Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-23 / 166. szám

Vasárnap, 1939. ¥11. 23. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. evfiolnam 199. szám PUSZTASZER ÉS SALZBURG i A város nagy ünnepekre készül, a magyar történelem és a magyar kultura két nagy, országra — talán nem tulozunk, ha azt mondjuk — világraszóló ünnepére. S van abban valami sorsszerű, hogy ennek a két ünnepnek előkészületei összefonódnak Szegeden s együtt készülődünk a történelem és a kultura ünnepeire. A kultura ennek a nemzetnek soha nem szórakozása, kedvtöltése, mulatsága volt; a kultura a szellem harca volt a nemzet nagy céljaiért, a kultura azoknak a törekvéseknek fölülépitményévé vált, amelyek a tudóst, a gondolatot, a szépség kultuszát állították be a nemzeti törekvések zászlaja alá. S most a szegedi készülődés gyönyörű szimbólumává vált ennek a szent egységnek, amely a nemzet sorsában a történelem és kultura tejtestvériségéből állott elő. A város méltó módon készül megünnepelni annak a napnak húszéves fordulóját, amikor a nemzeti hadsereg elindult Szeg ed r ő l. Ez a nap történelmi, sőt világtörténelmi jelentőségű, akkor lépett a nagyszerű magyar hadsereg arra az útra, amelynek Kassa és Munkács lettek a közbeeső állomásai s amelyik el fog egyszer, nemsokára vezetni minden községháza és minden templom elé, amelyik egykor Szent István országának testi és lelki birtokállomónyóhoz tartozott. A legendás útra a legendás vezér vezette — s Istenünk nagyszerű ajándéka ez — fogja tovább vezetni a hős magyar hadsereget s ez a húszéves forduló világraszóló alkalom lesz arra, hogy pár percre megálljon a hadsereg s az elindulás történelmi helyén uj seregszemlét tartson a glóriás Vezér. Ez a seregszemle már nemcsak a minden küzdelemre és áldozatra kész sereget mutatja meg, hanem azokat a hősi teljesítményeket is, amelyeket husz év alatt „gyöngyös koszorúba" fűzhetett. S a város készülődik a Szabadtéri Játékokra is, hogy megmutassa országnak, vjlágnak: a ku'tura jogcimén is bennünket illet meg az elsőség, mert a magunk erejéből is tudunk nagyszerűt alkotni s van bennünk annyi szeretet, áldozni! udás és rajongás, hogy a nélkülözések idején is vállalni merjük a kultura szolgálatát s amikor világszerte — i n t e r a r m a — elhallgatnak a múzsák, mi nem engedünk akkor sem azokból a kötelességekből, amelyeket a kultura szolgálatában vállaltunk s merünk vigasztalni, merjük nyújtani a kő+ '-zet és szépség vigasztalását e zürzav is idők szenvedő népe számára is. Rólunk beszélnek most nem a kövek, de a készülő események. Szeged az országos érdeklődés reflektorft'nyébe kelült s a mi kötelességünk, hogy ezt az érdeklődést ellanyhulni soha ne engedjük, de n mi kötelességünk az is, hogy azt, amit ebből az érdeklődésből meg lehet őrizni a város számára, azt kihűlni ne engedjük soha. Nekünk kel) az ország tudatába bevinni azt az igazságot, hogy ami Pusztaszer volt a régi Magyarországnak, azzá vált Szeged az u i Magyarországban. Mert innen indult el az országmentő uj gondolat és orszógmer.tő uj hadsereg s itt emelték pajzsra az uj honalapító Vezért, nagybányai H ortby Miklóst. Ez a város Pusztaszer és Salzburg egyszerre, a nemzeti hadsereg kiröpítő fészke, bölcsője a nemzeti szervezkedésnek és otthona a kulturának; ezt a várost megilleti az elsőség nemcsak a vidéki városok között,' amelyek sorában lakosságának száma és szellemi életének színvonala már úgyis megadta az elsőséget, ezt a várost a magyar városok sorában megilleti az első hely rangja s a mi kívánságunk csak az lehet, hogy ez az elsőség ne csak szavak görögtüzes magasztalásóban, hanem cselekedetekben is nyialtkozzék meg. Szeged jogot fonnál és jogot tart arra, hogy ne csak a nemzeti köztudat, nc csak a nyelvhasználat, hanem a magyar törvenyKozás adja meg számára a „magyiar fteil t á m a d á s városa" epiteton ornansát s hogy ez ne csak cim, hanem közjogi különállás is legyen s hacsak