Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-30 / 172. szám

« DÉLMAGYARÖRSZÁG Vasárnap, 1939. julius 50. •mmmmmsmmmmmmmmm—m—mm^'W Pénz nélkül . . . minden SZÜkséglefét beszerelheti fFmmmmmmmmmmemmmammmmm• UNIO-KöNYVECSKERE 120 legelső cégnél vásárol teljesen KÖLTSÉGMENTESEN 6—7 havi hitelre, készpénzárakon! Az UNIÓ-KÖNRVECSKÉT dijmentesen kapja irodánktól: SZEGED, KLAUZAL-TÉR 5 SZAM. Telefon 32-71. 341 szrrübb kartárs Hetlyey Aranka, a Nemzeti Színház örökös lagja. Aranyos barátnő, kedves pálvatirsnő. Az akadémiai növendékek — tanítványai — élnek-halnak érte. El lehet mondani, hogy mindenki az Aranka kedvét keresi. Ila megjelenik, egyszerre ő a társaság központja. A minap M Iványl Irénnel, ugyancsak a Nemzeti Színház aranyoskedélyü komikájávai egy csupatérfitársaság közepébe került Pcrényi Laci éppen azt tárgyalta, hogy egyenesen rémes, hogy mostanában mindenféle Írásra, okmányra, igazolványra Van szüksége az embernek, ha dolga van hatósággal, szinészkamurával, minisztériummal, csak éppen az adóbefizetésnél nem kérnek igazolást, llettyey erre megemlítette, hogy a mult hónap I elején Esterházy herceg egy hétig bújta az egyetemet, mig vaiami különigazolványt meg tudott szerezni arról, hogy valamikor végezte az egyetemet. — Pedig nagy ur — végezte szavait Hetlyey — és mégis milyen nehezen ment. — Nagy ur, nagy ur! — szólt közbe Kabök Győző — mégis van olyan bizonyitvány, amelyet ő egyáltalán nem tudna megszerezni, én meg kihozom három nap alatt. — Milyen bizonyítványt? — kérdezték kíváncsian. — Szegénységit! — felelte büszkén Kabök. Turi Elemér ^ mm. m * u" KÉZllllllllKOtlZlef tS f€ttáril€IIlfl VÜITOfltl augusztus 1-én, Arany János-utca 5 sz. alatt (Hungária-szálló mögött) m egnyilik. Mindennemű kézimunka, kézirnunkafonal, kézlmu nkaanyag kapható nagy választékban. Hozott anyagból készítek férfi-, nöi. .s gyermekfehérne müt. — Egy kísérlet és vevőnk marad. t37 Szerv Erzsi, tulajdonos £csedi Csapó Máriát Szeged a muíi iükvében in. Csodálatos tünemények, elemi csapások Aki a szegedkörnyéki néppel gyakran érintkezik, meglepetve tapasztalja, hogy ennek az élénk, DyiTteszü népnek milyen egyszerű, józan gondolkozásmódja van. Természetfölötti dolgokkal nem foglalkozik és annak különŐ6 Jelentőséget nem tulajdonit. Lehet, hogy ebben már a közt Ii najtyváros kultúrája érezteti hatását, dc talán inkább az erős hit és bizonyos keleti fatalizmus az, amely ezt a népet az egyes vidékeken annyira elharapózott babonák útvesztőjétől megóvta. l'edig ez a uép századokon át temérdeket szenvedett és a súlyos csapásokat gyakran rendkívüli természeti tünemények előzték meg, ami babonás hiedelemre adhatott okot. Ezekben mégis természeti magyarázatokat keresett. A csodálatos előjeleket a nép legtöbbször megértette, de mint amin változtatni ugy sem tud, végtelen megadással és türelemmel fogadta a kikerúlhc. tétlen rosszat. Valószínű, hogy ezért ls kerüli a város címerébe a türelem jelképe: a bárány. A csodálatos tüneményeket és súlyosabb elemi csapások emlékét a hagyomány megőrizte mai napig is és Szeged történetéhez fűzte. Egykori! följegyzések szerint Ulászló király a törökkel 1111-ben Szegeden 10 éves békeszerződést kötött és azt esküvel erősítette meg. Az esküt azonban, a magyar urak határozott ellenzése ellenére — rossz tanácsadóira hallgatva — megszegte és a tőrök ellen ujra hadat indított. Ugyanaznap estéjén vészes földalatti moraj kíséretében Szegeden olyan hatalmas földrengés volt, hogy egész utcasorok rombadöltek. A királyt hivrj könyörögve kérték a baljóslatú jelek miatt változtassa meg elhatározását, de Ulászló mégis elindította hadait és ez okozta Várnánál lórtént korai halálát. Az ütközet alatt, mintha a bosszúállás vihara tombolt volna, a magyar sereg vezérzászlója is összetört és akik megmaradtak. a szegcdi eskiiszegést életükben cl nem feledték. ttrl «« egyenruha azabótág Uri divatcikkek - Kalapok Egyanruhózatt cikkek CterkéspfeUcereieMk Sapkók 62 t'golcsóbb és legmegbízhatóbb beszerzési forrása Nemzeti Takarékosság és Unió könyvre ls KRIER RUDOLF jCIauzAl tér 3. TeletontzAm Z3-93 Szeged történetében olyan egyénekkel is találkozunk, akik látszólag különleges erővel rendelkeztek, de ez a nimbusz végül megtört vagy elenyészett. A törökök eltakarodása után élt Szeged környékén egy Cserni Iván nevü rác martalóc, aki csapatot gyűjtött és a Délvidéket rabolta, fosztogatta. Ez a kalandor magát cárnak nevezte, még pénzt is veretett A nép emberfölötti hatalmat tulajdonított neki, babonásan rettegett tőle, mert halántékától kezdve egész testen egy fekete sáv húzódott végig. A „fekete ember" vakmerőségéről és sérthetetlenségéről legendák keringtek. Garázdálkodásait sokáig senki sem merle megfékezni. Végre is Török Bálint, Szabadka ura segített a bajon. A „fekete ember" fejét vette és babonás varázsát megtörve, János királyhoz clküldötte. Hogy aztán a jutalmat ki kapta és hogyan osztoztak meg rajta, arról nem szól a krónika. A Tiszával és az idővel kapcsolatban is sok csodálatos dologban volt Szegednek része. 