Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-19 / 162. szám

8 DÉCMAGYARORSZÁG Szerda, 1939 julius 19. y KOZGAZDASAG Hatvan mázsa rózsabarachot nem (ndfak érféhestíeni a termelők a keddi piacon A kecskeméti városi szeszfőzde csak kajszibarackot vasáról Össze 11.) filléres *. áron (A Délmagyarörszág munkatársától.) Az Idei gyümölcsértékesítés olyan problémát rótt nemcsak a termelőkre, hanem az illetékesekre is, amilyenre még nem volt példa. Különösen a barack értékesítése okoz gondot, hiszen ebből a gyümölcsből óriási termés van. Hogy ezt a kérdést likvidálják, az illetékesek intézkedéseket léptettek életbe. Amint ismeretes, a kecskeméti szeszfőzde pálinkafőzés céljaira 50 vagon szegedi kajszibarack átételére kötelezte magát és eddig máris 20 vagont vásárolt össze a szegedi piacon 11.5 filléres áron. A barackprobléma azonban ezzel még nem oldódott meg; ez kiderült a keddi piaci eredményből. Kedden ugyanis mintegy 80 mázsa barackot szállítottak a termelők a piacra és mivel most már az úgynevezett rózsabarcknak van a szezonja, úgyszólván az egész mennyiség ebből állott. A termelők aggodalommal látták, hogy kedden a barack értékesítése szinte lehetetlen, mert a rózsabarack kizárólag lekvárfőzésre alkalmas, erről pedig már valamennyi háztartás bőségesen gondoskodott Kedden mindössze az egyik szegedi gyümölcskereskedő vásárolt rórsabarckot 20 mázsa mennyiségben. Ilyen körülmények között a termelők mintegy 60 mázsa rózsabarackot kénytelenek voltak hazaszállítani; nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy még ingyen sem kellett senkinek. A sajnálatos üggyel kapcsolatban beszéltünk Ördögh Lajos tb. tanácsnokkal, aki kijelentette, hogy a kecskeméti városi szeszfőzde csak a kajszibarack átvételére kötelezta magát, mert Csak ezt használhatja és kötelezettségének eleget is tesz, hiszen eddig már mintegy 20 vagont megvett a termelőktől. Sajnálatos körülmény, hogy a rózsabarck iránt nincs érdeklődés, ezen azonban nem lehet segíteni; a termelők igyekezzenek ezt magánosoknál, gyümölcskereskedőknél és exportőröknél értékesíteni. Hogy mit csinálnak a rózsabarackkal a termelők. azt ebben a pillanatban nem lehet tudni, helyzetük azonban kétségbeejtő. A megsegítés módját föltétlenül meg kell találni ós ennek meg is mutatta az egyik útját a Délmagyarország. Az illetékeseknek oda kell hatniok, hogy a vendéglők, étkezdék, szóval az étkezöhelyek minél nagyobb mennyiségben vegyenek át rózsabarackot, amelyet azután szolgáljanak föl az étkezőknek, hiszen olyan minimális az értéko ennek a finom gyümölcsnek, hogy a fó i gyasztó, éppen a köz érdeéken nem emelne ! szót, esetleg 10 filléres többletkiadás miatt. Ha ennek a módszernek a keresztülvitelére lehetőség kínálkozik, akkor azt minél sürgősebben hajtsák végre, hogy megmentsék a drága termést és elsősorban a termelőket. Tönkreteszik a szegedi tollszedők a hódmezővásárhelyi kereskedőket Ezt álliila a szomszédváeos egyik napilapja (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyik hódmezővásárhelyi napilap erősen kikel a szegedi lollkereskedők ottani vásárlásai miatt A dühösIiangu cikkben a következőket olvassuk: „Nincs olyan piac, amelyiken Szegedről meg ne jelennének a tollszedők, akik azután az itteni alkalmi bevásárlóktól átveszik a portékát és ahélkül, hogy