szimbolikusan is, de váljon valósággá. Mi most nem apró előnyökre, nem a kormánytámogatás garasaira gondolunk — bár ez a város mai szegénységében rá van utalva arra is —, mi az ünnepekre készülődve az ünnepek hangulatában ünnepi mennyi1 a tk o z á s t várunk talán azt is, bogy — mintahogy Székesfehérvárra elment — j ö jj ö n el Sz e g e d r e a magyar o rs z á ggyülcs s ebben a városban hozza meg ezt a törvényt, amelyben elismeri s törvénybeiktatja a város történelmi jelentősé-; gót s azokat az érdemeket, amelyek ezt a várost örök időkre megkoszorúzzák. A kultura és történelem ünnepének ez volna a leggyönyörűbb eseménye, ez volna méltó jutalma a városnak, amely szörnyű időkben, kinzó gondok között a nemzet számára egyszerre tudott Pusztaszer cs Salzburg lenni. ionúon ts Derűn cáfolta azlmilüárdfontosnemethölcsönhiret fontos nemzethOzI fárguaiásoh lehetőséget vizsgáltak a fegiontosahh eurOfiat és amerikai kérdések megoldásara Létrejön az angol-japán mene"yezés — llétfön nyilatkozatot adnak ki Tokióban és Londonban London, julius 22. Tegnap olyan híreket közölt a világsajtó, hogy megváltozik az európai politika azáltal, hogy már a legközelebbi jövőben angol-német közeledési tárgyalások indulnak meg. Kapcsolatba hozták ezeket a híreket Wohltat dr. német külügyi hivatali gazdasági osztályfőnök londoni megbeszéléseivel is. A hirek szerint a megegyezés alapja az lenne, hogy Németország nagyobbösszegü, állítólag egymilliárdfontos kölcsönt kapna, amelyet a békegazdálkodásra való áttérésre fordítana. W o h 11 a t dr. Londonban különböző megbeszéléseket folytat. A megbeszélések tárgyai között szerepelt, a volt csehszlovák állam 10 millió fontra becsült Iondoni betétje, amelyre vonatkozólag még nincs megegyezés, továbbá Anglia hivatalos képviselete Cseh- és Morvaországban, a menekültek kérdése. A „Daily Telegraph szerint Németország nemsokára ki fogja jelenteni, a kivándorlók vagyonuk 23 százalékát magukkal vihetik. A közeledési tárgyalások híre a Berlinben is kiadott cáfolat ellenére ma is élénken foglalkoztatja a londoni és párisi sajtót. Az LvIiange Telegraph illetékes angol politikai helyen megállapította, mindezek n h«e»k te].'OJir" nélkülözik a reális alapot. 'A brit kormány ilyen tervvel nem foglalkozott és nem foglalkozik. A hivatalos berlini cáfolatot is ugy fogadták, mint amely német részről is megerősítése annak. hogy" ilyen megoldási kiscrlel néni történt. Tény az, hogy Londonban és Nevvvorkban privát bankkörök foglalkoztak ilyen -tervvel és feltehető, hogy e körök részéről kérdést intéztek Wohltat dr-lioz, hajlandó-e kormányánál ilyenféle kezdeményezést tenni. Berlini közié* Wohltat tárgyalásairól Berlin, julius 22. Wohtlat miniszteri igazgató visszatért Berlinbe londoni megbeszéléseiről. Tanácskozásai, amelyeket Londonban folytatott, kiterjedlek a cethalászattal, valamint az eviani értekezlettel összefüggő kérdésekre. A kivándorlás cs a menekültek kérdésében messzemenő megegyezést érlek el. X külföldi sajtó Wohltat látogatásával kapcsolatban . híreket terjesztett a Németországnak' tett egymilliárdos kölcsönujánlatról. JVdertesült berlini körökben kijelentik, hogy YVohltal küldetése ilyen kérdésre nem terjed ki. Rónia: „A terv nem egyéb taktikai húzásnál" Róma, julius 22. A Stefani Iroda londoni jelentése szerint az angol lapok feltűnést keltő hiradása az angol kormánynak a világbéke megteremtésére irányuló állítólagos tervéről, nem egyéb taktikai húzásnál. Anglia igyekszik a - Németországgal való megegyezés lehetőségének megcsilloglatásával nyomást gyakorolni Szovjetoroszországra a szovjet-angol egyezmény megkötése érdekeben. XII. Pius pápa akciója London, julius 22. A Star szerint Mussolini és KII. Pius pápa tevékenyen fáradozik a Danzig körüli lengyel-néniét ellentétek elintézésén. A Szentszék azt javasolja mindkét országnak, hogy a szabadváros tartsa meg jelenlegi jogállását több éiig, aminek eltelteiéi.