Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

Vasárnap, 1939. julius 16. DCLMAGYAROR SZ ÁG 5 »» msmsm idegenek nelkil ina: TONEILI SÁNDOR A gabona zöldéi, a krumpli most virágzik, B hegyoldalban kaszálják a szénát, a nap süt, dc időről-időre hűvös szél süvit végig a fenyőfák közölt. Az országúton, amelyen harmincegynéhány esztendeje császárvadász-korunkhau gyalog rőtluk a kilométereket, most az olasz alpesi vadászokat nagy katonai teherautókon szállítják a hadgyakorlatok vidékére. A terrasz, ahol ezeket a sorokat irom, ióval 100 méternél magasabban fekszik, előtte emelkednek a brentai Dolomitok szeszélyesformájú csúcsai. A szürke és rőtvörös szikláktól csillogva válnak cl a fehér hómezők. Tegnap még lent voltam Molycnoban. A lent kifejezés viszonylagosan értendő, mért a molvcnoi tó is, az olasz Alpesck egyik gyöngye, jóval $00 méterrel fekszik a tenger színe fölött. Akik szeretik az igazán friss vizet, fürdeni is szoktak benne. Amikor érdeklődtem, bogy a vize milyen meleg, azt a fölvilágosítást kaptam, hogy 18 fokra is föl szokott melegedni. Ugy vettem cszre, hogy az informátorom kissé bizonytalan volt az adatszolgáltatásban. Csodálatos ellenben a tónak a vize. Mélyzöldből acélkékbe játszik és ugy tükröződnek benne a hegyek, mintha egy hihetetlen méretekre megnagyított szines fényképnek a negativja látszanék. 1 A molvcnoi tóban régi ismerősömet üdvözöltem. önkénteskoromban láttam először, de nem közvetlen közelről, hanem 2000 méter magasságból, a Monté Gazza tetejéről. Járőr voltam és azt kellett megállapítani, hogy az Adige völgyét nem fenyegeti erről az oldalról ellenség. Azóta leszoktató a 2000 méteres hegyek megmászásáról. Szerencsére néhány esztendeje drótkötélpályát cpiteltek a Monté Gazza folytatását alkotó Paganella tetejére. 'Azt mondják, onnét van legszebb kilátás a Brenta-csoporl havasaira. Ha holnapra eltakarodnak a felhők, magam is megtapasztalom. Ilyenkor nyáron itt minden az idegenforgalomra van berendezve. A két nyári hónapban és ujabban, amióta a téli sportok divatba Jöttek, télen is, mindenki az idegenekből él. Azaz, helyesebben mondva, az idén is min-, denki fi idegenekből élne, ha volnának idegenek azonban az idén elmaradtak. A politikai bizonytalanságot a szállodaipar érezte meg legerősebben. Nagy szállodákban lézengenek a vendégek; egyik szállodás kétségbeesve mulatta meg a napi jegyzékét, hogy 35 a vendégeinek száma és 60 főnél nagyobb személyzetet kell neki eltartani. Idd jövet Velencében három napot töltöttem. Kószáltam mindenfelé, a Szent Márktéren, a világ legszebb szabadtéri szalonjában, a Mereerián, végignéztem a doge-palotát, megnéztem a Giusliniani-palotában a Paolo Vcrotiese-kiállitást, kint sétáltam a Lidón, de idegen szót alig hallottam. A vaporetlon összeakadtam egy budapesti barátommal, egy házaspárt hallottam valami északi nyelven beszélni — dánok lehettek, vagy svédek —, de ami majdnem hihetetlen, Velencében három nap alatt egyetlen angol szót nem hallottam. Az angolok cs amerikaiak az idén tökéletesen elmaradtak. A németek az egyedüli idegenek. Csapatostulc jönnek; szögescipőben, bőrnadÉRTESITEM az i. t közönséget, hogy I1PU augusztus 1-én áthelyezem KÁRÁSZUTCA 3 az. alá. — Kárász-utca 14 sz. alatti, jelenlegi helyiségemben is igen olcsón árusítok. Szegszárdy bör?ndös Nemzeti Takarékossági és A. B. G könyvecske érvényes. * ragban cs dirndliben nézegetik a rfegc-palota termeit s először mindenütt az árak iránt érdeklődnek. Nagy részük a Kraft durch Freudé intézménye révén julult Olaszország meglátogatásához. A velencei szálloda portásának az a véleménye róluk, hogy üzleti szempontból tizen nem érnek föl egy amerikaival, vagy angollal. Egyik olasz barátom szerint az ilyen utaztatásnak nagy lehet a szociális jelentősége, de egyáltalán nem alkalmas az idegenforgalmi intézményekbe befektetett nagy tőkék kamatoztatására. Különösen áll ez azóla, mióta a Mussolini-éra a szállodák modernizálásában is érezteli a hatását. Egy-két cv óla mindenfelé nagyon sok uj szálloda épült, a régieket is átalakították, de egyelőre a kihasználásuk vajmi csekély. Igy a nagy idegenforgalmi attrakciók