Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-19 / 162. szám

Szerda, 1939. jufius 19. DÉCMAGYARORSZAG 7 SZINHÁZésMÜVESZET BwzélqdU JUUotay, Atkáddal Qiwa*twL sacxepéxU, a Tfla^ac pasát lUissAus-oloktiásáxól és vzeqedi ettdiUaiol (A Délmagyarország munkatársától.) A Szabadtéri Játékok próbáira megérkezett LéhaItay Árpád is, a Nemzeti Színház kitűnő művésze, aki évről-évre alakítja az ünnepi játékokon Ádámot és föllépése az előadások egyik legfőbb erőssége. Az idei játékokon a tragédiabelí klasszikus alakításán kívül Krisztust személyesíti meg a Magyar, Passió-ban és — ami talán még ennél is érdekesebb, — Giovanni markáns szerepét játssza a „Bizánc"-ba,n. Próba közben, két jelenése között beszélgettünk Lehotay Árpáddal Giovanni zsoldoskapitány szerepéről és a Magyar; PassiöróL — Giovanni zsoldoskapitány szerepét ezúttal elsöizben játszom a szegedi Szabadtéri Játékokon, — mondotta a művész. A Nemzeti Színházban számtalanszor alakítottam már ezt az érdekes bronzfigurát. Sőt, ez volt az első szerepem a Nemzeti Színházban 1926. április 22-án. Giovanni volt a próba-szerepem, ennek alapján szerződtettek. Azóta is állandóan én játszottam az olasz zsoldoskapitányt, csak egyszer-kétszer vette át a szerepet Kiss Ferenc, aki az eddigi szegedi játékokon is alakította. — Milyen fölfogásban játssza Giovanni szerepét? — kérdeztük. — Ismerik Colleoni lovasszobrát. Verocchio hí:cs szobra Colleoniról, a Velence szolgálatában állott "condottieréről. Ilyen alakká formálom Giovannit a Szegedi Szabadtéri Játékokon, nagy darab súly osont vényü, masszív figurává, aki a bizánci összeomlás közepette is úgy áll a vártán, mint egy igazi, ércből való, elmozdíthatatlan olasz condottiere ... Lebotay Árpád elmondja ezután, hogy lombardiai olasz típusnak fogja föl Giovannit, szőkének és nyílt tekintetűnek, aki szembenéz minden bajjal, végzettel. A Magyar Passióra terelődik a beszélgetés s elmondja, hogy az első szabadtéri előadásokon, amikor a Magyar Passiót először játszották Szegeden, ugyancsak ő alakította Krisztus szerepét. Kedves emlékei fűződnek a Magyar Passió első előadásához: — A legbájosabb emlékem az, högy gyalog kellet bevonulnom Jeruzsálembe ... — mondja derűsen. Ugyanis, amikot szamárháton ülve bementem a színpadra, a csacsi szemébe kapta a reflektort és ettől úgy megcsökönyösödött, hogy egy tapodtat sem akart továbbmenni. Kénytelen voltam leszállni a szamárról és gyalog bevonulni Jeruzsálembe .,. A másik kedves emléke az, bogy a Magyar Passió előadása közben tanyai öregnénikék jelentek meg Lehotaynál az öltözőben és áhitátog hangon arra kérték, hogy álljon modellt számukra egy Krisztus-képhez. — Mi majd elküldjük a föstőt, — mondták —. az egyesületbe szeretnénk ezt a képet ... r ^íieie*n szútészi siktM," A Magyar Passiohoz még egy aranyos emléke fűződik Lehotay Árpádnak, ez azonban nem Szegeden, hanem Zalaegerszegen történt a művesszel. Az előadást a legnagyobb szálloda dísztermében tartották meg s ugyanabban a szállodában lakott Lehotay Árpád is. «• Nem Krisztus szerepét, hanem Pilátust alakítottam akkor, — meséli a művész. Előadd'? után átmentetn szállodai szobámba, hogy lemossam arcomról a festéket. Meg kell jegyeznem, hoau