Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-29 / 171. szám

Szombat, 1939. julius 29. DÉLMAGYARORSZÁG MAGYAR PASSIÓ Szegedi Szabadtéri Játékok, 1939 Passió cz, dc nem a szentföld olajfáit lengeti itt a kétczcrcvclőtti szél. Nem; ez magyar passió. Kassa városában templom épül Szent Erzsébet királylány tiszteletére. A városi magisztrátus 1165-öt ír évszámnak a protokollumok alá. Itt a nagyhét és a húsvét. Jámbor szerzetesek, Szent Domonkos szelidlelkü fiai és Szent Ferenc alázatosszívű szolgái a templom előtt készülnek a passióra. Nézőképpen idegyülnek a polgárok, meg a remplom építői; bele is vegyülnek a szent játékba. A templom is résztvesz benne. A Felvidék minden népe épitctle, mindenféle mű•vesember, de mestere magyar: István mester, architeklus. Történt épp a mondott évben, nogy az épülő szentegyház alapjaibon megrendült. István állította helyre, István magyar architektus. Ez kész példázat nekünk. Igy cz magyar passió. * Az ezeresztendős magyar szenvedés példázatára irta ezeket a sorokat Voinovich Géza műve elé. Kassa akkor — már és még — nem volt magyar, idegen hatalom játszotta gyermeteg bábszínházát az ősi falak kőzött, Szent Erzsébet temploma körül. Ez a magyar passió ~ nyolc év előtt, amikor a halhatatlan emlékű Klebelsberg Kunó gróf jóvoltából szabadtéri misztériummá teljesedhetett ki a szegedi Dóm-téren — vigasztaló multbapillantás volt, a váteszi-lelkü költő ajkán fölcsendült a remény s az angyalok kara zengte: 'Az Ur kegyelme velünk, Feltámadást hirdetünk. 'Az idei játékok rendezői keresve sem találhattak volna méltóbb darabot a szegedi ünnepi hetek keresztényi jellegének fémjelzésére. A magyar föltámadás nagy misztériumának hajnali derengésében a szimbólum a szemünk láttára válik valósággá. S ami az első szabadiéri előadáson fájdalmasan szomorú magyar fohász volt, az ma megnyugtató öntudat: hiszen Kassa és István mester müve a Szent Erzsébet-templom ismét magyar, örök időkig, clszakithatallanul, István mester szavaiban az egész nemzet itnája száll az ég felé: KORZÓ MOZI Szombattól hctföig 5, 7, 9 GadI Franclsha egyetlen idei filmje UTOLSÓ KATALIN Hunyadi Sándor müve filmen pazar Gyermekkabaré BELVÁROSI MOZI Szombattól hétfőig Bemutatjuk a műsorok műsorát! A világ két leghatalmasabb alkotása egy műsorban JEANETTE Mc. DONALD és NELSON EDDY egyedülálló csodálatos szép fiilmja Orgona virágzás Azonkívül a Hindu síremlék Előadások 5 és 9 órakor Álljon örökké c templom, A magyarok temploma. Többet semmi földindulás Meg nc rendi Isc soha. A templom: Magyarország. A szent passió: a magyarság ezcreszlendős tengernyi szenvedése. Az országépitő architeklus: Szent István. Mindenféle nép cpitclte ezt az országot, sokféle művesek. A vezető azonban mindig, mindenkor a magyar volt. Történt, ha a mindenféle nép leikél megvette a sátán s a négy folyó és bái-masbalom repedezni kezdett, ba a magyarság homlokára töviskorona került, ha meggyalázták, gúnyolták és a golgotát járta egyedüli magánosságban és riadozva kérte Istenét, hogy vegye el lőle a keserű kelyhet, lia eladták judáspénzen, ha keresztrefeszitették: sohasem mult el lelkében a föltámadás hite és a hitben rejtőzködő erő szemünk előtt emelgeti a súlyos köveket a husvéli sírról1... A mindenféle népek ismét belátták, hogy Szent István országa széttéphetetlen egység. Aki ezt megtagadja — igaz —, újból és újból végigvezeti a nemzetet a Golgotán, töviskoszorut nyom a megalázott Hunnia fejéhe, de ez az út őket is elvezeti a niegigazuláshoz és zavaros tekintettel nyújtják vissza a pénzeszacskót; Visszahoztam. Itt van egyig. Égeti a lelkemet. Üszköt gyűjtöttem fejemre. Igazembert adtam el. S hogy ismét szeressük és megbecsüljük István mester művét, kell nekünk a Magyar Passió. A tisztítótűzben kiég a gyűlölet s a mindenféle művesnép újból beismeri, hogv ezt a templomot csak a magyarság képes épen tartani az idők és nemzetek végez.dóig. István mester szava átcsendült az ezeréves távolon hozzánk mai magyarokhoz is: Mit a földindulás ártott, Ész, erő, mind helyrehozza Bízzatok! Megáll a templom. Szent István országának mindenféle művesnépei halljátok hát javatokra: az ész és az erő, a magyar