Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

Vasárnap, 1939. július 1 DÉLMAGyARORSZÁG ft Kéé öngyilkosság Egy Idegbeteg öreggasda felakasztotta magát, egy hiicielédledny nikotinnal megmérgezte magát (A Délmagyarország munkatársától.) Két öngyilkosságról tettek jelentést szombaton dél­előtt a szegedi rendőrségen. Szabó Ádám 78 éves gazdálkodó. Csongrá­Hl-sugárút 42. szám alatti lakos szombatön reg­gel összeveszett a lányával. Leánya összeszid­ta az öreg gazdát, mert sáros volt a nadrágja és a kalapja. A pörpatvar után Szabó egyedül maradt otthon, leánya elment a piacra? Az öreggazda, aki súlyos ideghajban szenved évek iála, még mindig a veszekedés hatása alatt ál­lott. Nyilván idegrohamában szánta rá magát arra az elhatározásra, hogy öngyilkosságot köressen el. Lement a pincébe és egy szögre felakasztotta magát. Mire lánya hazajött és rátalált, Szabó halott volt. A másik öngyilkosság Kübekházán történt. Tóth Tbolya 16 éves cselédlányt valami miatt összeszidta a gazdasszonya. A fiatal lány any­nyira lelkére vette a szidást, hogy megmér­gezte magát azzal az erős nikotinoldattal, ame­lyet permetezésre használtak. Az erős méreg pár perc alatt megölte Tóth Ibolyát. Holtestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. Villámhárítókat szakszerűen felülvizsgál Deutsch Albert Kft. .Sietted. Kárász u I. felelőn 19-71. Széleskörű mozgalmat indit az OMIH a hazai vendégforgalom fokozása érdekében A megváltozott nemzetközi helyzet miatt uj föladatok várnak a magyar idegenforgalmi propagandára (A Délmagyar ország munkatársától.) A ma­gyar gazdasági élet nyári problémái közé tar­tozik az idegenforgalom kérdése. Magyarország idegenforgalma, amint isme­ftítes, a legutóbbi hónapok nemzetközi esemé­nyei és az ennek eredményeképpen kialakult .valutáris nehézségek következtében a múlttal szemben bizonyos szempontból megváltozott vi­szonyok közé került. A magyar idegenforgalom megváltozott körülményei az illetékes magyar idegenforgalmi szervekben azt a gondolatot ér­lelték meg, hogy idegenforgalmunkat az újabb szempontok szerint, a körülményeknek meg­felelően kell átépíteni, illotőleg az újabb szem­pontokra tekintettel a körülményeknek megfe­lelően kell átszervezni. Ezt az elgondolást tá­masztotta alá egyébként az a körülmény is, hogy Európa majdnem miudnu idegenforga­lomra berendezkedett állama — fölismerve az újabb helyzetet és viszonyokat, — idegenfor­galmi propagandáján változtatott. Az illetékes magyar hivatalos idegenforgal­mi szervek mindenekelőtt fokozottabb hang­súlyt kívánnak helyezni a nemesvalutájú álla­mok utasainak Magyarország felé történő irá­nyítására, ami az eddigi előjelek szerint máris szép eredményekkel biztat Az idegenforgalmi tényezők azonban arra a megállapításra jutot­tak, hogy amíg igen nagy és költséges propa­ganda árán forgalmat biztosítanak Magyaror­szág érdekes látványosságainak, addig elfelejt­keztek arróL hogy ezekre a természeti szépségekre, látványos­ságokra és általában az utazó em­bert érdeklő rendkívüli tanulságos vidékekre magának a magyar kö­zönségnek a figyelmét is felhívják cs ebbe a nagy idegenforgalmi pro­pagandaszervezetbe a magyar, kö­. zönseget is bekapcsolják.. A magyar közönség felé irányuló propagandát annyira mellőzték, hogy ha a magyar közön­ség ptazási vágyát akarta kielégíteni, még csak alkalmat 6om talált arra, hogy a külföl­diek által látogatott igenértékes magyar vi­dékek fölkeresésére gondoljon. