Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-25 / 167. szám
Kedd, 1959. VII. Városrendezés (B. G.) A belügyminiszter nemrég rendeletet küldött Szeged város vezetőjéhez és ebben közölte, hogy a kormányzat a jövőben nagyobb gondot fordít a városrendezési és építési ügyekre. J3 fokozott jelentőségre való tekintettel a kormány október í-től 15-ig ügynevezett városrendezési és építésügyi továbbképző tanfolyamot rendez, amelynek tárgya és célja a városrendezés és épités alapelveinek ismertetése, valamint igazgatásának részletes föltárása cs működésének bemutatása. A gyakorlati bemutatások célja: megismertetni az ország- és városrendezés kérdéseit, közigazgatási, műszaki, gazdasági, pénzügyi, statisztikai, közlekedéspolitikai, útügyi, közüzemü, telekgazdálkodási és idegenforgalmi szempontból a várospolitika általános elveit. Továbbá a magyar városok típusait, a zöld- és sportterületek szerepét a városrendezési tervek keretein belül, a kisajátítás és építésügy korszerű kérdéseit, az építésügyi szabályzatot, az építésügyi igazgatás és építésrendőri eljárás tárgycsoportjait, valamint a városrendezés és építésügy szempontjából jelentőséggel biró ujabb terveket és munkálatokat. A cél tehát mindenképpen az, hogy a városrendezés aránylag fiatal tudományágával, illetve az alapismeretekkel megismertessék a közigazgatási műszaki tisztviselőket s hogy a városrendezést es építésügyet a helyi viszonyok tekintetbevételével országszerte egységessé tegyek. A rendelet közli a tanfolyam vezetőjének nevét: M á r t o n f y Károly miniszteri tanácsos, egyetemi magántanár. Nem kétséges, hogy a tanfolyamon Szeged városi műszaki tisztviselői is résztvesznek. A tisztviselők továbbképzése és 'átkörének tágítása szempontjából, de különösen a városrendezés egyre jobban előrenyomuló r.agy kérdéseire való tekintettel, nem is lebet akadálya, hogy különösen az alföldi városok minél több tisztviselőt küldjenek a tanfolyamra. Rendkivül elhanyagolt alföldi városaink képviselői talán megértik végre: miért van elkerülhetetlenül szükség a városrendezési tervek fölállítására s miért bün ezek halogatása. A tanfolyam — amint a rendelet kimondja — elsősorban műszaki érdekességü. Ez az első pillanatban teljesen indokoltnak látszik, hiszem a városrendezés és építésügy elsősorban mérnöki szakembereket érdekel. A magyar közéletben azonban a műszaki emberek szinte alárendelt szerepet játszanak, éppen ezért kívánatos lenne, ha a városok fölírnának a belügyminisztériumba, hogy a tanfolyamot jogászemberek is hallgathassák. A helyzet ugyanis az — még ilyen nagy városban is, mint Szeged —, bogy a műszaki tisztviselők javaslata fölött jogászok döntenek. Nem ártana tehát, ha a jogászok legalább sommásan meghallanák a tanfolyam előadóinak véleményét, fölfogását, hogy megérthessék a műszaki intézkedések primer fontosságát. Hiszen eléggé nem is kárhoztatható az a tény, hogy Szegeden — például — öt tanácsnok közül egyik sem müszqki, holott naponként adódnak olyan kérdések, ahol csak műszaki emberek volnának hivatva döntést hozni. A műszaki tisztviselők háttérbeszoritása eredményezi azután az olyan helyzetet, hogy a város nem fejlődik egészségesen. Tervek, KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP •hmmbhibhnskbhnqbshhhihhihnhi halaszthatatlan munkálatok buknak el azon a szomorú tényen, hogy a város műszaki tisztviselőinek nincs döntőszavu befolyásuk a városfejlesztésben és rendezésben. Csak egy pillantást kell vetnünk „az ország második városára" s meggyőződhetünk városfejlesztésünk, rendezésünk és építésünk elhanyagoltságára. A vasúti nagyállomást a várossal összekötő sugárut mellékutcái ma is tökéletes falusi idill s elhanyagoltság állapotában leledzik. Csak azokban az utcákban van kövezés s rendezés, ahol tekintélyesszavu városatya — sohasem műszaki — lakik, vagy lakott és kötelességének ismerte föl utcájáért kiállani s kiharcolni a kövezést, parkosítást stb. Évek óta hiába készit tervet a város műszaki hivatala arról: hogyan mentesítsük az évenkénti talajvizáradástól az alsóvárosi, móravárosi és rókusi lakosság tízezreit. Hiába kérnek uj csatornát és szivattyúházat a körtöltésen belüllakó adófizetők... —műszaki kérdések mostohák... j Az igaz, hogy van városrendezési térképünk, amelyet a belügyminisztérium