Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-25 / 167. szám

s E/ELMAGyARORSZÁG Kedd, 1959. julius 25. líágok külkereskedelmének javitása céljából fenni lehetne. — Állandóan hangsúlyozta Hudson. hogy jsak saját személyes nézetet fejezi ki és miniig arra a kikötésre gondol, högy a nemzet»ozj bizalom helyreállítása szükséges előfeljétrl. Nincs egyáltalában semmi oka annak az illitásnak, mintha ezek a megjegvz,sek, nemtivatalos beszélgetés során merültek fel és Anglia által Németországnak nyújtandó költsön javaslatát jelenthetnék. Nagyon hálás •ölnék, ha valaki megmondhatná, miként juttatott e megbrszélés liire a sajtóba — feiezle Je Halifax lord. Az alsóházban írettiwoöd napirenden kivül megkérdez- 1 !e a miniszterelnöklfil, hogy van-e mondanifalója az állítólag Németországnak javasolt kölcsön ügyében. Chamberlain igv felelt: Nincs Javaslat » német kölcsönt illetőleg. A leghatározottabban biztosithalom a képviselő urat, hogy nem tudtunk semmit a megbeszélésekről. Az angol kormánynak nincs szándékában hármKéle Uyen megbeszélést kezdeményezni. Ha egyáltalán baj törlént. azt csak a sajtó leleplezései idézték elő. Végül indulatosan felkiáltott: — Hiába vesznek a képviselő urak keresztKérdések alá! Berlin visszautasítja a kölcsön* tervet Berlin, julius 24. A berlini esti lapok részletesen foglalkoznak Hudson angol helyettes államtitkárnak a Németország részére nyújtandó kölcsönlervéröl tett nyilatkozatával. A berlini sajtó a leghatározottabban viszszautasitja a kölcsöntervet és egyúttal határozott formában állási foglal a tervvel kapcsolatos angol sajtókampány ellen. A „Berliner Börsenzeitung" a következőket irja: — Németország hála Istennek, egyáltalán nincs rászorulva Anglia ilyenfajta szeretetadományaira. Meg kell állapitanunk, hogy London még mindig alaposan félreismeri az általános helyzetet. Magas lovon pózol Nagybritannia, amely valóban igen sivár látványt nyújt. Még az egymilliárdfontos kölcsön igérelének csillogtatása sem téveszthet meg, mert minden német azonnal látja, hogy itt tipikusan angol mézesmadzagról van szó. Anglia nem fogja többé Németországot a markába kaparintani. ' „Az angol kormány kinai politikájában nem történt változás" — mondla Chamberlain a tokiói megegyezés után — „Fontos ráttozás történi" — jelenti Tokió — Ujabb tárgyalás a tiencini kérdésről 'London, július "24. Szombaton, — mini isme•f'ifcs, — létrejött Tokióban az angol-japán riegegyazes. Az angol lapok szerint a megegyetés szilárd alapot teremtett a tiencini bönyodaIom elsimítására. Az érdemleges tanácskozások nost megkezdődhetnek az eddigi kidolgozott ilnpön. A DaOy Telcgraph azt az értesülését fcözli, hogy a megegyezés értelmében mindkét léi messzebbmenő engedményeket tett. Biranuma báró japán miniszterelnök vatSrnap fogadta a sajtó képviselőit, és ismertette az előzetes megbeszélések során kidolgotett tárgyalási alapot. A miniszteerelnök óva Intette a japán sajtó képviselőit, hogy túlságosan optimisztikusan ítéljék meg a Helyzetét Az angol-japán értekezlet első teljes ülését hétfőn reggel tartották a tokiói külügyminisztériumban. Az angol küldöttséget Sir Róbert Craigie, a japáni Arita külügyminiszter vázét!. A tiencini kérdés Tokió, július 24. 