1711ben a Tisza vize elapadt annyira, hogy száraz fenekén a halak sokaságát nem győzték az emberek fogni. A mezőn öreg. nagy saskeselyük kergették a barmokat, sőt még az embereket is. Ugyanekkor sáskák lepték el a földeket és mindent elpusztítottak A lakosság végitéletre gondolt és voltak, akik Szeged pusztulásától tartva, elmenekültek. Tavaszra valóban a Tisza vize annyira megduzzadt, bogy ilyen magasállásu még sohasem volt. Elöntötte Alsó- és Felsővárost, csak a vár és Palánk maradt vízmentes, a lakosság ide és a szöllökbe íqenekult. A viz mindent rombadöntött és a szegény szegedi magyarok még öt év múlva is földbeásott putrikban, favázas. nádfonatos. sártapaszos kunyhókban laktak. 1814-ben ismét árviz fenyegette a várost és Újszegedet el is öntötte. A veszedelemre baljóslatú, ritka tünemény figyelmeztetett. Februárban villámlás és dörgés után jégzápor következett s az égboltozaton szivárvány keletkezett. Az öreg halászok és hajósok aggodalmas jóslata be is teljesedett. Az 1728. évi hires szegedi boszorkányüldözések elölt is Jelentkeztek a rendkívüli jelenségek, illetve azok robbantották ki. Ebben ar. évben ugyanis szokatlan szárazság volt. Koratavasztól nem esett egy. csöpp esői 'A főidben arasznyi repedések voltak. Ember és állat tikkadt a bőségtől. Nem volt termés s mivel már az előző évek ts aszályosak voltak, az inség jelei mutatkoztak. A lakosság között várospolitikai okok miatt is ingerült volt a hangulat Az egyház szolgái a népet ostorozták, hogy vallástalauságukat bünteti az Isten. Senki sem értette, mért nem akar esni? Mende-mondák, sugdosások folytak s amikor végre beborult és ember, állat, növényzet áhítozva várta az esőt, olyan tomboló vihar és jégverés keletkezett, amire még a legöregebb emberek sem emlékeztek. A nép jajveszékelt s amidőn a város volt főbírája azt találta mondani, hogy nem Istentől van ez, hanem a boszorkányok müve, erre elterjedt és általános lett a néphit a boszorkányok rontásairól s számtalan szomoruemlékü boszorkánypörnek lett a megindítója, amiről még bővebben fogunk szólani. A különös természeti tünemények mellett Szegedet állandóan súlyos csapások is látogatták. Minden évnek megvolt a maga veszedelme. Sáska, árviz, kolera, pestis. 1831-ben a kolerának 1312 áldozata volt. A pestist a török katonák hurcolták be ,s n.gy ízben végigszántotta Szeburcolták be és négy izben végigszántotta Sze* gede't. Elszigetelésére a pestises házakat befalazták. A beteg, ha meg is gyógyult, éhen pusztult. Gyakoriak voltak az igennagy tüzek, különösen, amikor a tűzbiztosítás életbelépett, mindennap ugyanabban az órában kigyulladt egy-egy utcarész. A tüz mellett aztán ott volt a másik rém: a viz A város évszázadokon keresztül, mint egy hol megbékülő, hol ádáz ellenséggel küzdött a Tiszával, amig végül ugylátszik, hogy tartós békét kötött. Ha a viz néha megpihent, jöttek a viharok. 1816-ban olyan hóvihar volt, hogy a küqntartott jószág mind elpusztult. Hódmezővásárhely alalt egy levascsapatot betemetett a hó- Szegeden napokig nem lehetett közlekedni. 1848-ban az eddigieknél is különösebb szerencsétlenség történt A forradalmi kormány ekkor Szegedre menekült és a város valódi hadiközpont volt. A fegyvergyárak és öntödék lázas gyorsasággal dolgoztak itt, de ekkor egy napon rémes dörej reszkettette meg a levegőt. Az öszszes ablakok betörtek. A Tisza kicsapott, összetörte a malmokat és dereglyéket. 60 mázsa lőpor robbant föl. 800 ember és temérdek állat vesztette életét s ha a ,.régi jó idők"-et emlegetjük, gondoljunk csak arra, hogy elődeinknek a sáskától kezdve, a kinzókamrákon át, a befalazott pestises házakig, mi mindennel kellett megküzdeniök! Mngoi és német nyári kerti tanfolyamok és magánórák felnőttek részére, Valamint délelőtti angol és német teftí tanfolyamok gyermekek részére. Jelentkezés a DÉLMAGYARÖRSZÁG kiadó hivatalában. Szezonvégi kiárusítás 2*80 Kerékpár külső köpeny kis hibával Kerékpár belső tömlők kis hibával Javított köpenyek pengőtől pengőtói Gumigyár! lerakat labor-ufco s. sz. (Valéria-téri sarokház)