Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-29 / 171. szám

4 megjelenésében, "de hangjának elcsukló, vagy emelkedő árnyalataival nagyszerűen érzékel­tette az építő magyar vagy a sors eszközéül szánt s az örök elitéltetéstól rettegő hatalmi embert. Kiss Ferenc alakítása egyike volt azoknak a stílusos és dekoratív figuráknak, amelyek külsőségeiben is művészivé emelték a passiójátékot. Méltó partnere volt Pilátus feleségének szerepében Ilettyey Aranka, akinek parancsoló megjelenése mögött, :nini lágyhúrú hangszer muzsikált a hit és a szív melódiája . . . Néhány plasztikus, festői figura emelke­dett ki egyre-másra az együttes harmoniku­san összehangolt tömegéből: Könyves­Tóth Erzsi átszellemült Szent Erzsébet és kecses samarjai leányzója, Kaszab Anna zcngöhangu, lelkesült Veronikája és impozáns Szerit Margit, Vészi Rózsi dekoratív, meleg (A Délmagyarörszág munkatársától.) Az idő mostohán készült a nagy eseményre, a Sza­badtéri Játékok megnyitójára. Egész nap ól­mos esöfellegck takarták el az eget, délután komolynak tetsző, zuhogó eső ejtette aggoda­lomba azokat, akik az ünnepi megnyitóelő­adásra készültek. Este 8 órakor megszólallak a Dóm harang­jai és ugyanekkor megeredt az eső, aprö sze­mekben szitált alá, azonban a közönség min­den mostoha idő ellenére is autókon, népes cso­portokban özönlött a Dóm-tér felé. Az előadás előtt megkapó ünnepség volt, Klebelsberg Kuno gróf emlékezetérc. A láthatatlan zenekar a Hiszekegvet intonálta, majd két fáklyát tarló, magyarru'hás férfi kö­zött Kiss Ferenc jelent meg a színpadon, István építőmester ruhájában és lelkesült, bensőséges szavakkal emlékezett a nagy építőmesterre. — Első szavunk Istenhez száll ebben a ma­jrnszfrts és ünpepi pillanatban, — mondotta Kiss Ferenc! —; az alázat, a hála és a köszönet 6za va, amiért nehéz hetek küzdelmes munkája után kegyelmesen megengedte, hogy elérkez­zünk az idei ünnepi játékok első előadásához. — A Szegedi Szabadtéri Játékok útja nyolc öven át is küzdelmes volt és már-már leküzd­hetetlennek látszottak azok az akadályok, ame­lyek a magyar szót és a nemzeti művészetet szolgáló játékok további sörsa elé tornyosul­tak, de segített az Jstcn és folytathatjuk azt a missziós munkát, amely nyolc év előtt erről a térről elindult a magyar szó és a magyar, szellem dicsőségére. Rendületlen hittel bizakodunk a jövőben és amíg szemünk előrenéz, addig hálánk, kegye­letünk, legbensőbb érzelmünk a múltba száll. — Arra, hogy mélységes hálánk a megnyitás ünnepi percében Klebelsberg Kunó gróf szel­lemében a mélyentisztelt közönségünkhöz szól­jon, fölkértük Varga József miniszter urat, Szeged város országgyűlési képviselőjét, aki szívesen és készséggel vállalkozott erre a föl­kérésre, azonban éppen ma, talán éppen mo6t vesz részt clüöizben miut miniszter a miniszter­tanácson, személyesen nem léphetett ide a lép­etek elé, de az ő érzelmeit tolmácsolom, az ő gondolatainak adok bangót, amikor szavait most szives engedelmükből fölolvasom: — Kiebolsberg Kunó gróf mondotta egyíz­orn, éppen Szegeden, amikor a szegedi magyar ••ép további kultúrális fölemelésére gondolt, bogy a kultuszmin'szter munkássága nemzedékeknek szól és nemzedéke­kc\i alakit át. Igen, ilyen nemre­dékekra szóló munkál végzett Kle­belsberg Kunó gróf, Szeged nagy alkotója, amikor a Szegedi Szabad­téri játékokat megteremtette. Te saxa loquuntur,... Valóban róla beszél­i színekkel ékes bűnbánó Magdolnája, Szen­de Mária felejthetetlenül szép, művészi Gá­bor anyala, Petur Ilka Mártája és Mi­hályffy