Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-17 / 186. szám

CsnWrtÖK, 1939. VIII. 17. A Rádió 300 pengője Az objektív tényállás a következő: A magyar rádió vezetősége azzal a kívánsággal fordult a szabadtéri játékok rendezőbizottsága elé, liogy az Aida első előadását közvetíthesse. A rádió vezetőségét nyilvánvalóan az a törekvés vezette, hogy az Aida szabadtéri előadásának országraszólóan nagy művészi szenzációjából juttasson valamit azoknak az előfizetőknek is, akik immár havonleint egymillió pengőt meghaladó összeget fizetnek a magyar rádiónak azért, hogy Londonból kitűnő tánczenét, Milánóból nagyszerű operaelőadásokat, Stuttgartból remek katonazenét hallgathassanak. A magyar rádió abban a kivételes helyzetben van, liogy bevételei emelésével nem kell kiadásait is emelni, — minden uj előfizetési dij tiszta haszonként maradhat meg bőétvágyu Wcrtheim-szekrényeiben. Minden más üzleti vállalkozás mérlegelni kénytelen: a nagyobb bevétel kedvéért vállalhat-e nagyobb kiadásokat, amikor a kiadástöbblet biztos csak, de bizonytalan a várt bevételi emelkedés. A rádiónak ilyen kétségei nem lehetnek, minden előfizető tisztán hozza a maga önmagában véve a talán szerény, (le a százezres létszám mellett tündöklően krőzusi hozományát. A rádió vezetősége tudja azt, hogy cigányzenével, diákfélórával, szalonzenekarral és gramofonlcmezekkcl nem lehet sok kilátása az előfizetők számának emeléséhez. de megtartásához sem. Mert egyhónapi műélvezetért két pengő negyven fillér valóban nem nagy áldozat, de egyhónapi bosszankodásért ez az összeg is mérhetetlenül súlyos adóztatás. A rádió tehát, — elismerjük: nem nagyon szivesen, kénytelen mást is adni s nemcsak azt, amit nyújtani képes, — a rádió nem mondhatja el Luciferrel, hogy: „,neni adhatok mást, csak mi lényegem". Ha egyszer pontoznák a rádió teljesítményeit s összevetnék azt, amit a stúdió nyújt azzal, amihez a helyszíni közvetítések utján jut hozzá a rádió hallgatósága, talán a rádió vezetőségének is volna képe arról, hogy mennyivel érdekesebb, mennyivel frissebb, mennyivel szenzációsabb s mennyivel több hallgatóra talál a közvetített műsor a stúdió műsoránál. Amikor tehát a rádió vezetősége a szegedi Aida előadásának közvetítésére vállalkozott, megtalálta annak módját, hogy a — rádió számára — eseménytelen hetek s sziiike programok szériája után valami egészen elsőrangúan érdekeset, megkapót s magas művészi színvonalon álló esemánynél való jelenlét örömét nyújtsa kiéheztetett hallgatóságának. A szegedi szabadtéri játékok vezetősége a legnagyobb készséggel konyít vitette meg a rádiónak ezt a törekvését. Ha rideg üzleti számvetés befolyásolta volna, talán gondolhatott volna arra is, bogy végtére is az Aidát még elő fogják adni s aki meg akarja hallgatni ezt a grandiózus szabadtéri előadást, az hozza meg az ideutazás áldozatát, — dehát most már nem üzleti vállalkozás a szabadtéri játékok rendezése s a rendezőbizottság ugy gondolkodott, hogy a magyar színpadi kultuKERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 180. szám rának ezt az eseményét a magyar kuliura propagandaeszközévé kell tenni s az egész világ előtt megbecsülést és elismerést kell szerezniük nem maguknak, hanem a magyar tehetségnek s a magyar kultura alkotó erejének. Hogy egyetlen szabadtéri operaelőadás belekerül vagy 25—30.000 pengőbe s liogy ebben a költségekben részeltetni kell azt a rádiót is, amelyik ezt készen kapja és sokkal több hallgatónak nyújtja, mint ahányan azt a szegcdi Dómtéren meghallgathatják, ennek megítélését s az ebben rejlő kötelezettségek felismerését a szabadtéri játékok vezetősége megnyugvással bizía rá a magyar rádióra. S talán ez volt az oka annak, hogy a Turandot előadásának közvetítését a rádió hirdette ugyan, de annak közvetítéséről még akkor lemondott, amikor az égi hatalmak nem vették kezükbe a "műsor összeállításának gondját. A