a szállodai személyzet a díszterem karzatán szorongott és nézte az előadást. Amikor. a szobámba mentem, csöngettem a szobaasszonynak, hogy hozzon friss vizet. Az asszony megállt az ajtóban és nem mozdult. Amikor mát háromszor szóltam neki a mosdóvíz miatt s még mindig nem mozdult, rátekintettem. Soha sem felejtem el azt a gyűlöletet, ahogyan végignézett rajtam. Ennyit mondott mindöszsze: „Volt szive elitélnit!'' Ez volt életem legnagyobb színészi sikere . . . Befejezésül filmszerepekről beszélgettünk. Lehotay Árpád kijelenti, hogy egyelőre nem ia gondol filmezésre. — Hallani sem akarok a filmezésről addig, amig valóban művészi filmeket nem csinálunk! Lehet, hogy magam is dsinálok majd egy filmet, a „Tiszavirág"-hoz hasonlót. Az sem volt olyan kimondott nagyfilm, de nem volt benne semmi giccsszerű, semmi, ami ne hasonlított az életre. Ilyen filmeket kellene csinálnunk és rászoktatnunk a közönséget arra, hogy a művészetet keresse a magyar filmekben is. Emlékezetes, hogy a „Tiszavirág" című Bolváry-film külső felvételei Szegeden készültek Ez a film is Szegedhez kapcsolta Lehotay Árpádot, aki örül, hogy minden esztendőben itt nyaralhat Dálunk, az ünnepi játékokon. (cs. p.) Kiss Ferenc esete a virágárus nénikékkel Igen kedves, bogy ugy mondjuk „békebeli'' eset központjába kerül t Kiss Ferenc, a Szabadtéri Játékok főrendezője az egyik belvárosi vendéglő terraszán. A népszerű művész zóna-villásreggelijét költötte el a terraszon Czakó Pál igazgató társaságában. Alig evett néhány falatot a kitűnő művész, amikor egy töpörödött, öreg anyóka jelent meg az asztalánál, hatalmas virágcsokorral kezében. — A művészúrnak hoztam . . . Láttam a Szabadtéri Játékokon. Olyan gyönyörűen játszott, az Isten is áldja meg ... — szólt az anyóka s letette virágcsokrát a művész asztalára, majd szipogva távozott. öt perc sem telt bele. termetes asszonyság jelent meg Kiss Ferenc asztalánál s mint az előbb nénike, ugyancsak hatalmas virágcsokrot szorongatott a kezében. — Minden filmjét láttam, ha játszik a moziban, mindig elmegyek ... — mondta és a virágcsokrot a másik mellé téve, eltávozott. öt percenként megismétlődött ez a kedves jelenet, mindig másik nénike volt a csokor átnyujtója s végül hét virágcsokor illatozott már Kiss Ferenc asztalán. Czakó Pál mint kitűnő amatőrdétektiv, kinyomozta, hogy kik voltak a rajongó nénikék. Virágárus asszonyok voltak valamennyien és legszebb virágcsokrukat hozták el a művésznek szivből, szívesen . . . —nOo— = „Fesiaj Semajnoj en Szeged". Érdekes hir jelent meg eszperantó nyelven a Nemzeti Újság egyik legutóbbi számában- A budapesti lap eszperanto-rovata a Szegedi Szabadtéri Játékokról ir és fölsorolja az idei játékok nagyszabású programját. ® Kiss Manyi a Belvárosi Színházhoz szerződött. Budapestről jelentik": A szegedi közönség régi kedvence. Kiss Manyi, a népszerű, fiatal -k<v mika, akinek Budapesten szép színpadi és filmsikeréi voltak, az uj szezonra, a Belvárosi Színházhoz szerződött. PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ RT. SZEGED, CSEKONICS és KISS-UTCA SAROK ~NYÁRI CIKKEK: Gyermek celluloid szemvédő —.18 Nyári drazsé cukorka 10 deka — fik Felnőtt celluloid szemvédő —22 „Sáska" piros légyfogó 