárlat. Buza tartott Okt. 63.5—ötnyolcad, decemberre 64—64 egynyol­cad. máre. 64 ötnyolcad—háromnegyed. Tengeri tartott. Okt. 42 egynyolcad, dec. 41 ötnyolcad, márc. 44 ötnvolcad. Rozs tartott. Ok't. 40 egynyol­cad. dec. 4225. márciusra 4425. RADIO CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS 10. J Állandó leadások Budapestről hétköznapokon: 6.45: Torna. 7.20: Étrend. 10: Hirek. 12: Déli ha­rangszó, időjárásjelentés. 12.40: Hirek. 13.20: Idő­jelzés, időjárásjelentés. 14.30: Hirek, étrend, élel­miszerárak, 16.45: Időjelzés, idöjárásjelentés. BUDAPEST I. 12-10: Katonazene. 13.30: Tánczenekar. 1615: Háztartási előadás. 17: Hirek szlovák és magyar­orosz nyelven. 17.10: Magyar nóták cigányzene­kari kísérettel. 18.15: Az állatvilág őrtállói. Fel­olvasás. 18.45: Hanglemez. 19.15: Hirek. 19.25: Az én rádióműsorom. VIII. 20.25: A rádió külügyi negyedórája. 20.40: Egy óra a debreceni nyári egyetem életéből. Hangképek. 21.40: Hirek, idö­járásjelentés, hirek szlovák és magyar-orosz nyelven. 22: Dalok orgonakisérettel. 23: Hangle­mezek. BUDAPEST n. 19.30: Drávamellék. Felolvasás. 20: Hirek ma­gyar, szlovák és magyar-orosz nyelven. 20.20: A rádió szalonzenekara, 21.35: Időjárás jelentés. KASSA 11.20: Szlovák népdalok hanglemezről. 11.10: Hírek. KÜLFÖLD Béis. 22.30: Szórakoztató zene. Belgrád. 21 óra 10: Népies zene. Bukarest. 21.15: Szimfo­nikus zene. Droitwich. 22.30: Könnyű zene. Lipcse 2015: Filharmonikus zenekar. Lon­don Régiónál. 2130: Sibelius-hangverseny. Milánó 21: Zenekari hangverseny. Róma. 20 óra 20- Spanyol hangverseny. Strassburg. 21.45: Wagner.müvek. Varsó, 23.15: A rádió 1 ~ íTQnósöéffyeso. . SZINHAZÉSMUVESZET Viareggioi találkozás Puccinivel Elmondja Nádasdy Kálmán, a szegedi Turandot rendezője (A Délmagyarország munkatársától.) A pe­kingi mesebeli palota holdfényében fölbangza­uak Puccini csodálatos kórusai, a próba lázá­ban és izgalmában mindenki a felejthetetlen zenei impresszió hatása alá kerül, ugyanakkor ebben a meghatóan szép, a tavalyi szegedi európai siker áradását "idéző percben Nádasdy Kálmán, a Turandot és Aida dómtéri rendező­művésze, a .magyar színpadkultúra fiatal büsz­kesége Puccinim emlékszik, arra a találkozásra, amikor a költő halála előtt néhány hónappal a magyar zeneélet képviselői utoljára keres­hették föl a viareggioi villában. Ezekben a hó­napokban írta Puöcini a Turandot partitúrá­jának néhány részletéi, de a befejezéssel már nem készülhetett el, néhány hónap múlva, .1924. novemberében tragikus körülmények kőzött meghalt. Azóta Puccini neve a halhatatlanság­ba nőtt. Nádasdy Kálmán pedig a milanói Scala színpadán rendezte az olasz operakölté­szet remekművét: a Turandot-ot — Először aklcor kerültem lelkileg kontak­tusba Puccinivel, — mondotta Nádasdy Kál­mán —, amikor hetedik gimnazista koromban lefordítottam a három egyfelvonásos, a T ir p­t ich ón szövegkönyvét. 1921-ben azután Via­reggioban nyaraltam, ahol Puccininek gyönyörű villája volt és ahol éppen akkor dol­gozott a Turandot harmadik felvonásán. Elvit­tem hozzá a Triptichon szövegkönyvét és dedi­kációt kértem. Az aláírást szívesén megadta, majd a következő napra meghívott villájába feketére. Ezen a délutánon egy éppen akkor ugyancsak Viareggiábcn időző másik magyar is jelen volt: Sándor Erzsi. Később megje­lent a Scala főrendezője: F o r zano, akit Puccini állandóan tréfáson „Simon mágus"­nak nevezett. A beszélgetés során Püccini a torkára panaszkodott, hónapok óta heves fájdalmak kínozták, amire Sándor Erzsi külön­böző bevált gyógyszereket ajánlott, biztatta, hogy próbálkozzon meg a híres emmsi vízzel, az biztosan rendbehozza torkát. Akkor persze fogalmunk sem lehetett arról, hogy egy hónap múlva jelentkezni fog a végzetes kór, a torok­rák és novemberben Puccini nem lesz többé ... —A mester szívélyesen beszélgetett, majd bement dolgozószobájába, amely olyan mélyen be volt építve a földbe, hogy csak az ablakok látszottak ki. Hatalmas zongora állott a szobá­ban és a következő partitúrákat láttuk a fede­lén: egy Stravinszky-, egy Schönberg-müvet és egy