'A Domei ügynökség előtt illetékes japán körök kijelentették, hogy a tárgyalások rendkívül szívélyes légkörben kezdődtek. Mindkét fél nagy megértést mutatott egymás álláspontja iránt. A tanácskozásoka* a tiencini kérdés megvitatásával kezdték. Chamberlain: „A megbeszélések kizárólag a tiencini kérdésre korlátozódtak•• 'London, júliüs 24. A'z alsóház Chamberlain | miniszterelnök Fletcher kérdésére kijelentette, j bogy az általános helyzet Tiencinbcn változatlan. — Kínában nagymérvű ellenségeskedések folynak, — folytatta. A japán hadseregnek gondoskodnia kell saját biztonságáról és fenn kell tartania a rendet az elfoglalt területeken, Ennélfogva kénytelen lépéseket tenni annak biztosítására, hogy vzeket a célokat ne fenyegesse veszély. Felolvasták ezután a japán nagykövetség által kiadott közlemény szószerinti szövegét, amivel befejezte nyilatkozatát. A Ház csendben hallgatta végig a miniszterelnök felszólalását, amelynek befejeztével Gallacher, a Ház egyetlen kommunista képviselője kiáltott fel: Gyalázat! Fletchefi Igérheti-e a miniszterelnök, högy nem fog semmihez sem hozzá a tervbevett tárgyalások során, auii korlátozhatná Angliának ojt a jogát, hogy hiteleket nyújthat a kinai kormánynak bármilyon célra! Chamberlain miniszterelnöki Igen, a meg beszélésék kizárólag a tiencini kérdésre korlátozódtak. Sklnwell! Nem jelenti-e ez a nyilatkozat, azt, hogy 3 kormány most véglegesen Japán pl dalára dl'? A konc^ivativ párt igen sok tagja karban kiáltotta: Nem, nem, nemi Greerw'ood, a munkáspárt helyettes Vezére": jvrtént-e bármilyen változás a kormány kinai politikájában? Chamberlain miniszterelnök Határozott Hangon: Nem! Az angol engedmények Tokió, július 24. Arita külügyminiszter és Craigie megállapodása — tokiói jelenlés szerint, — a kinai angol politikában fontos változást jelent. Nagy jelentősége van annak, hogy Anglia elismeri a kinai helyzetet és kötelezte magát, hogy semmi olyat nem tesz, ami CsangKai-Sek előnyére és Japán hátrányára szolgálna. Anglia együttműködik azzal a központi kormánnyal, amely Kinában meg fog alakulni, visszahívja Clark kirai nagykövetet, beleegyezik a sanghaii és a kulangsui nemzetközi engedményes területek újjászervezésébe, megengedi a délnyugati út elzárását, amelyen keresztül a Csang-Kai-Sek-kormány hadianyagellátása történik — mondja a japán jelentés —, megszünteti a valutaértékkiegyenlitő alapot, amelyet a nemzetközi engedményes területen a kinai dollár értékének fenntartására létesítettek. Lengyel—danzigi incidens Danzig, julius 24. A lengyel-danzigi határon ujabb heves incidens történt A vámkirendeltség jelentette, hogy bétfőn hajnalban egy lengyel feldejitő csapat Rennebergnél átlepte a danzigi határt és egy kilométer mélységbe benyomult Danzig területére. A felderítő csapat találkozott egy danzigi határőrjárattal. amely felszólítást intézett hozzájuk, a lengyelek nyomban tüzelni kezdtek, amit a danzigiak viszonoztak. A lengyelek az incidens után visszavonultak lengyel területre. „ . A míniszferclniHt Ungváron Ungvár, július 24. Teleki Pál gróf minisz* tcrelnök kárpátaljai szemleútja során hétfőn délután Ungvárra érkezett. A kormányzói palota előtt elsőnek Simánfalvy Árpád, Ungvár főispánja, majd Perényi Zsigmond báró koB<) irányzói biztos üdvözölte és látta ebédre yen- i dégül. ^ A miniszterelnököt a