bármilyen ellenőrzésben lenne részük, lebonyolítják a maglik költség mentes üzleteit. Azért irjuk, hogy költségmentes. mert biztos tudomásunk van arról, miszerint a szegedi kufárok (?!) nem egyebek házaló kereskedőknél, akik ha valamelyes adóval meg is vannak róva, azt nagyon nehéz végrehajtás alá venni. Tudomásunk van róla. lingv a szomszédos városokban, igv Szentesen és Orosházán, de kisebb községekben is. szigorú ellenőrzést gvakorolnak az ilvcn idegen helyekről megjelenő ..kereskedők" fölött. Ez az ellenőrzés pedig abban nyilvánul meg. hogy nemcsak iparigazo'ványt kérnek, de adókönvvet is és ha az adókönyv nem mutatja a köztartozások lelkiismeretes fizetését, az üzletelést egyszerűen betiltják. Ezek az üzletek pedig nem is olvan lebecsülendők, mert 250 — 300 rengő körül váltakozik hetenkint annak a portékának értéke, amelyet elvisznek s amely után mégis csak leesik valamelyes haszon. Ha ezt meg lehet rsinálni Szentesen és Orosházán, ugy meg lehet csinálni Hódmezővásárhelyen ís és meg is kell csinálni azoknak a helyi kereskedőknek az érdekéhen és javára, akik itt élnek', itt dolgoznak és itt veszik ki részüket nagv erőfeszítéssel azokból a különleges terhekből, amelyek Hódmezővásárhelyen 135 százalékos pótadó alakjában jelentkeznek. Jól tudjuk, hogy az ellenőrzés nehéz, de végeredményében könnvü is lehetne abban az esetben,, ha a piac egy helyre konocntráltntnék. Természetes ez idők kérdése, de a hód- I hez a szegedi „kufárok"? —oO— A magyar buza átvétele Róma, július 18. Giannini szenátor, az olasz, delegáció elnöke ós Nickl Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a magyar küldöttség vezetője, jegyzőkönyvet írt alá, amely az 1939. évi termésből származó magyar gabonának Olaszország részéről történő vásárlását szabályozó megállapodásra vonatkozik. —oO®— Fö! akar számolni a bácsalmási hegyközség Bajáról jelentik: A vonatkozó törvény értelmében a bácsmegyei községekben is megalakították a begyközségeket. A bácsalmási hegyközség Gvmpl Dániel gazdálkodóval az élén, igenkomoly munkát fejt ki, különösen a védekezés terén ért el jelentős eredményt. Igensok hasznos tervet dolgozott ki, amelyek megvalósítsa azonban csak úgy - lett volna elérhető, ha a többi hegyközségek is csatlakoztak volna. Gumpl Dániel szerint azonban egyedül' Bácsalmáson tartották be'n. törvénvt és alakították mezővásárhelyi tisztes kereskedelemnek a vidékiek által való tönkretétele akkor sem engedhető meg, ha az ellenőrzés nagyobb gonddal és nagyobb körültekintéssel történik." Igy a hódmezővásárhelyi lap. Mit szólnak ehmeg a hegyközséget, a többi községben öeak elméletben szerepel az új intézmény. Éppen ezért a bácsalmási hegyközség vezetősége most kijelentette, hogy amennyiben nem alakítják meg rövidesen a többi hegyközséget és azt látják, hogy nem dolgoznak komolyan, úgy ők is fölszámolják a bácsalmási hegyközséget, miután összeipüködés nélkül nem tudnak komoly, eredményes munkát végezni, —oOo— ' )( A bor és a pálinka olcsóbbodásától tartanak a gyümölcstermelők, Ceglédről jelentik: A bő gyümölcstermelésben a ceglédi termelőnek sem sok haszna van. A napszám drága. Az iga is sokba kerül. Ha mindent fölszámit á termelő, nem is marad haszna. Sok gazda 3—5 fillérnél többet nem kapott barackjáért. Az almának és a korai körtének