közönségének a zömét az idén alkalmasint maguk az olaszok fogják szolgáltaüli. Pedig a divatba jött szabadtéri játékok az idén is nagyon sokat igérnek. Az olaszok büszkék rá — és talán nem is ok nélkül —, hogy a zárt falak közötti színházat is ők találták föl és most ők vezetnek a régi hagyományokon alapuló szabadtéri játékok fölujitásában. Siracusában és Agrigentoban a nagy görög drámaírókat szólaltatták meg. Milanóban a Sforza-kaslély udvarán a mull héten kezdődött meg a szabadtéri játékok sorozata, Velencében julius 15—31 közölt rendezik a Goldoniünnepségeket, a veronai amfitealruniban pcUS VAlOCi CSAK A PIROS GYOROVFI ' . IMIIIIIiiiMiiíiinljjMij »TINTENKULI « O ró*M>9jr» /.fiAlWO eltöröli Crruio wnü itó», d o fintorai.. Gyu>< tv>olrof CCKIR KAIMAN BUDAPISÍ. VIII . VAS Ü 12 Kv«ulo»ai br<ritir d.(talon dig julius 23—augusztus 16 között, majdnem a Szegedi Szabadtéri Játékok-kai egyidejűleg adják a Rigolettot, Toscát, Faustot, Romeo és Júliát. 'Az idei szabadtéri játékok közül a velencei előadásoknak különös érdekességük az, hogy Goldoni darabjait pontosan azokon a helyeken adják elő, ahol az eredeti mese lejátszódott. Nagyon természetesen, a kicsiny velencei terek a nézőközönség legnagyobb számát biztosítják s az előadások szabadtéri mivoltuk mellett is inkább intim hatások elérésére törekszenek. Az igazi nagymérelüség két helyen: Milanóban és Veronában érvényesül lcgiukább. Az igazi szabadtéri előadásokra Olaszországban ma Veronának van többé-kevésbé olyan előjoga, mint Magyarországon Szegednek. * Néhány nappal ezelőtt alkalmam volt beszélgetést folytatni az olasz idegenforgalomnak egyik vezetőegyéniségével, aki tagja az újonnan megszervezett fasciók és korporációk kamarájának is. Leplezetlen nyíltsággal elismerte, hogy az idegenforgalom válságban van. Ez a válság azonban nemcsak Olaszországot érinti, hanem az összes országokra kiterjedő világjelenség. Mégis, ugy mondotta, a bizalmat elveszíteni és a művészeti, szociális és idegenforgalmi szempontból fontos létesítmények folytonosságát föladni nem szabad. A mai politikai feszültség örökké nem tarthat. Remélni kell, hogy az emberiség előveszi a jobbik eszét és békésen fogja megoldani e nagy politikai és gazdasági kérdéseket. Erre kell számítani és erre kell berendezkedni a mai idegenforgalomnélküli világban is. Ebben a megállapításban van némi tanulság Magyarország és Szeged számára is. Ttrm*si»l«»»n ciok HfMKO, a rpgi, b»»ólt, ol«»4 <» jé hélill*' 1 2é fillérb* kpiül at éitatöl, •« • befektetés soksxoroson megtérül péni. és munkomegtakarításban Mert ho Henko-bon étik a ruKo, nem kell erét és Idát posorolni a fáradságos dörisolésre és • kóros kefélésre. A nagymosás legdurvább résiét plj^ végit helyettünk ^jyflj IXuUltV • 76 f,Hétén U abb leleplezések a párisi botrány ügyében l'áris, július 15. A párisi botrány ügyében újabb leleplezések türtéutek. A francia lapok szerint Abctz llíbbentrop irodájának volt a munkatársa cs párisi tartózkodása alatt havi iO ezer svájci frankos költségszámla fölött rendelkezett, ezenfelül még tekintélyes összegeket ajánlott föl francia publicistáknak, bögy azok a Németországgal való megegyezés érdekében fejtsenek ki szóbon és írásban működést. A' lapok úgy tudják, hogy a botrányba belevan keverve egy osztrák grófnő és két német birodalmi hercegnő, akiknek azonban sikerült Franciaországot elliagyniök. Szombaton vált ismertté, hogy kct párisi újságírót letartóztattak. Neveket nem közölték a nyilvánossággal. Mindkettőt külföldi propaganda érdekében történt megvesztegetéssel vádolják. Az Er/or/ae szerint a botrány még Csak" uz elején van (és újabb letartóztatások várhatók. Orfhopaeű és fiszli cipők, csizmák specialistája, az „ORI" és a l/orno DUÜOTiszti Ruházati Egylet szállítója vaiyd nlCS-léf nepradint jegyeztessen elö Dcufsch Albert Mii nél SZEGED, KARASZ UTCA 7. SZ. Telefon; 18-71 Ára 18' pengő, 2 pengő havi részletre 221 Ui IMIUI Madách-utca 12-14 sz. alatt tizemben van! Tárolásra, hűtésre elfogadunk mindennemű lius és zsírárut, gyümölcsöt, stb. Termek és fülkék bérelhetők. csonoradvarro. uendepiösöH szíhuizpyar Kereskede mí R. T.