Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-17 / 186. szám

Iffl® délmagyarorszag jwiwummsjmllh i3bke Iának újra fel vételére. Ugylátszik', Högy etö feszítéseit siker koronázta és Danzigban újra megindultak a tárgyalások az ellentetek kiküif"' ölése érdekében. \ lengyel íöMiíos Varsóban Varsó, augusztus Ifi. Kodacki Lengyelország íanzigi főbiztosa szerdán repülőgépen Varsóba érkezett és hosszabb megbeszélést folytatott Beclc lengyel kiilügyminiszterreL l\i)ncs félmegoldás Danzig, augusztus 16. A német TI jelenti; A „Danziger Vorposten" erélyesen szembetzáll a kíilflödi sajtóban ismételten felbukkanó és a „danzigi megegyezésiről szóló híresztelésekkel. Német részről határozottan kijelentették, hogy erkölcsi és jógi igényekről van reó, amelyeket félmegoldásokkal nem lehet kielégíteni. Csütörtök", 1939. augusztus 17. öromkbmebskbesbaroesgabmhbf íj A lenduci nagykövet Halijainál London, augusztus 16. Halifax lord külügyminiszter londoni tartózkodása alatt a legnagyobb figyelmet szentelte a danzigi kérdésnek. Raczinszky gróf lengyel nagykövet kedden este fölkereste a külügyminisztériumban. Az angö] külügyminiszter ismertette a lengyel nagykövet előtt Burckhardt danzigi népszövetségi biztosnak Hitler kancellárral Berchtesgadenben folytatott megbeszéléséről Londonba küldött jelentését. A jelentést már elküldték a francia és svéd kormánynak is. Noha Burckhardt üzenetét szigorúan titokban tartják. Londoni diplomáciai körök szerint a berchtesgadeni tárgyalások semmi újat nem hoztak. Kodacki danzigi lengyel főbiztos és Greiser, a szenátus elnöko között lefolyt tanácskozásoknak nem tulajdonítanak különös fontosságot. Az összejövetel csupán a helyi kérdések, beleértve a danzigi vámügyeket is, megvitatására szolgált. Francia hirch Csáhy HiilQggmlnlszfcr németországi ntfárál \i Unva* iroda leienlese szerint leficfsea as, hogy CsáH« arái Isméi faláfhozlh Rlbbentroitpal Táris augusztus 16, A MTI. jelenti: A párisi lapok egyrésze az Havas Iroda részletes berlini értesüléseit közli Csáky István grof németországi tartózkodásáról és a német politikai köröknek a magyar kérdéssel kapcsolathan elfoglalt álláspontjáról. A jelentések szerint lehetséges, hogy Csákv külügyminiszter ismételten találkozni fog Ribbentrop külügyminiszterrel. Berlini illetékes körökben cáfolják azokat a híreket, amelyek szerint német részről a inagyar-német gazdasági és politikai kapcsolatok kifejlesztésére és a különböző magyar törekvések támogatására vonatkozó javaslatokat terjesztettek volna a magyar kormány elé. A Petit Journal értesülése szerint azokon a megbeszéléseken, amelyeket Beck lengyel külügyminiszter nemrégiben a varsói angol és francia nagykövettel folvtatott, nemcsak a danzigi kérdésiül, hanem Magyarországról és Szlovákiáról is szó volt. Ha Magyarországot közvetett, vagv közvetlen formában veszély fenyegetné, ezáltal Lengyelország is veszélyben forogna — irja a Petit Journal. Természetes azonban — irja a lap —, hogy Anglia Varsóra hizza annak megállapítását, hogy Lengyelország létérdekei mikor forognak veszélyben. Csáky őröl Frick miniszter vendégeként Salzburgba érkezeti Salzburg, augusztus 16. A MTI jelenti: Vr'.~ dr. birodalmi belügyminiszter és felesé?e szerdán többnapos tartózkodásra Salzburgba érkezett. Velük együtt érkezett Csáky István gróf magyar külügyminiszter is, aki néhány nap óta Frick birodalmi belügyminiszter vend'ge, valamint Sztójay Döme berlini magyar követ is. „Magyarország nem Ütőkártya" Berlin, augusztus 16. A salzburgi és a berehtesgadeni megbeszélésekről a francia és AZ angol sajtóban megjelent híresztelésekkel f' jlilkozva, azt írja a 12 Uht, Blatt, csúfosan meghiúsult az a kísérlet, hogy Magyarországot játsszák ki ütőkártyaként a tengellyel szemb< n. A kísérletezők kénytelenek voltak Budap estről néhány éles és félreérthetetlen cáfolatot tudomásul venni. Most az a legújabb fogás, hogy állítólagos „értekezletekről" beszélnek, Ismét ki kell ábrándítanunk a híresztelések terjesztőit, — írja a lap. Az értekezletek, amelyeknek tervét nekünk akarják tulajdonítani, esak a londoni ós p párisi mesemondók képzeletében élnek. Nincs szükségünk értekezletre, hogy megállapítsuk Németország jogait, — ifja a !ap. Az angol sajtó a Magyarország ellen (erjesztett híresztelésekről Lendon, aligusztus 16. Erős visszhangot keltett az angol sajtóban a magyar lapok egyhangú tiltakozása a Magyarországgl kapcsolatban terjesztett híresztelések ellen. A Daily Telegraph szerdai számában azt írja a magyar tiltakozás hatása alatt, hogy mindazok a híresztelések, amelyek szerint német részről bizonyos nyomást akartak volna gyakorolni Magyarországra, hazugságoknak bizonyultak. A lap hangoztatja, felelős angliai körökben az 1 a felfogás alakult ki, hogy mindezek a beállítások csupán célzatos