akarat, az, amely mind helyrehozza, amit a földindulás ártott. Ne legyetek hát többé báb hamis prófétált kezében, ne vegyelek többé üszköt a fejetekre, mert bizony mondom néktek, könyörögni fogtok még halálotok után, mint Júdás: Áldott, aki elveszi Az cn bűnös eletem . . Dc ki vethetne rátok kezet, amikor néktek. büntetés az élet, amit külön akartok élni, judáspénzen, álpíóiéták által vezettetve. Dc mi tud juk, hogy „egyszer"* a föltámadás szent ünnepén együtt fogunk örvendezni s nem lesz közlünk egyetlen sem, akinek zavaros vclna a tekintete . . . A Magyar Passió tökéletes szabadtéri színjáték. Az iró önkénytelenül szabadtérre szánta s mostani előadásának rendezője: Galamb Sándor dr. teljesen megértette Voinovich Gézát, a költőt. A szent passió mindvégig az egyszerű cs jámbor kassai polgárok istenes játéka marad, nem pedig színház. Ezt főleg az a körülmény érzékelteti köznapian és életszerűen, hogy a szent játékokon ámuló nép és épülő templom lépcsőjén ül s gyermeki hite szent Lelkesedésében ériekelve tódul a passiósok közé, hogy maga is részese legven a csodának. Ilt válik a rehNői, vagy férfi finom bőrkeztyű Férfi szines hálóing elsőrendű kivitelben Gyönyörű szines mintás női zsebkendő a Fehércégtáblás Boros 2.98 4.98 -.17 Nyári vasaran dezö a költői mű kiteljesedésének egyenértékű részesévé. S amig a cselekmény folyik az épülő templom kövei közölt, a néző tökéletes Munkácsy Mihály, Böcklin és Paál László tablókban gyönyörködhet. Költőien szép olajfák hegye; az egyetlen tökéletes miszlériumi szín. Az utolsó vacsora szines képe kissé lazábban, Leonardo da Vinci mcgoldásábau jobban halna. A mi dómunk elé Varga Mátyás művészi lelke-keze varázsolta az épülő kassai templomot. Korhű színekkel és a felvidéki renaissance stílusában fölépített művészi színpadképe nem díszlet s nem hivalkodó dekoráció, hanem költői része a költői alkotásnak. A fiatal, izmostehetségü festőművész tökéletesen átérezte a passiójáték szellemét és képességének legjavát áliilotta az előadás külső hatúeszközeinck szolgálatába. Varga Mátyás méltó segítőtársa az előadás külsősé-; geinck elmélyítésében Komái János, a világítási effektusok nagymestere, aki fénvpalettáján ugy keveri a színeket, hogy a fény mellett mindig ott az árnyék, a jó és rossz, a fenséges és alantas, az isteni és emberi örök kettős szimbólumaként. A passiójáték valamennyi szereplőjének kettős alakítást kellett nyújtania. Nemcsak a szerepek összefonódó lánca miatt, a kétezorévelőtti passió és a magyar passió alakjainak mitikus hasonlósága kidomboritására, hanem belső elgondolásban is: egyszerű köznapi embereknek kellelt lenniök, akiket a nagy szenvedés sorsküldetése fölmagasztosult aktotokká érlelt. # . A költői mű vezérszólamai között tisztán, fenségesen csendül ki Jézus megszemélyesítőjének motívuma. Lehotav Árpád megjelenésében és szerepének értékelésében egyaránt tökéletes illúziót kell. Átszellemült arca belső átérzés tüzétől fénylik a hófehér ruha tükrözésében és ajkáról, mint kezes galambok szállnak a szavak. Talán még soha ncirt hallottuk ilyen élő, elevenen élő szóval a „Hegyi beszéd" örökemberi igéit és a legszebb imádságot, a „Miatyánk"-ot, csupán szószékről, dc a dóm árnyékában fölállított szabadszínpad ezúttal valóban szószékké magasztosult. Felejthetetlen, amikor a Golgota árnyékában búcsúzik az édesanyjától, az istenember búcsúja ez a földi világtól. Leholay Árpád művészlelke hajlékony rugalmassággal idomult a felséges szerephez cs sokáig emlékezetes, nagyszerű ábrázolással avatta biblikus játékká a „Magyar Passió"-t. Kiemelkedő, kristályosan tiszta és szívhangokon szóló alakítás volt N. Tasnády Ilona Szűz Máriája. Hangjának édes, anyai melegsége és megjelenésének lenyűgöző, költői bája a legszebb művészi elképzelés magaslatára emelte alakítását. Ez a nagv művésznő nemcsak glóriás istenanyát, de érzőszivű, fájdalmas édesanyát formált szerepéből, ebben rejlik igazi, nagy sikeréuek titka. Kiss Ferenc mint István mester és Pont ius Pilátus férfiasan impozáns volt cs nemcsak SZÉCHENYI MOZI Ma, 5, 7, 9 órakor Borcsa Amerikában a legjobb magyar vígjáték Dajka Margit, Málv fi erő, Hárnory Imre főszereplésével.