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hiva­tal (OMIH) most. akciót kezdett, amely a belső, úgynevezett „vendégforgalmat" van hivatva életrehivni. Ez az akció nem a Dopolavorö-. ?»gy a K^aft durch Freude-jellcgü megmozdu­lásokat kívánja élotrehívni, hanem azt a ko­moly belső idegenforgalmat, amely gazdasági jelentőséggel is bir. A gondolat keresztülvitele céljából elsősor­ban szélesirányú propaganda indul meg, amely a magyar vidékre, mint külön táj-, vagy törté­nelmi egységekre hívná föl a közönség figyel­mét Tgy születhetne meg pl. az „Árpád-túra", amely Visegrádot, Esztergomot, Tatát, Pannon­halmát, Veszprémet és Székesfehérvárt ölelné föl cs ezzel egyidejűleg felidézné az Árpád­Anjou történelmi kort a maga építészeti, törté­nőim! és geográfiai nevezetességeivel, megmu­tatná a Duna legszebb részét, a gyönyörű Du­na-kanyart, a Cuha-völgyct egész a Balatonig. A második túra lehetne például a nagy „Rá­kóczi-túra", amely felölelné mindazokat, a he­lyeket, várakat, ahol a uagy fejedelem élete le­zajlott. így például Borsit, ahol Rákóczi szüle­tett, Tokajt, Regécet, Sárospatakot, Kraszna­horkát, Füzért, stb., majd Kassát, ahol el van temetve, Munkácsot, ahol hős anyjával élt és Ungvárt, amely híres generálisának, Bercsé­nyinek nevéről ismeretes. Elképzelhotő egy „Attila-túra" is, amelybe beleesne Kecskemét, Bugac, Pusztaszer, Sze­ged, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Mezőkövesd, Boldog, ami a honfoglaláskor! emlékeket idézné föl és alkalmat adna a népvándorláskorabeli múzeumok, gyűjtemények és hűn sírok meg­tekintéséro. Lehetne szó egy balatoni túráról, amelyben bele lehet foglalni a Mecseket, és esetleg Sop­ront, stb. Aki ezen a pár túrán korcsztiilmenne, annak alkalma volna megismerni Magyarországot, megtanulná becsülni és szeretni ezt a népet és érezné vele a szoros sorsközösséget. Ezeknok az utaknak könnyű megvalósítása coljából az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatalnak a belső vendégforgalom fokozatos kiépítésérc irányuló ferve kapesán a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara külön megkere­séssel fordult a hivatal vezetőségéhez és kérte, hogy munkája összeállítása során különös fi­gyelmet szenteljen Szegednek, amely éppen a Szabadtéri Játékok következtében Európa nyári látogatott idegenfor­galmi gócpontjai egyike lett és így a legmesszebbmenő fölkarolást kívánja meg. VAlODl CSAK A PIROS GYORÜVFt • » TIN T E N K ÜLI « • lOKc-győ ÁTlATSZO töltőtoll C t V i o s i v r ü • ró i, dv fintorai. Gyo» Iviohot tCKER KAlMAN BUDA«Sí/vill. VAS U 17 ' ' v-'v t'V HérotóúoV boréin* di,falon Kél halálos ilélcl innshruchhan Bécs, július 1. Az innsbrucki esküdttörvény­szék öt napig tartó főtárgyalás után két halá­los ítéletet hozott. A törvényszék lefejeZcs álta­li halálra ítélte Tomaschrk János volt Heim­vehr-katonát cs felettesét, Pénz Rudolf voll Heimwehr-vczetőt. To'mas'ebek 1934 július 25-én Pénz paran­csára agyonlőtte Honomichl József szolgála­tonkivüli kapitányt, aki szerepet játszott » nemzeti szocialista mozgalmakban. A törvényszék tízévi súlyos fegyházbünte­tésre ítélte Martin Ernőt, Innsbruck" volt vá.­rosparancsnökát, aki a vád szerint utasítási adott Pénz Heimwcbr-vezetőnck az agyonlőve­tés elrendelésére. Sültonyán a legforgalmasabb helyen, a Nemzeti Szálloda és Kaszinó berendezéssel bérbeadó Értekezni: Kallós Testvérek gabonakereskedőknél Battonya lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents