Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-15 / 159. szám

2 DffEMAGYARORSZÁG Szombat, 1939. julius T5. Tropikál gm gumiftíző <1 kényelmes, szellős, strapára, sporthoz igen alkalmas, kizárólag csak cégünknél kapható JMJf » • <m kesztyűsnél MOfte Klauzál iér Gumlbarisnyák nagy választékban! újságírót, a „Paris Midi" és a „Paris Soir" le­velezőjét. A francia újságíró egyheti haladé­kát kapott. A déliiroli idegenek Róma, július 14. A déltiroll rendelkezések 12 amerikai állampolgárt is érintettek, a ró­mai amerikai nagykövet ezeknek a sorsáról tegnap érdeklődött Bastianini külügyi állam­titkárnál. Azt a felvilágosítást kapta a nagy­követ, mint a többi ország képviselője; kiuta­sításról nincs szó, hanem egy felhívásról. A felhívást minden külföldi megkapta azzal, vagy térjen vissza hazájában, vagy költözzék más tartományba. Forafer danzigi körzetvezetft Hitlernél Danzig, julius 14. F o r s t e r danzigi körzet­vezető csütörtökön Hitler kancellár vendége volt az obersalzbergi Berghofban. Hosszas megbeszélést folytattak, majd a búcsúzáskor Hitler kancellár üdvözletét küldte a danzigi lakosságnak. Az amerikai semlegességi v-, javaaiat Washington, julius 14. Roosevelt elnök Hull külügyminiszterrel folytatott tanácsko­zás után rövid üzenetet küldött a törvényho­záshoz a semlegességi törvényjavaslat megsza­vazását sürgetve, a mostani ülésszak során. A fegyverkivitel! tilalom nem a semlegességet, hanem annak ellenkezőjét eredményezné és belátható időn belül súlyos következményekre vezetne — üzente. Roosevelt után Hull külügyminiszter nyi­latkozott és kijelentette, hogy a fegyverkivi­teli tilalom azoknak a nemzeteknek malmára hajtja a vizet, amelyek vezetnek a haderő fej­lesztése terén. Heve* iUnieié* a iokiőt angol Uöveitég elöli Tokió, julius 14. Délután 2 órakor az egyik Tokiói színházban hatalmas angolelleucs tün­tetés volt. Az éles angollenes beszédeket 50 000 ember hallgatta végig. A tüntetők a város ut­cáin csoportokba verődtek és az angol követ­ség felé vonultak. Tekintélyes számú rendért vezényeltek ki, bogy elzárják az utcákat, mert az emberek már az angol követség épületének vasrácsos kapuját feszegették. London, julius 14. A gyűlés után 15 ezer fő­nyi tömeg angolellenes feliratú lobogók alatt zeneszó mellett vonult az angol nagykövetség elé, ahol a kapu előtt 500 rendőr állott hármas sorokban. A tömeg köveket és apró japán zászlókat dobott a kerítésen át a nagykövetség kertjébe. Az angol nagykövetség öttagú kül­döttséget fogadott, anielv határozatot nyújtott át, amely szerint hétmillió japán elhatározta, hogy megdönti az emberiség első számú köz­ellenségét, az angol birodalmat Angol flottatámaszpontot épít Kisázsiában Törökország London, julius 14. A Daily Herald jelenti lstánbulból: Törökország a Szmirna közeiében levő Oezme kikötőt hatalmas haditengerészeti kikötóvé épiti ki. amelyet háború esetén az angol tengeri haderő használhat támpontnak. A Csezmétől délkeletre húzódó 200 mértföld­nyi partvidéken szakadatlan erődláncolat épül, smely partraszállási kísérleteket és légi táma­dásokat ki fog zárni. Göbbels válasza az Angliából Németországba küldött propagandalevelekre Berlin, július 14. Németországot az utóbbi időben Angliából pöstán érkező látszólag ma­gánlevelek özönével árasztják el, amelyük a né­met népet vezetői ellen akarják izgatni Leg­utóbb Stephen King Hall aláírással terjesztet­tek nagy számban ilyen levelet. A szerző után Angliában folytatott nyomozás arra az ered­ményre vezetett, hogy Stephen King Hall nem annyira magánember, mint ahogy feltüntetni akarja magát, banem a Vansittart vezetése alatt álló újonnan létesített külügymin iszté­riumi propagandaosztály szolgálatában áll és Halifax lord nemcsak tudott a levélről, hanem személyesen is ismerte tartalmát Göbbels a „Völkischer Beobachter"-ben „Vá­lasz Angliának" címmel ávlaszol a levelekre. — Anglia a mai napig nem kötött „tisztes­séges békét" Németországgal — írja. Ünnepé­lyes ígéretek ellenére nem adta vissza a német gyarmatokat. Miért' Mert pusztán hatalmi éh­ségből tönkre akarja tenni a német népet — ön kétségbevonja a béke lehetőségét — írja Göbbels — és igyekszik ezt nekünk meg­indokolni. Nem kell közölnie velünk, hogy mit gondolnak Angliában, azt mi úgyis régóta tud­juk. Felesleges hozzátennie, hogy nem akarja azt mondani, högy mindenben igazuk van, mert Németországban mindenki