Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-15 / 159. szám

Szombat, 1939. julius 15. DÉLMAG7ARORSZAG Negyedmilliós deficit a város félévi mérlegében (A DélmagyatoTszág munkatársától.) Meg­lepő adatok derülnek ki abból a városi szám­vevőség által összeállított statisztikából, amit az első félév leteltével a városi háztartás bevé­telének ellenőrzésére készítettek eL Igen lehan­goló eredménnyel zárult ez a statisztika, amennyiben kitűnt, hogy a város félévi bevétele 257,000 pen­gővel kevesebb, mint amennyit a várps 1939. évi költségvetésében erte az időre előirányozott s amely összegnek a bevételekből kellett volna befolynia. BELVÁROSI MOZI Ma utoljára TARANTELLA a szamár kórussal 5, 148 és '410 Vasárnaptól: Gyimesi vadvirág es a Kiidas utaH Fél 3, 6 és 9 órakor KORZÓ MOZI Szombattól Hétfőig Az örökszép LIL DAGOVER leeujabb filmje ma o szerelemmel Több, mint negyedmilliós deficit mutatko­zik tehát a tényleges és az előirányzott bevé­tel között, ami méltán ad aggodalomra okot a város rezetőségének. Tólh Béla dí. helyettes polgármester ki is adta azonnal szigörú uta­sításait azzal a céllal, hogy az előirányzott be­vételt mipden körülmények között biztosítsák. A legnagyobb eltérés mutatkozik a városi föld­béreknél, az egyháziadóknál, a borfogyasztási adóknál és a kövezetvámnál. Éppen ezért a polgármester utasította az adóhivatalokat és fölkérte a tiszti főügyészt, bogy gondoskodjék az adók szigorúbb behajtásáról. A városnak ugyanis szüksége vau minden bevételre, hogy vállalt kötelezettségeinek eleget tegyen. régi ismerőse a szegedi közönségnek. Tíz esz­tendeje annak, hogy — mint az Andor Zsig­mond-féle színtársulat drámai hősnője egyre­másra aratta sikereit a szegedi színpadon. Az­óta Erdélyben és a Cseh megszállás alatt volt felvidéki részeken hirdette a magyar színház­kultúrát és a magyar szó varázsereje szólt az elszakított területek magyar közönségéhez. Er­délyben öt évig volt di-ámai hősnő s a kolozs­vári, aradi, nagyváradi színpadokon játszott, majd Pozsonyban és Kassán töltött egy-egy színiszezont. — A régi emlékek hatása alatt sétáltam végig a városon, sok-sok felejthetetlenül szép és fájdalmas, mert elmúlt; élménnyel a szivem­ben — mondja a .művésznő, akinek meleg, gyö nyörű organuma nagyszerűen érvényesül majd a dómtéri színpadon, A Magyar Passió ban Szent Veronikát és Szent Margitot alakítja. Most lének föl először a Szabadtéri Já­tékokon, bár tavaly is tárgyaltam a rendezőség­gel, azonban akkor betegségem akaddyozott meg abban, hogy játszhassam. Most nagyon bodog vagyok, hogy Szegeden lehetek és föl­léphetek az ünnepi játékokonI Petényi László mezesheteit tölti Szegeden, az ünnepi játéko­kon. Lesülve, friss, életvidám mosolyával száll ki a Dóm-téren gépkocsijából, amelyet újdon­sült, ifjú neje vezet Rácz Sárikát, Rácz Vil­mos dr. lapszerkesztő leányát vette feleségül rövid két héttel ezelőtt s most nászútjuk utol­só étappjaként Szegedre érkeztek. — Nagyon lelkesít az a szép, művészi föl­adat, amely nekem jutott az idei játékokon — mondja elkomolyodva az új magyar színészge­neráció legizmosabb tehetsege, Perényi László. A fiatal művész a Bizánc rendkívül nehéz, -va­lóban nagy színészi föladatot jelentő főszero­pét: Konstantin császárt alakítja. Korát te­kintve ő lesz a legfiatalabb Konstantin. — Mindig az volt az elképzelésem — mond­ja —, hogy Konstantin fiatalabb, mint ahogyan eddig ábrázolták. Nagy fanatizmusa, ingado­zása mind erre vall, sőt maga is említi egyszer, a szerepében, hogy kevés ideig élvezhette Bi­záncot, a tulajdonát. Valószínűleg azért ját­szották eddig érettebbkorú színészek, mert t.end­kivül nehéz munkát ró az alakitójára. Szerin­tem igen hasonlít Hamlet szerepéhez, sok a To­konvonás Konstantin és Hamlet között, mind­kettő tépelődő, töprengő lélek. Nagyon szere­tem ezt a szereptípust, mert elmélyülést kíván és boldog vagyok, ha a Szegedi Szabadtéri Já­tékokon játszhatom először, Konstantin csá­szárt, Áradozva beszél azokról a művészekről, akiktől már látta Konstantint: Beregi Oszkár­ról, Táray Ferencről, Petbő Attiláról só Abonyi Gézáról. Azután elmondja még, hogy a Ma­gyar Passióban Szent Jánost, Szent Imrét, a bibliai Józsefet és Ábelt alakítja s a Madách remekműben is több markáns szerep jutott