magyar rádió ugyanis abból a 30.000 pengőből, amibe az Aida egyetlen előadása belekerült, pontosan 300 pengőt vállalt magára s emellett a szereplőknek még azt a nagyon szerény honoráriumot sem fizette meg, amit az Operával kötött szerződés alapján a szereplő színészek kapnak a közvetitett operaelőadások után. S most — megszokott riídiómüsorszám — akár egy másik lemezt tehetnénk fel. A rádió a filmmel együtt évek óta rángatja már a liarangkötelet búcsúzóra a magyar, különösen a vidéki színészet omladozó templomában. Amikor a közoktatásügyi kormány a szinészkamara, a magvar vidéki városok annak kigondolásán fáradoznak, hogy milyen mó* don, milyen áldozatokkal, milyen erőfeszítéssel nyúljanak a magyar vidéki színészet hóna alá, a magyar rádió sokkal több megértést, sokkal több áldozatkészséget, millióiból sokkal több adakozó kedoet mutathatna legyőzőit kultartóst oére: a magyar színészet felé, mint amennyi ebben a háromszázpengős gunyhonoráriumban megmutatkozott. A rádióinak még az is szerencséje volt, ami katasztrófája lett a szabadtéri játékoknak: — a keddi operaelőadást elmosta az cső s igy nem kellett bevallania, hogy nem áll módjában a Turandot szegedi előadásának közvetítése, mert a szabadtéri játékok vezetősége a játékok minden nézőjével egy véleménnyel sokkal többre becsülte ezt a produkciót és sokkal magasabbra értékelte a szereplők teljesítményét, semhogy borravaló-háromszáz pengőért átadta volna százezrek számára azt. arrfi neki inagínagy vagy 30.000 pengőjébe került. Ha ez csak a számok játéka volna s Ha ezen csak az üzleti gondolkodás tudna megrökönyödni, — nem is foglalkoztunk volna ezzel a kérdéssel. Ám ez a kérdés a nyilvánosság elé tartozik, mert ha erre a kérdésre megtaláljuk a helyes feleletet, akkor válaszolni tudunk azokra a kérdésekre is, melyekét a magyar vidék szellemi életének kielégítetlen igénye, a magyar kultura decentralizációjának betöltetlen programja szövegez meg minden magyar lelkiismeret és minden magyar kötelességérzés számára. Ujabb tárgyalások kezdődtek a danzigi kérdés megoldásáról Burckhárdt népszövetségi főbiztos berchtesgadeni látogatása. a szenátus elnökének és a lengyel főbiztosnak találkozoja a nemzetközi figyelem középpontjában Csáky külügyminiszter ismét találkozik Ribbentroppal ? London, augusztus 16. A danzigi szenátus elnöke, Chodaczki danzigi lengyel főbiztos és Burckhárdt danzigi népszövetségi! biztos között, a Daily Teleyraph jelentése szerint csütörtökön megkezdődnek a „béketárgyalások". Danzigban tartózkodik Giustiniani márki, akit Ciano gróf küldölt a szabadvárosba, hogy a tárgyalások lefolyásáról jelentést tegyen. Iliről tárgyal! Durckhardt Berchfesgadenben London, augusztus 16. Burckhárdt bizalmasan értesítette Halifax lordot. — mint a Press Association jelenti — a Hitlerrel Berchtcsgadenben folytatott megbeszéléséről. Az elterjedt ' írekkel szemben a danzigi népszövetségi biztos Hitlerrel nem közölte az angol kormánynak semmiféle üzenetet. Sem Burckhárdt részéről, som más helyről nem kérték föl az angol kormányt, a danzigi ügyben való közvetítésre, A lapok szerint bár a danzigi népszövetségi biztos nem tolmácsolta semmiféle üzenetét az angol kormánynak, Berchtesgadenben bizonyára ismertette mind az angol, mind a lengyel kormány Danziggal kapcsolatos álláspontját. A Press Association arról is ír, Hogy jól értesült londoni körökben nem tudnak azokról a hírektől, amelyek szerint a közeljövőben az öt nagyhatalom: Anglia, Franciaország^, Lengyelország, Olaszország és Németország külügyminiszteri találkoznának. Danzigban isméi megindullak a tárgyalások Páris, augusztus 16. BurCIchardt nem vett Ut Hitlertől a danzigi kérdés megoldására' .vonatkozó javaslatot és a maga részéről semmiféle megoldási tervet sem közölt Hitlerrel. BiTrf.k* hdrd': a berchtesgadeni megbeszélések sorári igyak :,e(t alapul találni a tárgyalások fpná',