Béla zengő, messzeszárnyaló nr­ganuma, Toronyi Imre. Harasztos Gusztáv, Tompa Béla, Fülöp Sándor, Várkonyi Zoltán, Hosszú Zoltán dr., II a r s á n y i Rezső, Forgács Antal dr. és a többi, kisebb szerenlök simulékony játéka fokozta az est forró sikerét. A zenekar élén a fiatal szegedi karmester: Fricsay Ferenc állott nagyszerű fölké­szültséggel. Antos Kálmán müvészkeze alatt teljes szépségében érvénvesült a Dóm világhírű or­gonája. melynek felemelő hangjai fokozták a vallásos áhítatot, a passiójáték jóleső lelki ef­fektusát Berey Géza Szombaf, 1939. Julius 29. ba. Jalsoviczky államtitkár a legnagyobb el­ismeréssel és lelkesedéssel nézte végig az elő­adást és közölte, hogy a szabadtéri játékok művészi produkciója, magas színvonala olyan fontos értéket jelent a magyar művelődés szá­mára, hogy mmden lehetőt el kell követni az állandó, teljes siker érdekében. Az államtit­kár azt is közölte, hogy a többi előadásokat is végigkivánja nézni, éppen ezért kilátásba he­lyezte, hogy a játékok alatt még többszőr le­utazik Szegedre. Hivatali elfoglaltsága miatt az előadás után az éjszakai vonattal vissza­utazott Budapestre. A megnyitóelőadáson megjelent Klebels­berg Kuno gróf özvegye is, akit ugyancsak a polgármester fogadott és aki a díszpáholyból hallgatta végig az elhunyt férjéről való hen­sóséges megemlékezést, majd végignézte az előadást. Az előadás után a Szabadtéri Játékok ren­dezősége és szereplőgárdája, valamint a ven­dégek társasvacsorán vettek részt. A vacso­rán L e h o t a y Árpád meleg szavakkal kö­szöntötte Kiss Ferencet, Balogh István dr. plébánost és Czakó Pált, a játékok rendezőbi­zottságának tagjait, Az üdvözlőbeszédekre Kiss Ferenc és Balogh István dr. benső­séges szavakkal válaszolt. R% ünnepi megnyitó előadás Kegyeletes emlékezés Klebelsberg Kunó grófra, a városépítő nagy kultuszminiszterre nek ezek a követ, róla szólnak és őt dicsérik ezek az alkotások; Klebelsberg Kunó grófot, aki itt álmodja tovább álmait a templom falai között; a téren, amelyet ő álmodott és amelyet ő alkotott. És ebben az ünnepies percben Sze­ged valamennyi polgára meghatott emlékezése száll a kripta felé és néma kegyelettel emlé­kezik vissza a nagy álmodóra, a nagy alkotóra De ebben az emlékezésben résztvesz Szeged polgársága mellett az egész magyar társa da lom mindenrendű és rangú tényezője, hiszen az a munka, amelyet Klebelsberg Kunó végzett Szegeden, az 5000 ma­gyar iskolán és tantermen keresz­tül az egész magyar népért, az egész magyar művelődésért történt. — Hét év előtt egy borongós koraőszi estén ugyanígy csillogtak-lobögtak az apró gyertyák fényei itt körül a téren az egyetemi és püspöki ablakokban, azon az estén, amikor ezrek és ez­rek könnyező és gyászoló sorfala között utói­jára vonult be erre a térre az alkotó, utoljára vonult be, bogy a templom falai között tovább­álmodja magyar álmait. Itt áll kriptája és em­léke körül Szeged valamennyi polgára, ennek a térnek valamennyi résztvevője és bensősé­ges érzéssel száll Klebelsberg Kunó emlékéhez, meghatott lélekkel gondol az ő szellemére, amely fáradhatatlanul álmodott és alkotott eb­ben a városban ós amely szellem indította el a most már nyolcadszor hirdető és hitvalló Sze­gedi Szabadtéri Játékokat. Az ő szellemét idézi a Magyar Passió most színre kerülő misztériu­ma, amely a mi Urunk Jézus Krisztus életé­nek, szenvedésének és föltámadásának hirdető példázatát messzehangzóan összekapcsolja a magyar föltámadás mindnyájunkat átfogó szent hitével. A Felvidék, Kassa fölszabadu­lásának és