nem sokkal magasabb az értéke. Több termelő cefrébe gyűjti össze gyümölcsét. Ez sem ígér sokat. Ugyanis a pálinka ára egyre esik. Az év elején 3—330 pengőt is megadtak az elsőrendű eperpálinbáért és az uj pálinkát már 2-20—2.50 pengőért meg lehet kapui. A bor ára is egyre esik. Szerencsére itten csak a tökeerős gazda és módos kereskedő, aki jobb árra spekulált, károsodik. A tőkeszegény termelő ugyanis már tavaly megvált termésétől. Igy érthető, hogy annak sem örül a gazda.,hogy borban nagy termésre van kilátás. Fél az alacsony borárlól. Egyébként a szöllő az idén nagyon sokban van a gazdának; ván, aki tízszer is permetezett. Nem is beszélve arról, hogy rézgálicot csak nagy nehézségek után tudott kapni; valóságos harc folyt érte. Több kereskedő csak rendőri segítséggel tudta a kékkövet kimérni. Még az a jó, hogy búzában a termés kielé'gitő. TŐZSDE Budapesti értektőzsde zárlat. A mai tőzsde irányzata nem volt egységes. Csalódást keltett, hogy az igen szilárd newyorki tőzsde ellenére kedvetlen hangulat volt és gyengébb irányzat érvényesült az értékpiacon. Már nyitáskor is a kínálat került többségbe és a vételi érdeklődés hiánya miatt az árak lemorzsolódtak. A tőzsdeidő későbbi folyamán a kínálat megszűnt és az üzlet teljesen elcsendesedett. A tőzsde gyengébb irányzattal egyes értékeknél számottevő árveszteségekkel zárult. A járadékpiacon csendesebb forgalom mellett az irányzat gyengén tartott volt. Magyar Nemzeti Bank 157.8, Kőszén 258, Ganz 10.80. Izzó 84.50, Szegedi Kender —.• Zürichi devizazárlat. Páris 11.75, London 20.76 ötnyolcad, Newyork 443.5, Brüsszel 75.40, Milánó 23.35, Amszterdam 237.00, Berlin 178, Varsó 83.50, Szófia 510, Prága 15.12 és fél, Belgrád 10.—, Athén 390. Bukarest 3.25. Budapesti hivatalos valuta árfolyamok jegyzése. Angol font 16.00-16.20, belga fr 58.00-58.60, dán korona 71 20—72.10, dinár 6 50-7.90, Dollár 340.65—341.65, kanadai dollár 332.00—337-00, francia frank 9.00—9.20. hollandi forint 181.15—183.15, Cseh-morva protektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50— 11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 61 00—03.00, leu 2.60—3 45, léva 3.00 —3.60, líra 16.90-17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével) német márka —.—. norv kor. 80.25—81.15. svéd kor. 82.30—83 20, svájci frank 76.90—77.80. Budapesti terménytőzsde zárlat. A készáru piacon az újbúzánál ma is élénk volt a kínálat. A búzaárak válozatlanok maradtak. Ma megkezdték a kisalföldi buza jegyzését. A rozs ára uétri változott. A tengeri 20 fillérrel emelkedett. A határidős piacon a rozs ára 1, a tengeri ára 11—16 fillérrel emelkedett Budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése, Buza tiszavidéki 77 kg-os 19.50—19.65, 78 kg-o? 19.70—19.85, 79 kg-os 19.90—20.05, 80 kg-os 20.0020.25, felsőtiszai 77 kg-os 1940-19.60, 78 kg-os 19.60—19.80, 79 kg-os 19.80-20.00, 80 kg-os 19.9o 20.10. Rozs pcstvidédi 13.10—13.30. takarmányárpa uj 14.25—14.50, zab 1. 22.50—22.65. tengeri tiszántúli 16.CO_16.75, Csikágói terménytőzsde zárlat. Buza szilárd. Juliusra 66.5, szeptemberre.G7 cgynyolcaij—67, decemberre 68.25—egynyoicad Tengeri alig' tartott. Juliusra 43 hétnyolcad, szeptemberre 45. decemberre 45 hétnyolcad. Rozs szilárd. Juliusra 41, Szeptemberre 42 ötnyolcad, decemberre 15.25.