híresztelések voltak, hogy a figyelmet eltereljék a német-lengyel feszültségről. Szent-Györgyi professzor ömerikábói visszaérkezett Szegedre (A Délmagyarország munkatársaiéi.) Egy* éves külföldi utazás után kedden visszaerKe* zett Szegedre S z e n t-G y ö r g y i Albert dr, a szegedi egyetem világhírű Nobel-díjas tanára. A professzor — mint ismeretes — az elmúlt ősszel egyévi szabadságra indult, hogy elegf.t tegyen több külföldi meghívásnak. Éiőbb a Hegei egyetemen tartott rendszeres kollégiumot, majd Svájcba, Franciaországba és Angliába látogatott el, a koratavasszal pedig Amerikába utazott és végigjárta a tengerentúli kontinenst Newyorktol Kaliforniáig. Számos tudományos intézetet és laboratóriumit keresett fel, valamint egy sorozat előadási tartót mindenütt általános érdeklődést keltve és ujabb megbecsülést, nemzetközi rangot szerezve a magyar tudományosságnak. Utazásai és előadásai során ujabb igen értékes kapcsolatokat szerzett a magyar tudományos élet részérc. Egyéves távolléte alatt a szegedi egyetem felsőházi taggá választotta, a párisi Sorbonne pedig tiszteletbeli doktorává avatta. Előadókőrulja és egyéves szabadságának lejárta után Amerikából visszatért Szegedre, hogv tovább folvtassa tudományos működését a Ferenc József-tudományegyetem falai kőzött. Mialatt távof volt, megérkezett dómtéri intézetébe az a modern készülék, amelyet az állam vásárolt részére még a Nobel-dí j elnyerése alkalmából. Ezzel az uj különleges készülékkel fogja most folytatni kutatómunkáját. Munkatársai és tanítványai — akik közül számosan ugyancsak most tértek vissza külföldi tanulmányut iukról — már felállították a különleges készüléket és a professzor már 9 közeli napokban megkezdi, illetve tovább folytatja munkáját. Az egyéves tivoliét után meleg szeretettel fogadták a viWghirü tudóst, aki már el is foglalta régi munkahelyét a szegedi egyetemen. Teleki Pál miniszterelnök készedé a magyarságról a 700 eves kunok Ünnepen „Vigyázzunk: a lélek maradion meg magyarnak" Budapest, augusztus 16. Csongrád-, JászNagy-Kun-Szolnok és Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye a kunok hazánkban történő letelepülésének hélszázadik évfordulója alkalmával Horthy Miklós kormányzó fővédnöksége és Teleki Pál miniszterelnök védnökségével szerdán délelőtt a vármegyeháza közgyűlési termében jászkun kongresszust tartott. Vitéz Endre László alispán indítványára a kongresszus táviratban üdvözölte Horthy Mikiós kormányzót. Ezután Győrffy István dr. egyetemi tanár „A jászkunok története" cimmel tartott előadást, majd Teleki Pál gróf miniszterelnök állt fel szólásra. — Olyan ösi tudatok és szokások ünnepét üljük — mondotta —, amelyek keletről jöttek és magyarságunkat, keletiségünkct megerősítették. Hogy magyarok tudtunk maradni, hogy fenn tudtunk maradni és nem az erdők világának népei köze olvadtunk be, az annak köszönhető, hogy pusztaiságunkban megerősödhettünk. Ebben pedig nagy része volt a kunságnak. A pusztai kulturának trély gondolatvilága van és messzetekintő, meszszemcrciigö misztikuma, de erősen figyelő, megfontolt, szűkszavú, kevés anyaggal kevés alkotásban kifejező. Ilyen gondolatvilágokat hoztunk mi is magyarok és kunok magunkkal és ilyen gondolatvilágok élnek bennünk és lelkünk mét.ván akkor is, lia más kulturákból veszünk át értéjieket. Tanulunk az idegenektől, de nem leszünk tőle mások, amint használunk mozdonyt, telefont, rá- I diót, használunk mindenfélét, de amikor ezeket | használjuk, amikor a magyar léleknek a talaját iparosítjuk, civilizáljuk, vigyázzunk: a lélek maradjon ínég magyarnak, mert ez az a lélek, amely a tájban gyökeredzik, ehhez tartozik. — A mi kongresszusunknak ez az értelme. Tisztelete, szeretete, ápolása annak a gyökérnek, amely a magyar talajban, ennek az ősi pusztai magyar talajnak, főleg annak közepében, a Magyar Altöld szivében gyökeredzik, amelynek fája vagyunk, amelynek fáját ápolnunk, őriznünk kell, de mindig a gyökérből szivta azt, ami a fának további felvirágzásához szükséges, Igy állíthatnnk emléket a gyökerek legfőbbi* két jelképező nagy fejedelemnek, a ml életünknek is. De ennek nem szabad valamely államhatalomtól, valamely hivataltól és hivatalos formák között történnie, hanem a magyarság egészének a lelkéből és társadalmából kell kiindulnia. Felállíthatunk ilyen emléket bátran és büszkén mutathatjuk, hogy a lélek, amelyet idehoztunk és amely ázsiai, nem válik kárára Európának. Mint 2—3 esztendővel ezelőtt Franciaország egyik legnagyobb lapjában, a „Figaródban írtam meg ezt: „Ázsiai vagyok és büszke vagyok fái" Miért ne mondjuk ezt nyugodtan mindnyájan? Nem vagyunk vele kevésbé kulturáltak, mert kulturánk régibb. Miért ne legyünk rá büszkék? Ez a büszkeség hSzolt össze bennünket ma is és ennek a büs»kerégnek jegyében üdvözlöm a kongresszust,