Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-19 / 188. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1939. vili. 19. ? Ázsiaiak vagyunk Ázsiai nagyok, — idczte a miniszterelnök á saját szavait — s büszke vagyok arra, bogy ázsiai vagyok. A miniszterelnököt a száguldó elet eseményei gvakrau kényszerítik megszólalásra s annyit elismer barát, ellenfél egyaránt, bogy ezek a megszólalások mindig érdekesek, mindig elgondolkoztatok, mindig olyanok, mint a gondolkozás utján a közlekedési rendőrök: mutatják a helyes utat s megállítják azt, aki nem a kellő időben lép rá, vagy nem a helyes irányban halad. Ezek a beszédek látszatra ritkán politikai beszédek. — a választások lezajlása óla elég alkalom kényszeriteíte beszédre a miniszterelnököt, de azóta talán egyetlen politikai beszédet sem mondott a szónak régi, retorikai értelmében. Ha azonban politika alatt nemcsak az országkormányzás művészetét, hanem a nemzetnevelés irányítását is értjük s ha a politika. elnevezés alatt mást is értünk, mint az uralom megszerzésének bátorságát s az uralom megtartásának praktikáit, ba a politika számunkra a nemzeti sors utjának kijelölését, s a történelem utján a baladós biztosítását is jelenti, akkor — ebben a vonatkozásban, — nehéz volna a miniszterelnök beszédeitől elvitatni azt, hogy világosságban, irányításban, a nemzet lelkének összeterelésében nemcsak politikai tettek, hanem államférfiúi megnyilatkozások. Aki ma végignézi Európát, lehet-e annak öröme abban, hogy — európai? Amerre néziiuk, köd, válság és bizonytalanság, egyetlen fix pontja nincs az egész világrésznek. Béketerv mindenfelé, de béke nincs sebolsem. Öldöklő hordákká készek átalakulni a fehér ember kultúrájának élcsapatai, mintha hiába clt volna mindenki, aki szépet és nagyot mert álmodni ezen az elsüllyedésre itélt világrészen. Mit jelentett valamikor az európai lélek? Jelentette a tudomány haladását, a civilizáció elmélyülését, a kultura győzedelmet, a művészetek kitcrebélyesedését, a tudásnak és szépnek harmóniáját. Nem mondjuk, volt nyomor és volt szegénység mindig s a társadalmi igazság felé sokkal bátortalanabb lépéseket tett meg ez a földrész, mint a technikai felszabadulás irányában, a pénz és nagyon mindig nagyobb urak voltak, mint az ember és a lélek. De a haladás fáklyáját szorította kezében mindenki s ebben az emberi közösségben nem nyithatta ki száját csak az, aki a béke lobogója alá esküdött fel. ' S micsoda gonosz sors, milyen kegyetlen végzet dúlta fel a tudomány és művészet ősi hazáját s alakította át fegyvermühelylyé ezt az egész világrészt? S ha évszázadokon keresztül azon fáradoztunk, hogy beleilleszkedjünk az európai lélekrendszerbe. elsajátítsuk az európai szellemet, ami nekünk kereszténységet adott cs kultúrát s ami a vándorló ázsiai népnek örök hazát adott, most büszke önérzettel kell megtagadnunk Európát s önérzettel kell arra gondolnunk, hogy „Keleten nőtt törzsöke fánknak". Ázsia alatt most nem a Gangesz partjait értjük, hol álmodoztunk déli verőn, nem a pestist és nem a döghalált, ahogy Rákosi Jenő Ady-gyülöléte crteljnezte azt a ..finom remegést", ami ezek-. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 160. szám ben a szavakban vibrált tudatalatti emlékeket. Ázsiaiak vagyunk, — mások, mint a mai Európának gyermekei. Az ázsiai mult jelentsen most szembenállást mindennel, ami ma Európa, de jelentse a léleknek ősi kötelékeit, annak a testvérségnek szent ritmusát, ami bennünket és csak bennünket fűz össze helytállásra magunkkal és uj feladatainkkal szemben. Tudtunk európaiak lenni, amikor Európa a gondolat uralmát, a szépség szolgálatát, a szellem győzelmét jelentette s a kereszténység védelmét. Ez a maroknyi ázsiai nép strázsája tudott lenni évszázadokon keresztül az európai szellemnek és európai baladásnak s azok lennénk ma is, ha szellem és haladás volna ma is az európai lélek. De mert nem az, nem vagyunk azok mi sem s ma szívesen lennénk azok, akik voltunk ezer tv előtt: ostorai és nyilai