Lehár-operettet, a kottatartón pedig ott feküdt kinyitva a Turandot készülő partitúrá­ja ... Persze, nem illett odamenni és beleske­lődni a készülő műbe, de én majd kinéztem a szemem, hogy legalább egy sort ellessek ... Néhány perc múlva sikerült is elolvasnom egy sort, ott állott a hangjegyek alatt; Glória, glo­rio, oh vincitore! Egy sor éppen abból a je­lenetből, amikor a herceg megfejti Turandot három rejtvényét. Akkor, abban a nagyszerű percben nem gondoltam, hogy tizenöt év múlva a milanói Scalában én fogom rendezni ezt a remekmüvet ... — A látogatás végén Puccini lezárt tekercs­ben átadta Förzanonak a Türandot szö­vegkönyvét, hogy tanulmányozza. Mi eljöttünk a villából; igy játszódott le a viareggioi dél­után, amelynek emléke most megint erőt vesz rajtam, amikor másodszor rendezem a Dóm-té­ren a Turandotot. Tavaly azután újra Viareg­gioban voltam és egy este elmentem a villa elé hogy visszaidézzem a tizenötévelötti találkozást, amikor a mester hatalmas alakja megjelent a kertajtöban. Ott álltam a villa előtt cs elgondol­koztam az elmúlt időn, egyszerre ugyanazzal a tartással, ugyanazzal a járással, 'Ugyanolyan férfi jelent meg a kerti kapuban: Antoni o Puccini, a mester fia, a villa jelenlegi tu­lajdonosa ... Sokáig néztem a kertet, ahol Puccini felejthetetlen alakja merült föl az em­lékekben és a fizikai valóságban ... — Puccini — folytatta aztán Nádasdy Kál­mán — legkedvesebb művének tartotta a Tu­randot-ot. Van egy levele, amelyben ezeket irta: „A nap minden percében Türandotra gon­dolok és ha. átnézem a pariiturát, az az érzé­sem, mintha ez mindattól különbözne, amit egész életemben írtam" ... És igy is van ez, a Turandot nem hasonlítható egyetlen Puccini­operához sem. — Ezt a kinai mesét MarCo Pölo hozta magával Itáliába a kinai drágaságokkal és ke­leti fűszerekkel együtt. Ebben a tipiküs tengeri mesében Puccini az ismeretlen herceget az if­júság képviselőjének teszi meg, amely mindig rejtvények megfejtése elé van állítva. Kin a je­lenti a megmerevedett formákat, amellyel, szemben az ifjúság és a szerelem áll. A három, miniszter karikatúrája alkalmat adott a mes­ternek arra, hogy a settecentö, a G ol­doni és Gozzi vonalúba állíthassa be> a mü­vet és ezek a népies karneváli elemek teszik elsőrendűen alkalmassá szabadtéren való elő­adásra a müvet. A mű tele van szőve a népi színjáték elemeivel; a három miniszter, párhu­zamos a vásári komédiásokkal, a nagy bevonu­lás pedig egy népünnepéllyel párhuzamos ... Az addigi romantikus elemek helyett Puccini itt hőst állit az események középpontjába 'és ez teljes korváltozást miitat. A herceg Puccini műveiben az egyetlen olyan figura, aki tökéletesen a győzelemre van beállítva. Csak a nagy művészek csodája ez, akiknek megada­tott, hogy egy lezárt nagy mult Titán, 65 éves korban pontosan az ellenkezőjét tudja adni an­nak, amit addig alkotott és ebben az ellentétes, életet lezáró műben is remek mű vet alko­tott. Ez esak a kivételes nagyoknak megadott isteni kegyelem . , • (••) Szeged sz. kir. város I. fokú iparhatóságától. 25998-1939. kig. sz • Hirdetmény Az 1884. évi XVII. tc. 27. §-ában foglalt ren­delkezések alapján közhírré teszem, hogy Uera Antal szegedi lakos Rózsa-utca 5. szám alatti tel­kén tűzifa- és szénkereskedés létesítéséhez szük­séges iparhatósági telepengedélyért folyamodott. Értesitem az érdekelteket, hogy a telepenge­délynek tervrajzát az iparilatóságnál (Városi Bérház, II. em. 17. sz.) a hivatalos órák alatt megtekinthetik. A helyszínére pedig 1939. évi augusztus hő 17-én délelőtt 9 órára tárgyalást tüzük ki, melyen azok az érdekeltek, akik a vállalat ellen bármi oknál fogva kifogást akarnak tenni, kifogásaikat kötelesek szóval, vagy iránban előadni, külön­ben a telep felállítását az iparhatóság engedé­lyezi, hacsak kőztek in te lek, városrendészeti szem­pontok nem szolgálnak akadályul. Szeged, 1939. julius 31. Dr. Temesváry László sk", aljegyző. TELJES GYAKORLATTAL rendelkező két beraitőEiöf azonnali belépésre, állandó munkára felvesz az ÁRPÁD­NYOMDA, Tiszti-pavillon.

Next

/
Thumbnails
Contents