Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

II DÉLMAGYARORSZAG Vasárnap, 1939. július 2. Hölgyek figyelmébe! \ fodrász ipar szenzációja M iá vegyifüteses tartós ondolálás. A hajra teljesen ártalmatlan érzékeny fejbőrnek nélkülözhetetlen. Óriási előnye, hogy alkalmazásával finom, lágy hullámok készülnek.Tcgyen próbát Mattinger György fodrásznál Polgár u.4|a mm 15* vító fere ners baráttal és különböző oldalról nézegeti a Csensztohovai Mária kepét. Hirö*, nemes, édes raprilta... Következő stációnk az Ábrahám Szilveszterféle paprikamalom. Idegenünket rendkívül érdekli a paprika őrlése, szárítása, csomagolása és minden olyan momentum, amely a paprika körül fölmerülhet, A malomban lázas munka folyik, paprika .mindenütt, paprikaillat úszik a levegőben, sőt bekúszik orrunkba, szemünkbe, tüdőnkbe és körülvesz bennünket, mint valamivörös porfelhő ... Megízleljük az édes, nemes, piros paprika minden válfaját és végignézzük a csomagolás, ládázás, szállítási előkészületek gyors és szorgos mtinkáját. Innen a Belváros felé visz útnnk s itt szinte röptében megcsödáljuk a Széchenyi-teret, a városháza karcsú tornyát, a kultúrpalotát, a Stefánia-parkot és egyéb középületeinket, ahogy rendes Idegenvezetői munkához illik. Nem szabad elfeledkeznünk kitűnő idegenvezetőnkről, Skultéty Sándorról sem, aki buzgón magyaráz, lelkesít és idealizál, mint azt becsületes idegenvezetőtől bárki elvárhatja. Elrobogunk pióg a Piek szalámigyárba Is, de sajnos. idegenünk szalámlgyártást nem láthat, mert nyáron « gyár nem dolgozik. Ehelyett elbeszélgetünk Picit Jenő kormányfőtanácsossal a szalámikivitelről és a szalámigyártás magyarországi történetéről. Miután megtudtuk, bogy a szalánlexport nagyon lecsökkent, mert Auszlrla volt, a jeglobb piacunk és most elveszett a szaláuiikivitel számára s högy Amerika is xneuaiobezíli a szalámibehozatalt, véglgnózlük a szlaámlraktárakat, a modern berendezésű hűtőházat és a csomagoló-helyiségeket. Szegedi szalámi megy Tlencslnbe Itt nagy fölfedezést teszünk, ami Mr. Idegennek is imponál; kiderül, hogy a szegedi szalámi megy úgyszólván a világ minden tájára: Haitiba, Kubába, Ceylonba, Kanadába, Braziljába és Ciprus szigetére, nos és a japánok által körülzárt és ostromlott, éhező Tiencsinbe, — A napokban kaptunk egy nagy rendelést fiencsinböl, — mondja az osztályvezető büszkén, mint aki tudja, hogy mi az, ami imponál az újságírónak és az idegennek egyaránt ... Es Csakugyan, van valami bizarr; és különleges érdekesség abban, hogy az éhező s a lángoló Távolkelet tüzkapujában oströmzár alatt álló Tiencsinben szegedi szalámira áhítoznak ... Halászcsárda és uiszagsdi httsSlés A körséta a nyár ezeP Illatát árasztó, újszegedi paradicsomban folytatódott, aholis a Vigadó árnyas terraszán fejezte kl idegenünk elragadtatását az újszeged! rózsafák és a szép barlangkápolna fölölt. majd stílusosan egy halászcsárdában órt véget. Párolgó halászlé mellett búcsúzott Mr. Tdegen Szegedtől, miközben a cigány vígan húzta: „Szöged hlrös vörös ..." Ezt a népdaligazságot idegenünk' is elismerte azzal, hogy kijelentette! — Van valami rbbrn a városban, ami felejthetetlenné teszi! — Azután megígérte, hogy a Szabadtéri Játékokra visszatér hozzánk. V Előlegezzük a bizalmat, hogy Csakugyan Visszatér. Mert bármennyire szidják is ezt a tiszaparti varost, aki egyszer látta, az megszereti és tniudig visszavágyik ide. Hiába, igaza van ismét a nótának: „Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza .-.." Csányi Piroska, Magyar szellemben és oxfordi módszerrel tanítanak a Tunyogi-gimnáziumban Szük már a Vásárhelyi—sugáruti épület — Külön diákrendőrsége és bírósága van az intézetnek — Minden tanuló sportol és mindegyiket megtanítják az úszás tudományára is j, minden igénynek megfelelőt SZá El ( h Ó cipőüzletben KARASZ UTCA 10. VÁSÁROLJA Nemzeti Takarékosság és l'nio köuvv érvényes. (A Délmagyafofszág munkatársától.) Tanyögi Csapó János gimnáziuma most zárta be fönnállásának nyolcadik évét. Talán nincsen az országban egyetlen olyan intézet, amely nyolc év alatt annyira megszerettette volna magát a szülőkkel és tanulókkal, mint a Tunyogi-gimnázium, amely a semmiből lett azzá, ami. A rudolftéri bérelt helyiségből aránylag rövid, de küzdelmekben nehéz út vezetett a Vásárhelyisugárúti hatalmas épülethez. 1932-ben már mostani épületében volt az intézet, amelynek tanulói évről-évre gyarapodtak. Ma már azok közé az iskolák közé tartozik, amelyek nagylétszániú tanulókkal dicsekedhetnek. Tunyogi Csapó Jáuos igazgató fáradozásainak eredményére az tette föl a koronát, hogy két évyel ezelőtt — nagy áldozattal és sok akadállyal megktizdve — a meglévő emeletre újabbat építtetett. Az építkezéssel öt modern, a higiéniának minden vonatkozásában megfelelő tantermekhez éa szertárhelyiségekhez jutott az intézet. A fejlődésnek egyik bizonyítéka az, hogy a mai, szinte monumentális berendezésű intézet is kezd szűknek bizonyulni. Tunyogi Csapó Jánös nemcsak afról gondoskodott, högy magában az intézetben megfelelő hely jusson az oktatásra, hanem arról ls, hogy nagyszámú vidéki tanulóinak igazi otthont teremtsen internátusában. Azt talán fölösleges is hangsúlyozni, hogy az intézet kitűnő eredménnyel zárta be a mostani tanévet minden vonatkozásban; tanulói szo rgal masak, f egy el mezettek. Beszéltünk az intézet kitűnő igazgatójával, Tunyogi Csapó Jánossal, aki küzdelmeiről, eredményeiről a következőket mondotta! — Nem titok, hogy az utóbbi időben sok támadás hangzott el az intézet ellen, ezek azonban leperegnek rólunk; szorgalmasan dolgozunk belül, nem érdekel bennünket, mi történik az iskolán kívül. Ezután igy folytatta! —Azok, akik támadnak bennünket, ha kissé betekintenének életünkbe, más véleményen volnának, mint ahogy a szülők, akik bizalommal adják be hozzánk gyermekeiket. Nekünk a nevelés, a tanítás a hivatásunk és ennek százszázalékban eleget teszünk. A növendékek érdekében elkövetünk mindent, ami emberileg egyáltalán elkövethető, küzdelmünket csak akkor adjuk föl, amikor már látjuk, hogy eredmény semmiféleképen nem érhető el. Ez a mi létalapunk. A közösségi fönntartásból élő iskoláknál nem léuyeges végeredményben, mennyi tanulóval rendelkeznek, ezzel szemben mi Csak növendékeink létszámával tudjuk biztösúani létünket és az állandóan fölmerülő igények kielégítésével, sajátos belső szervezettséggel. — Ezért van az — ha"goztatta az igazgató —, hogy iskolánk sok újdonságot hozott a magyar nevelésbe. Iskolánk álláspontja az, hogy a nemes erkölcsre való nevelés mindenek előtt áll; emelkedett lélek és az erkölcsös ember, a fontos. Az oktatói munka elhanyagolása nélkül törekvésünk egyik irányítója az a tudót, hogy a XX század egész eucópai emberiségének egyik legnagyobb hibája, hogy ig<w+ sok ember szaladgál nagy éftelmi fölkészült• ségget, de