Európának. Ám, ha ázsiaiak vagyunk, védenünk kell magunkat ez európai fekélytől, a szellemnek attól a betegségétől, aminek betegágya ma ez a világrész. Ezer éven keresztül magunkba akartunk olvasztani mindent^ ami haladás volt és fejlődés, ami előre vitt a szellem magaslataira, de a magunk útját, jártuk mindig s a magyar lélek Európában is magyar lélek maradt. Az emberi szellem minden gazdagodását magunkba szívtuk, de a lélek ősi talaja az maradt, amit magunkkal hoztunk a Mcóiis mocsarai közül, Lebédia síkságáról s a távolibb, ősi hazából, ahol leszakadtunk az ősi törzsről. S most csak akkor tudunk megállni lábunkon, ha magunkra eszmélünk, ha tudatossá tesszük magunkban, hogy sziget nagyunk az elmerülő tengerben s nincs Törvény, nincs Szabály, mely közösséget parancsolhatna sorsunk és Európa sorsa közölt. A magyar lélekben, ebben az ázsiai lélekben ázsiai ösztönök szunnyadnak még s ezek az ösztönök védnek bennünket azokkal a baciltusokkal és azokkal a bacillushorclozókkal szemben, melyek a pusztulás és enyészet szolgálatéiban állnak s mint szu a fát, rágcsálják és semmisítik meg ázt a kulturát és civilizációt, amivel az európai lélek ajndékozta meg az emberiséget. Ázsiaiak vagyunk, eddig Európát vedtük, most védjük magunkat Európa ellen. Döntés előtt Egyre feszültebb a helyzet Danzig körül —Berlin szerint a elöntés nem halogatható tovább — Feszült figyelem kiséri Európában az utolsó tárgyalásokat Csáky külügyminiszter Münchenből Rómába repült, látogatást tett Ciano grófnál és Mussolininál — Szombaton elhagyja az olasz fővárost Berlin, augusztus 18. Egyre feszültebbnek' látszik a helyzet Berlin cs Varsó között. A „Völkischeg Bcobachtcg" pénteki számában azt írja, hogy a danzigi helyzet már. megérett az azonnali megoldásra. A lap szerint minden elpazarolt nap 'csak növeli a háborús veszélyt. Valamennyi német lap hangoztatja, hogy Németország nem akar értekezletet, mert nincs is tárgyalnivaló. „Danzignak azzal hell számolnia, íiogu a lengyelek megtámadlaku Danzig, augusztus 18. F o r s t e r körzelvezető pénteken a rohamcsapatos különítmények zászloavató ünnepélyén beszédet mondott, a többi között ezeket mondotta: — Danzignak azzal kell számolnia, hogy egy napon Lengyelország megtámadja. A lengyel állam, amelyet a Népszövetség arra szemelt ki, hogy Danzig védelmezve legyen, hirtelen az egyedül valószínű támadóvá változott. Ebben a fenyegetett helyzetben egyáltalán semmi más nem marad számunkra," mint az, hogy az önvédelem után nézzünk. Számunkra, felelős emberek számára, a kezdet kezdetén világos volt, hogyha védelmi szervezetet teremtettünk, azokat a legkorszerűbb fegyverekkel kell ellátnunk. Forstcr körzetvezelő ezután a rohamcsapatok tagjaihoz szólt. — A danzigi lakossá" belétek cs bajtársaitokba, az országos rendőrség tagjaiba helyezi minden reményét. Ti vagytok hivatva arra, hogy lengyel tulkapás esetén megvédjétek °zt a szép, ódon, német városi és lakóit, akár belülről, akar kívülről jön a támadás. A ti fegyvereitek a világ legkorszerűbb fegyverei. Forster körzetvezelő ezután mint Hitler képviselője, átadta Götze parancsnoknak a zászlót, amelyet a horogkereszt előtt elhelyezett halálfej "és mellette a rohamcsapat jele diszitett. • \ francia nagykövet Bechnei Varsó, augusztus 18. Beck külügyminiszter pénteken cslc fogadia Franciaország nagykövetét. francia hitel Lengyelországnak Páris, augusztus 18. Bonnet külügyminiszter és a lengyel nagykövet egyezményt irt alá a Lengyelországnak nyú jtandó hitelről. A hitel célja, hogy a lengyel kormány kiegyenlíthesse a Franciaországban lebonyolított nemzetvédelmi vásárlásait. 75 ezer menehUlt Berlin, augusztus 18. A" lengyel Hatóságok németellenes magatartásáról számos jelentést közölnek a német lapok. 'A német sajtó arról. ii% hogy Lengyelországból tömegesen menekülnek a németek. Több városban lezárták cs lepecsételték a német szervezetek és kultéírszöyetségek helyiségeit, a német népcsoport lapjai nagyobbrészt kénytelenek voltak megjéU-