is jóváhagyott. De mit ér ez a városrendezési térkép, ha csak arra való, hogy a Széchenyi-téren egy háromemeletes ház fölépítését megakadályozza? Ha csak abban merül ki a városrendezés minden „feladata", hogy utcákat egyenesítgessen finomraszterezésii papíron s a gyakorlatban nem történik semIWWIWHffTWIim HUHffltW- llWnWBBIFTWBfrtaBIBIWHTr XV. évfolyam 107. szám mi. Ha a mérnöki hivatal még arra sem képes, hogy a belvárosi házak tatarozását kötelezővé tegye tisztán esztétikai szempontból, de egy mellékmondattal. érzékeltesse a rettentő nyomort, amely a szegedi építőiparban jelen van. Nemrég még szó volt a telekfölmérésekről is, hiszen kiderült, hegy a város területe és a tényleges telekhelyek között lényeges eltérés mutatkozik. Miért hunyt hamvába ez a műszaki kezdeményezés is? A felelet minden kérdésre szomorúan egyszerű: a város legfontosabb szervének, n mérnöki hivatalnak nincs önálló rendelkezési joga. Jogász-tisztviselőtől függ az egész mérnöki hivatal mozgási lehetősége. Bár a jószándókban nin<fs okunk kételkedni, mégis: ez egészségtelen, hatásköri kontárkodás, amit a lehető leggyorsabban meg kell szüntetni. Amikor még élt Szeged nagy építő minisztere, Klebelsberg Kunó gróf, ez a fonákság nem ütközött Iá ily kirívóan, mert mindenben az volt a döntő, amit a nemes gróf akart. Ma azonban merőben más a Helyzet. A' város mindenegyes polgárának föl kell ismernie a veszélyt, amely abban rejlik, hogy műszaki szakemberek alkotó munkakészsége elvesz a paragrafusok kusza labirintusában. S amíg ezen nem lehet intézményesen segíteni, legalább azt tegyük lehetővé, hogy jogász-tisztviselőink is megismerjék a műszaki kérdések döntő fontosságát. mmmsmmaam/tsm^.e wiwmíjmswbmbmw ncs nuilathoiatohhal befejeződött az egomilliárdfontos Kölcsön ügye Anglia nem ajánl fel hülcsönt Németországnál!, csupán Hudson államtltftár folytatott magánbeszélgetéseket - Chamberlain cs nailfax lord nyilatkozata London, julius 24. Nagy kavarodás támadt az ismeretes állítólagos milliárdfontos kölcsön körül, amelynek hullámai még hétfőn is élénken foglalkoztatták ugy a londoni, mint a berlini hivatalos köröket, bár London és Berlin már szombaton megcáfolta az állítólagos ajánlat hirét. Hétfőn a londoni lapok közléséből kiderült, hogy az ajánlat Hudson külkereskedelmi államtitkártól ered, aki kijelentette, ezt a tervet a sajtó elferdített alakban adta vissza. Egyébként csupán személyes nézetről van szó. Valamennyi angol lap azon a nézeten van, hogy a német problémával kapcsolatos magántermészetű javaslatai miatt megingott Hudson államtitkár helyzete. A' Daily Express ugy tudja, HudsonnaK még ezen a héten igazolójelentést kell előterjesztenie Chamberlain miniszterelnöknél. Az államtitkárnak magyarázatot kell adnia arról, hogyan kerülhetett sor magántermészetű tervezetek előterjesztésére. Hudson lemondott London, julius 24. Az United Press jelentése szerint a déli órákban olyan hirek terjedlek el, hogy Hudson külkereskedelmi államtitkár levelet intézett Chamberlain miniszterelnökhöz, amelyben állását a miniszterelnök rendelkezésére bocsátotta. Más szóval Hudson felajánlotta lemondását arra az esetre, ha ezt Chamberlain szükségesnek látná. A Press Assotiation szerint politikai körök nem hiszik, hogv Iludsonnak le kellene mondania. Chamberlain nyilatkozatából világosan kitűnik, hogy Hudson esak személyes nézetét fejezte ki Wohltat tanácsos előli cs egyáltalában nem ajánlott fel angol kölcsönt, ennélfogva az iigy befejezettnek tekinthető. Halifax lord nyilatkozata „Az angol kormánynak nincs szándékában bármiféle kölcsön* megbeszélést kezdeményezni" London, julius 24. 'A" lordok házában Shuell, a munkáspárti ellenzék vezére felvilágosítást kért Wohltat tanácsossal, a német kormány képviselőjével folytatott állítólagos lárgyalasokról. Hali fax lord külügyminiszter igy felelt: Wohltat tanácsos a német kormányt képviselte a cethalászati értekezleten és több hivatalos személyiséggel, mindkét ország kereskedelmi és gazdasági ügyeit érdeklődő személyekkel is találkozott. Nem volt semmi szokatlan abban, hogy beszélgessenek hivatalos kötelességeik körébe, tartozó ügyekről. Hudson; külkereskedelmi államtitkár jelentette nekem, hogv a megbeszélések azokra a lépésekre terriő'dtck. amelyeket a fejlett gyáripart i'uó or»