tudja, hogy nincs igazuk. Ha „Hitler szavának alacsony árfo­lyamértéke van Angliában", arra büszkék va­gyunk. Hitlet szava szent Németországban, — Nem kegyet vár Németország Angliától, banem jogait követelt Nem koldulunk és ha megtagadják jogos kívánságunkat majd ma­gunk fogjuk biztosítani teljesülésüket. De ak­kor nem mi leszünk az okai, ha Európa egyik válságból a másikba zuhan. — Ami az esetleges háború bekövetkezését illeti — folytatta —, ez tisztán Angliától függ; a kimenetelt bízzák csak ránk. Nem hisszük, hogy Angliának éppen most kiváló esélyei vol­nának a győzelemre. A támadás ma nem olyan gazdaságilag védetlen és katonailag rosszul felkészült nemzetet érne, mint 1914-ben. Remél­hetőleg több levelet is kapunk — fejezi be cik­két Göbbels —, mert a vita önnel igen hasz­nos és tanulságos. Julius 14-e Párisban Paris, július 14. Fényes ünnepségekkel ül­te meg pénteken Páris július 14-ét, a franciák nemzeti ünnepét. Az ünnepség az Elysée-palo­ta parkjában rendezett ünnepéllyel kezdődött a gyarmati előkelőségek tiszteletére. Festői képet mutatott már a színek tarkasága is. Szinte ezzel egyidejűleg a Champs Elysée-n gyülekezni kezdett Páris lakossága, hogy a szemlére jó helyet biztosítson magának. A for­galom pénteken a hajnali órákban tetőfokára hágott A katonai parádé 9 órakor kezdődött és délben fejeződött be. A Place d'Etoile-ig a köztársasági gárda egyik osztaga kísérte az elnök kocsiját, akinek a társaságában foglalt helyet Daladier. miniszterelnöki, Champinchi nemzetvédelmi miniszter és Guy Lachambre tengerészügyi miniszter. Az elnöki emelvényen kaptak helyet a diplomáciai testület és a kor­mány tagjai. Ott volt a marokkói szultán is. A Marseillaise és a Himnusz akkordjai után megkezdődött a felvonulás; a menetben 30.000 francia és angol katona vett részt, az út­vonal fölött 100 repülőgép keringett. Az angol gyalogosokat, az ir gárda tagjait és a királyi tengerészet osztagalt lelkes ünneplésben része­sítette a közönség. Az elnök délben villásreggelit adott az Elysée-palotában, amelyen nemcsak Hore Bé­li sh a angol hadügyminiszter vett részt, b inem az angol hadsereg Párisban időző vezetői is és hivatalos volt Winston Churchill is, aki éj­jel repülőgépen a francia fővárosba érkezett és a katonai felvonulást végignézte. Az egész ünnep, amint azt Párisban min­denütt hallani lehetett és amint azt a délutáni lapok is írják, „a nemzeti megújhodás jegyé­ben" folyt le és arra volt hivatva, hogy „a franciák nemzeti egységét és Franciaország és Anglia szolidaritását bizdiiyítsa". Lebrun elnök rddiöszözota Páris, julius 14 Lebrun elnök a francia nemzeti ünnep alkalmával rádiószózatot inté­zett a francia néphez. — Őseink kétszázötven éwe'l ezelőtt megsze­rezték nekünk a szabadságot, testvériséget — mondolla. Mint őseink polgári erényeinek le­téteményesei, ujitsuk meg az 6 esküjüket, szi­lárd akarattal és minden erőnkkel védjük meg hazánkat, tartsuk fenn és gye® ekeinknek sér­tetlenül adjuk át a szabadság és egyenlőség eszméjét az emberi és polgári jogokat Lebrun elnök beszéde végén arra kérte Franciaország lakosait, hogy születés-, szin­és valláskülönbség nélkül a jog, szabadság és egyenlőség eszmejét szolgálják munkájukkal, rend- és fegyelemszeretetükkel, képzettségük­kel legyenek méltók a francia forradalom esz­méjéhez. — Ezen a napon mindannyian egy lélekkel kívánunk minden embernek szebb és boldo­gabb jövendőt — fejezte be rádiószózatát Leb­run elnök. Dolodler beszéde Páris, július 14. Daladier miniszterelnök az ünnepségeken beszédet mondott, hosszasan ma­gasztalva a nagy forradalom eszméit és mél­tatva a forradalom hatását Franciaország tel­jes egységének megteremtésével. Óriási erőfe­szítéseket tettünk — mondotta — a béke és a szabadság biztosítására és ezeket továbbra is szívós lelkülettel vállaljak. Ezeknek az áldoza­toknak első gyümölcsét ma megkaptátok. Az a hadsereg, amelyet délelőtt éltettetek, őrzője szabadságotoknak. Ti tudjátok, bogy minden hazánkat fenyegető veszélyt, minden támadást meg tud törni. Franciaország senkit sem fe­nyeget és semmiféle bódításokról nem álmodo­zik, csak valamennyi nép békéjét óhajtja. Daladier beszéde végén Franciaország üd­vözletét tolmácsolta valamennyi nemzetnek, amelyek hasonló eszméket vallanak. Dunia damaszt áruk ti 41 lenudszoah legolcsóbban Csets möszövőnél Tisza Lajos krt. 48. Telefon: 19-48

Next

/
Thumbnails
Contents