12 drb —21 Süveges piros légyfogó 4 drb —.24 Fagylalt ostya tölcsér 30 drb —.2? Női sokni fehér, vagy szines —.38 Csónakázó sapka zöld ellenzős —42 Szalma cipő 1 pár —.48 Szines short kendő három sarkos —.68 Strand nagyszélü szalmakalap —.68 Szalma férfi kalap —78 Raffia papucs 1 pár —78 Short anyag maradék kishibás 1 méter —78 Raffia cipő 1' pár —.98 Strandszék vászon huzattal —98 Strand ruhaanyag 1 méter —.98 Gyermek tiroli vászon nadrág l-es P 1.08 Nyári pizsama anyag 1 méter P 1.28 Marokkén maradék kishibás 1 méter P 1.5S Női radzsa kalap sötét P 1.98 Málnaszörp 1 kg P 1.98 Női radzsa kalap fehér P 2-98 Műselyem hímzett női bluz P 3.9S Szeged sz. kir. város I. fokú közigazgatási hatósága 24456—1939. kig szám. Hirdetmény A cséplési idő közvetlen küszöbön áll és ezzel kapcsolatosan megállapítottam, hogy az elmúlt esztendőben igen gyakoriak voltak országszerte a balesetek a cséplőgépeknél. Ennek különböző okai voltak, különösen pedig az a körülmény, hogy a sötétség beálltával is továbbcsépeltek. Ez nemcsak a baleseteket szaporította, hanem a szemtörést és a szemveszteséget is sokkal nagyobb százalékban idézte elő. Ennek megakadályozása végett felhívom a cséplőgép tulajdonosokat, hogy a cséplést csak látástól a sötétség beálltáig végezzék és a sötétség beálltával azt szüntessék meg. Szeged, 1939. julius 18-án. Dr. Temcsváry sk., aljegyző. Szeged sz. kir. város polgármesterétől. 33430—1939. I. sz. Versenytárgyalási hirdetmény A város tulajdonát képező Váradi-utca 1. sz. telken létesítendő légoltalmi óvóhely, szertár, fertőtlenítő és ezekkel kapcsolatos tűzoltó laktanya építést munkáira és pedig: I. Bontási munka, II. Földmunka, III. Kőműves és elhelyező munka," IV. Ácsmunka, V. Tetőfedő munka, VI. Bádogos munka, VII. Asztalos, lakatos, mázoló, üvegy munka, .VIII- Vizvezetékszerelő munka, IX. Villanyszerelő munka, X. Szobafestő munka 1939. évi julius hó 27-én d. e. 10 órakot a gazdasági ügyosztályban (Bérház, II. emelet 33.) nyilvános versenytárgyalást tartunk, a beérkezett ajánlatokat ugyanezen napon és időben fel* , bontjuk s ez alkalommal ajánlattevők, vagy meghatalmazott képviselői jelen lehetnek. [ Ajánlati minta, vállalati és szerződési fellé'.elek a gazdasági ügyosztályban (Bérház. II. etn. 22.) díjmentesen rendelkezésre állanak. Csakis az itt nyert nyomtatványok felhasználásával lehet ajánlatot benyújtani. Ajánlat az összes munkákra együttesen, vagy az egyes csoportbeli munkákra külön-külön is tehető. Az aláirt ajánlatokat sértetlen borítékban elhelyezve és pecséttel lezárva, fenti időpontig a városi iktató hivatalba (Városháza, földszint 14): kell benyújtani. Az ajánlat borítékját a következő felirattal kell ellátni: „Ajánlat a 33430-1939. sz. versenytárgyalási hirdetményben közölt légoltal mi óvóhely, stb. építési munkáira". Bánatpénzül az ajánlati végősszeg 3 százalékának megfelelő összeget kell a város letétpénftárába befizetni s a lététi nyugtát az ajánlathoz mellékelni. Amennyiben az ajánlat végösszege 15 ezer pejigőt nem halad meg, a Közszállitási Szabályzat 30. g-ában megnevezett kisiparosok, sthq bánatpénzt necn kötelesek letétbe helyezni. Szeged, 1939 julius lS-án. Dr. Pálfy József, polgármester, ,