délután! érákba!! a kormányzósági palota fogadótermében egy- j másután felkeresték Ungvár és Ung vármegye egyházi, társadalmi és politikai vezetők A miniszterelnök hosszasan elbeszélgetett a nála megjelent magyar és ruszin személyiségekkel és részletesen megvitatta velük a rneg-j beszélés során felmerült kérdéseket. Felkeresték a miniszterelnököt a felvidéki és kárpátaljai képviselők is. Utóbbiak átnyújtották neki a kárpátaljai képviselők parlamenti klubjának szombati ülésén elfogadott 7 nontos határozatot. 'A kormányzósági palotában folytatott megbeszélések este fél 9 órakor értele véget. Teleki Pál gróf miniszterelnök ekkor a Felyidéki Keresztény Munkásszövetség helyiségébe látogatott el, majd a Drugeth-várba hajtatott, amelynek udvarán megtartott vacsorán jelent meg. A miniszterelnök és kísérete az éjszakai órákban visszutazölt Budapestre. —ooó— Forster körzetvezető a danzigi helyzetről Berlin, július 24. Forster kerületvezető a ...Völkischer Beobachter"-ben Sikket közöl a danzigi kérdésről tekintettel arra, hogy a nemzetközi sajtó nap nap ntán foglalkozik a kér-, dés különböző részleteivel. A kerületvezető állásfoglalása berlini körök szerint véglegesen lezárja német szempontból a dauzigi nemzetközi helyzet jelenlegi állását. Forster cikkébea a következőket írjaí — Teljes egészében valótlan az az állítás, hogy Danzigban teljes az össze-visszaság. Aki ezekben a hetekben Danzigban időzött, megállapíthatta, hogy Danzigban meg van Ugyan as akarat a készenlétre, de különben nyugalom ós rend honoL Danzig lakossága szorgalmasan végzi munkáját és a nyári napokat felhasználja arra is, bogy a Keleti-tenger partjain üdül> jön. "A danzigiaknak az a kívánsága, hogy viszszatérjenek a Birodalomhoz, éppen oly régi, mint Danzig szsbadváros. Ausztria, a Smdétaföld és a Memelvidék hazatérése ntán érthető módon mindinkább félreérthetetlenebb lett » danzigiak Jogos követelése. — Ami bennünket, — írja, — az ilyen kriíD kus időkben benső nyugalommal és a jöyőbe vetett hittel tölt el. az a szent meggyőződés, hogy a Némot Birodalom mint a mi anyaországunk, mögöttünk áll és azonnal segítségünkre j jönne. Ezenkívül senki sem veheti zokön, hogy mi Danzigban szerény erőnkkel és eszközzel megteremtjük a feltételeket, hogy elhárítsuk a lengyel támadást. Egyike a külföldi sajtóban terjesztett sok hazugságnak, ha azt állítja, hogy német katonaság érkezett Danzigba. Danzigban elég olyan férfi van — folytatja —, aki minden pillanatban elszántan és bátran az utolsó csepp véróig megvédelmezi hazáját. Az elmúlt hetekben Danzigban gondoskodtak atról, högy kilátástalan legyen a Danzig ellen bármilyen csiny, vagy támadás. A védekzeésnfck ez a joga megilleti a danzigi németeket is. Egyáltalán nem kell hangsúlyoznunk, hogy mi Danzigból senkit sem támadhatunk meg és nem is akarunk megtámadni. Mindnyájunkra egészen világos es félreismerhetetlen szerep vár, amely egyetlen nevet ölel fel és ez Hitlen Adclf. Mégrendítbetetlen hitünk, hogy Hitler Adolf a Birodalomtól elszakított 400 ezernyi nc'ptérsunkat hazavezeti az anyaországba ée ezzel a versaillesi békeparancs újabb jogtalanságát tünteti el .. — fejezi be cikkét a körletvezető. • keresztény irodai gyakornokot felveszünk. Kézzel irott ajánlatokát postafiók 95. i - szám. alá kérünk,