kis erkölcsi alappál. Eddig tart az igazgató nyilatkozata, amely kétségtelenül nagy megfontoltságra vall és a modern pedagógus előrelátását bizonyítja. Az igazgató szólott az intézet sajátos ne* velési módszeréről. Amikor; ennek a módszer* nek alapjait kutattuk, bármilyen furcsán is hangzik, eszünkbe jutött a „Fiúk Városa" öí* mű filmremek; Flanagan atya szeretete, áldó* zatos munkája a gyermekek iránt Nag- súlyt helyeznek az intézetben a vallásos nevelésre és ennek keretében olyan intézkedések honosodtak meg, amelyek követésrcméltóak. Az intézetnek ifjúsági rendőrsége, bírósága vau és ezzel kapcsolatban természetesen ügyvédeknek, ügyészeknek .is jüt szerep. A diákok önmaga* kat fegyelmezik és hibáikért „megbűnhődnek". Példaképen hozzuk föl azt, ha az egyik diák történetesen valami csinyt követ el, az ifjúsági rendőr följelenti. A „vádlottat" meghallgatja a bíró, vádólja az ügyész és védi az ügyvéd. Ha a diák történetesen szemetelt a folyosón, föl kell takarítania az egész helyiséget. Más esetekben egyórás mozdulatlan ülésre ítéli a bíróság a „vétkest". De sehonnan sem hiányozhat a tanári szem. A diáknak joga van fölleb* bezni, a felsőbb fórum az igazgató, ilyenkor azonban már fegyelmi ügyet képez a csinytevés. Itt, nincs „tintagaluska" és más régimódi fegyelmezési eszköz; minden vonatkozásban <t modern pedagógia érvényesül az intézetben. A mödern pedagógiával szorosan összefügg az a lelkes munka, amely az intézetben a tanulók szellemi haladásán kívül a test erősítésére irányul. Nem a versenyeredmények a fontosak a Tunyogi-gimnáziumban, hanem az általános eredmény; minden tanuló saját testének erősí* tésére érjen el bizonyos eredményt, közben ön* kéntelenül tűnik föl a tehetségesebb sportolótanuló közül az, aki versenyre alkalmas. Hogy mennyire okosan dölgozik a Tunyogi-gimnáziílmban a modern szellemi és testi pedagógia, azt nemcsak a tanulási eredmény mutatja, hanem például az"is. az intézetnek egyetlen olyan diákja sincs, aki ne tudna úszni. Az intézet maga gondoskodik arról, högy diákjai megtanuljanak úszni és ezzel is leveszi az egyik gön* dot a szülők válláról. Ily-m szellemben készült el a Tiínyögi-feálgimnázium idei értesítője, az igazgató szerkesztésében. Az értesítőből nemcsak azt tudjuk meg, hogy a tanulási eredmény kitűnő volt, hanem azt is, hogy mennyi újdonságot vezetett be a tanítás terén az igazgató és hogy 19 tanár, valamennyi kitűnően képzett szakerő, oktatta a diákokat. A reálgimnázium célkitűzéseit egy mondatban ki lehet fejezni: új űtakon szolgálja a magyar középiskolai nevelést, ki mHnkfi. nagyon hasonlít az oxfordi nevelésre, ezt- azonban magyar, sziiwel. és lelkesedéssel végzik. Es még valami, amiről nem szabad elfelejtkezni: az intézet az idén is féltő gonddal őrködött a tanulók vallásosságán kívül a hazafias nevelés fölött. Ott álltak a reálgimnázium tanulói a diadalmas kassai bevonulásnál és ott küzdöttek önkéntesen az intézet vezetői és diákjai közül többen a „fíongyos Gárda" hő. seinek a soraiban. Erről elismerést ia kaptak". A Tutiyögl-reálgimnázium bizonyítéka atíuak, rűire képes a magyar akarat, a taag$wi tehetség. Tunyogi Csapó János, mint Erdélyből menekült fiatalember 1922-bec iratkozott ka a szegedi egyetemre és a sok nehézség elíeatV re sikeresen fejezte be tanulmányúit, hogy aautá.n minden anyagi támasz nélkül, a semmiből keltse életre virágzó intézetét