ré­szére. Legutóbb Tolnay Klárival volt Szegeden a tavasszal és Harsányi Zsölt „Grófkisasz­szony" című darabjában lépett föl. (Emlékeze­tes sikere volt, a szegedi közönség lelkesen ün­nepelte.) Az ünnepi játékok után filmezik is­mét, a „Százszázalékos szerelem" című új-, ma­gyar filmvígjátékban Csortos Gyulával és Mu|­ráti Lilivel lép föl. Alig búcsúzunk el Perényitől, megpillant­juk a Dóm-téren HtHyey Arankái. Kellemes, mély hangján szívesen válaszol kér­désünkre s elmondja, hogy már az első dóm­téri előadáson is szerepelt, a „Magyar Passió­ban" Pilátus feleségét alakította. — Nagyon szép, történelmi alak, 5 Volt az, akit mint Júliát a Circus Maximusban később kivégeztek — lelkesedik a szerepéért a Nemze­ti Színház örökös tagja és elmöndja, hogy lát­ta is Júlia sírját Kómában. A Bizáncban is nagyszerű szerepe lesz Hettyey Arankánaki Zcnóbia. Kiderül, hogy több, mint barming évvel ezelőtt lépett föl először Szegeden, mint a Nem­zeti Színház ösztöndíjas növendéke egy ifjúsá­gi előadáson Évát játszotta. Innen ment azu­tán Kolozsvárra, ahonnan a világháború előtt került ismét Budapestre. Most szívesen jött SZÉCHENYI MOZI Szombattól 5, 7, 9 Újból hódit a magyar film iegnagyobbsikcrü ? vígjátéka r FENTEK REZI -l'örök Rezső regényének filmváltozata jókedv­vel, zenével TURAY IDA Vizváry Mariska PAGER ANTAL Gózon Gyula Erdélyi Mici Egry Mária Rajnay Gábor Pethő Attila A jubiláris Hnrmonia-film! Nyilatkoznak a Szabadtéri Játékok régi és uj csillagai szegedi emlékeikről, az első ünnepi játékokról, a nyaralásról, strandról és mindarról, amiért érdemes volt eljönni Szegedre (A Délmagyarország munkatársától.) Pén­teken délelőtt megélénkült a város. A Dóm-té­ren megkezdődtek az előkészületek az lső pró­bára „és a rádióközvetítes viaszlemezre történő fölvételeire. Megérkezett Budinszky Sándor, a £ádió kitűnő riportere és átvette a vezérszere­pet a közvetítés előkészületeinél. A Szabadtéri Játékok központi irodájába egyre-másra futottak be a művészek. Egész se­reg igen neves, kiváló művész érkezett meg már pénteken Szegedre, közöttük Kiss Ferenc, a Színművészeti Kamara elnöke és a dómtéri játékok rendezőbizottságának tagja. A művé­szek mindegyikével az első nap lakáskeresési és próbabeosztási izgalmai miatt nem tudtunk beszélni, de azért összegyűjtöttünk egy csokor­ravaló hangulatos, kedves nyilatkozatot. Itt adjuk éspedig — hogy sértődés ne essék — az érkezések, illctye találkozások sorrendjében. Mlhólyffy Béta legutóbb a Belvárosi Színház együttesével volt Szegeden ós a „Földindulás ban a konok, öreg, magyar paraszt figuráját mintázta meg bronz­szerű keménységgel, felejthetetlenül. Nagy Kedvvel jött most Szegedre, az ünnepi játékok­ra, amelyekhez szép emlékek fűzik: — A legelső Szabadtéri Játékok alkalmával játszottam a dómtéri színpadon a Magyar Pas­sióban ugyanazt a szerepet, amit most is ját­szom Nagyon szeretem Szegedet, már nyaral­tam is itt, mégpedig igen kellemesen. A leg­jobb emlékek fűznek ehhez a városhoz és az el­| só ünnepi játékokhoz, úgyhogy valóban boldo­gan jöttem most vissza a Szabadtéri Játékok városába. Szőke, karcsú cs angolosan egyszerű öltö­zetű, fiatal hölgy a második „érkező". Megjele­nése olyan halk, szerény cs finom, hogy nem is sejti az ember első pillantásra benne a bu­dapesti művésznőt. De hamarosan fölismerjük: Szende Mária, aki szintén a Földindulás-ban aratott Szege­den őszinte sikert. A fiatal művésznő — amint már megemlékeztünk róla — a közelmúltban kapta meg a főváros színművészeti ösztöndí­ját. A szegedi közönség még élénken emlék­szik első szegedi föllépésére, a Szektás Zsuzsi nagyszerű alakjára. Ebben a szerepében nyílt­színi tapsok kísérték a siker őszinte fokmé­rőjeként. — Nyaralni jöttem Szegedre! — mondja kedves mosolyával Szende Mária, aki szerep­körét a Devében hordja... — Ebédután már a Tisza hullámaiban aka­rok lubickolni! — teszi hozzá és elárulja, hogy egyelőre legjobban érdekli Szegeden a városi partfürdő. Aztán a Szabadtéri Játékokról be­szélgetünk és elmondja, hogy a Bizánc-ban Hermát, a Passio-bhn pedig Gábor arkangyalt alakítja. Nagy lelkesedéssel készül az ünnepi játékokra és kijelenti, bogy hatesztendős szí­nészi pályafutásának ez lesz a legnagyobb él­ménye. Kaszab Anna

Next

/
Thumbnails
Contents