visszatérésének évében nem áldoz­hatunk jobban és bensőségesebben Klebelsberg Kunó grófnak, mint azzal, bogy a magyar föl­támadást hirdető játékot, amelynek cselekmé nye a kassai dóm falai előtt játszódik és amellyel nyolc év'előtt ő indította útjára a sze gedi játékokat, választottuk megnyitó, első elő­adásul. Róla beszélnek a kövek és róla beszél a gondolat ... A lelkes, kitörő tapsokkal fogadott, ünnepi beszéd után a zenekar a Himnuszt és a Rákó­czi-indulót játszotta el, majd a fényfüggöny kihunyt és kezdetét vette a Magyar Passió előadása. Az előadást mintegy 4—5 ezer ember nézte végig, a közönség néhány kiemelkedően szép jelenet után spontán tapsokkal fejezte ki el­ismerését. Megjelent az ünnepi megnyitó előadáson Jalsoviczky Károly kultuszállamtitkár, aki a vallás- közoktatásügyi minisztert képvi­selte. Áz államtitkár a délutáni ódákban ér­kezett Szegedre, a város hatósága képviseleté­ben Pálty József dr. polgármester fogadta és kalauzolta a dómtéri nézőtér disznáholvá­Jaross Undor felvidéki miniszter mond ma beszédei a cimev'iinnepséqen Ma, szombaton este a Bizánc idei első elő­adása előtt folytatódnak a Szabadtéri Játékok megnyitó-ünnepségeinek eseményei. Ezen az ünnepségen köszönti Szeged és a nagy művé­szi eseményekre Szegedre érkezők a Felvidék fölszabadulását és visszatérését. Az ünnepség jelentőségét kiemeli az a tény, bogy az ünnepi beszédet Jaross Andor felvidéki miniszter mondja, aki le­leplezi a visszatért vármegyéknek a Dóm-tér, Árkádos falaiban elhelye­zett címer pajzsait. Jaross Andor miniszter. — amint ismeretes — szombaton délután a 17 órás gyorsvonattal ér­kezik Szegedre felesége és Mészáros Oszkár miniszteri titkár kíséretében. Ez az ünnepség is pontosan 20 órakofi kezdődik, közvetlenül a Bizánc előadása előtt. Az ünnepséget a Him­nusz hangjai vezetik be, majd a fényszórók vi­lágításában megjelenik a színpadon Jaross An­dor miniszter és elmondja ünnepi beszédét, amelyben méltatja az üunepség jelentőségét. A fuiuiszter beszéde közben fényszóró világítja meg az árkádok fölött elhelyezett címerpajzso­ktt, amelyeket két nap óta már háromszínű le­pel takar. A beszéd közben lehull a címerek takarója. Az ünnepséget harangzúgás fejezi be, majd a hősök harangjának hangjai után meg­kezdődik a Bizánc előadása. Hz etső filléres vonatok Szombaton megérkezik az első filléres ün­nepi vonat Szegedre, amelyet Budapestről in­dítanak- Az utnook két napig maradnak Szege­den. A vonat szombaton 18.42 órakor érkezik Szegedre és visszaindul vasárnapról hétfőre virradó éjszaka éjfél után 1.20 órakor. A vonat 1400 utast hoz Szegedre, akik végignézik a Bi­zánc szombati és Az ember, tragédiája vasár­napi előadását. Vasárnapra — amint jelentet­tük — olyan érdeklődés nyilvánult meg, bogy Budapestről két szerelvényt indítanak több mint 2000 utassal. Pénteken a megnyitóra számos vendég ér­kezett a budapesti gyorsvonattal. A hivatalos kiküldötteken kívül a budapesti és a nemzet­közi sajtó számos képviselője is Szegedre érke­zett. Kárpáti Aurél a kiváló esztétikus, Inno­cent Vincze Ernő. az ismert szinházi szerkesz­tő és Pozsonyi László- sz; nbázi kritikus vezeté­sével, valamint francia és lengyel újságírók, ívűteken Szegedre érkezett Nádasdy Kálmán ls az Operaház európaibírü rendezője, aki az Jldá-t és a Turandot-o\ reudeji a Dóm-téren. K kiváló rendező Olaszországban töltött sza­badságáról érkezett vissza és naág vasárnap hozzákezd a két nagyszabású operaelőadás élő­kéi zíteséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents