Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-04 / 126. szám

Vasárnap, 1939. junius 4: pmmm^^mm—mm • • UJ KÖNYVEK MARÓTHY JENŐ: Felvidéki falevelek (A" Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása) Két éve már, hogy eltávozott az éJők sorából iffaróthy JeDŐ, ez a kitűnő tollú elbeszélő. A Felvidéki falevelek-ben legszebb novelláit gyűjtöt­te össze, a kiadó. A könyv a Felvidék rabságban töltött husz esztendejének fájdalmas emléke, a föl­támadásba vetett hit gyönyörű megnyilatkozása. Maróthy életszemléletéből távolállottak' a komor szinek, borús hangulatok. A lélekbiztató mosolya, hamvas derűje, „A jó palócok'' és „A tót atya­fiak'' világa teliti a novelláit. ízes magyar nyel­ve, magávalragadó stilusa, lendületes mesélőked­ve és gyöngyöző humora legnagyobb magyar el­beszélőnk, Mikszáth Kálmán legszebb novel­láit juttatja az olvasó eszébe. Az elszakított Fel­vidék bánata és humora, városainak és falvainak csodálatos hangulata, a felvidéki ember üde lelki­világa árad soraiból. Nagyszerűen meglátott, az élettől ellesett alakok vonulnak cl az olvasó sze­me előtt: kis emberek, az idegen uralom igáját nyögő tanitók, falusi iparosok, parasztok. Gaz­dagon árad az elbeszélésekből a mondanivaló, a cselekmény fordulatos és ötletes; valamennyit be­aranyozza Maróthy meleg humora. SŐTÉR ISTVÁN: * Fellegjárás (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása) Sőt ér István első regénye: a Follegjárás. A Könyv mégsem próbálkozás, hanem régi várako­zás beteljesitése. Ső'tér irói készségét kiváltságo­sán magasrendű Írásait a folyóiratokból jól is­mertük. Tudtuk róla, hogy irodalmunk jövendő alakításában jelentős szerepe lesz munkájának. Formája, nyelve, mondanivalója egyaránt uj. A regény lirai vallomás az ifju évek nagy vi­harairól, szélcsöndjeiről. Hősei a mai húszévesek küzdelmét harcolják: önmagukkal, az élet Ígére­teivel, lehetőségeivel. A fellegek ködös atmoszfé­rájában élnek, merészek, mint az artisták, cl is vesztik egyensúlyukat, dc sikerül talpraállniok. Életinduldsuk talán nem különbözik más nemze­dékek elmúlt, küzdelmes próbálkozásától; igé­nyük, lélekjelenlétük, az előttük álló problémák azonban mégis mássá teszik a ő harcukat, A „Fellegjárás" az utóbbi évek legnagyobb t&nyvélménve és méltán áll a legelső sorban. MEZEY ISTVÁN: Az igazi Japán (A Magyar-Nippon Társaság kiadása) 'A könyv szerzője, a Magyar-Nippon Társaság ügyvezető alelnöke, a tokiói Szenshu-cgyetem 'tiszteletbeli tanára, bosszú időt töltölt keleten, hogy tanulmányozza a japán-kinai konfliktus hát­terét, titkos mozgató erőit, ápolja és elmélyitse Japánnal való kulturkapcsolatainkat. A japán ve­zérkar meghívására beutazta Mandzsukuot, a vi­lág legfiatalabb, de erőtől duzzadó császárságát, beutazta a japán-kinai harctereiket és Szuiyanban meglátogatta Tefa—Wan herceget, Dzsingisz-kán egyenes leszármazottját, az uj Mongolia uralko­dóját. Beszámolójában elénk tárja a forrongó ke­let szines képét, megismerte) a japán ember lel­kialkatával és összegyűjti mindazokat az emléke­ket, muzeumokban és levéltárakban föllelhető kulturdokumentumokat, amelyek hazánkat Japán­nal összefűzik. A Távolkelet izgató, sok fantáziá­val megrajzolt képe helyett, ebben a könyvben az irtózatos erővel épülő, magas'fciilturáju föld­rész roppant fejlődésének és óriási dinamizmusá­nak leírását kapjuk A modern Japán lenyűgöző bemulalása nemes és figyelemreméltó példa a magyarságnak; ezt kapjuk ebből a könyvből. / DCLMÁG7ARORSZÁG X lelkiismeretes tudós alapossága és a ripor­ter mindenre kiterjedő figyelme, szellemi rugé­konysága párosul ebben a nagyszerű könyvben, amely messze túlszárnyalja az útleírások átlagos (A Délmagyarórszág munkatársától). Már hirt adtunk arról a nagy ünnepségről, ame­lyet a magyarral fajrokon bolgár nép egyete­mének ötvenéves fönnállása alkalmából ren­dezett. Most érkezett vissza Szófiából C s e ­key István dr. professzor, a szegedi egyetem jog- és államtudományi karának dékánja, a magyar néprokonsági eszme ismert ápolója, aki az ünnepségen a szegedi egyetemet kép­viselte cs munkatársunknak a következő ér­dekes nyilatkozatot tette: — Szinte leírhatatlanul káprázatos fénnyel ünnepelte meg a bolgár főváros egyetemének, az Ohridái Szent Kliment-egyelemnek ötven­éves jubileumát. Hét kara van az egyetemnek és ötezer hallgatója. Egy hétig tartott az ün­nepség, amely az Alexander Ncvski-székes­egyházban celebrált ünnepi istentisztelettel kezdődölt. Utána a dfszes és modern aulában a király nyitotta meg az ünnepséget. Másnap 92 „honoris eausa" doktort avattak föl. Köz­tük Magyarországról D a r k ó Jenő egyetemi régésztanárt és Marék Józsefet, a műegye­tem állatorvosi karának nyugalmazott taná­rát. — A negyedik" napon egyetemi 'díszruhák­ban rcsztvetlünk a bolgárok legnagyobb nem­zeti ünnepén: Szent Cyrill és Mcflmd napján. Ök találták föl a'ch-Hlbetüket. A szabadég alatt rendezett istentisztelet után a királyi pár. az udvar és a kormány előtt vagy 20.000 középiskolai tanuló és főiskolai hallgató vo­nult föl katonás rendben. Minden iskola egyen­ruhában és a legtöbb saját kitűnő zenekarral, a legmodernebb fúvós hangszerekkel ellátva. A leányok jórészt festő népviseletekben. 'A sók barna gyérekfejben Bulgária iövó nagyságá­nak szive dobogott felénk. — Kétszáznál több külföldi kiküldött jelent meg Szófiában. Mi magyarok tizennégyen vol­tmik. A sok szines külföldi egyetemi talár közt különösen nagy sikert ért el a mi fekete díszmagyarunk. Több lap külön fényképezte le a magyar delegációt, amelyet Angyal Pál budapesti professzor vezetett és amelynek ő volt a szónoka. A diszcs üdvözlő föliratot én nyújtottam át a szegedi egyetem nevében. Dat,kó Jenővel együtt asztalbeszédet is mon­dottunk. Minden napra esett ugyanis leg­alább egy bankett, amelyet az egyetem, a közoktatásügyi miniszter, a miniszterelnök, Szófia polgármestere és az egyetemi tanács váltakozva adott. A tetőpontja ezeknek a tár­sadalmi összejöveteleknek az a fogadóest volt, amelyet az egyetem aulájában rendeztek. Bennünket, magyarokát külön-külön megszó­lítással tüntetett ki a király és a királyné is; Borisz király néhány kedves magyar szót is intézett hozzám: Giovanna királyné, az olasz királyleány pedig többek közt megje­gyezte, hogy nagy figyelemmel kiséri annak a szívélyes viszonynak alakulását, amely az ő olasz hazáját és az én hazámat összekap­csolja. — Másnap a kírálvi palotában ötórai teán ii színvonalát'. A munkát 24 remek' képes tábla 11' kasztrálja. A 275 lapos könyv ára egészvászon kötésben: 5.60 pengő. láttak őfelségéék bennünket vendégül. Nekünk magyaroknak különösen jól esett az a fény, amely a monarchizmus kisérő jelensége és amely régi szép időket juttatott eszünkbe. — A 350.000 lakósu Szófia mély benyomást' tett reánk. Mindenütt építkeznek. A tisztele­tünkre rendezett operaelőadás és szimfónikus hangverseny bármely nagy nemzetnek is be­csületére vált volna. — Roppant ügyesek voltak' a bolgárok, bogy erre a nagy kulturális eseményre a világ min­den részéből olyan kiválóságokat tudtak ösz­szegyüjteni, mint Joseph Barthélemy és La Pradclle, a Sorbonne világhírű jogi professzorai, vagy Julius Binder, a götlin­gai egyelem jogbölcsésze, hogy csak a magam szakmájabelieket említsem. Olt volt aztán' Percy lord. a hires angol politikus, a ber­lini, müncheni, hamburgi, római, varsói, krak­kói stb. egyetemek rektorai, Bussel, a Cn­lumbia-University dékánja, Penck, a ber­lini geográfus és igy tovább. Szegedről ki­vidéin még Botár Gyula dr. volt jelen, aki feleségével együtt autón tette meg a hosszú utat. Őt a Bolgár Biológiai Társaság hívta meg egy előadás tartására. Kívüle a debre­ceni orvosprofesszorok, a tőlünk, Szegedről elszármazott Jankóvich László és Jency Endre is tartottak előadásokat. — A szófiai ünnepségek közben a Vitos ma­gaslatain fekvő Bojánát néztük meg, majd aí ünnepségek befejezése után két kétnapos ki­rándulást rendeztek a Bozsak völgyébe és Vár­nába. Néhányunkat az igazságügvminiszter autójával kiküldött az ezeréves rilai kolostor­ba, majd visszajövet megtekintettük a kirá­lyi kastélvkat 159—1800 méter magasságban a hegyekben. Hogy a beszámoló hiánytalan Tegyen", nem hallgathatom el azt a kitüntető figyelmet amelyet követünk Woracziczky Olivér gróf meghatalmazott miniszter tanusitolt irá­nyunkban. Módját tudta ejteni, bogy egy es­te megvendégel jen bennünket a követség íz­léses kis palotájában. Az első este pedig a szófiai Magyar-Bolgár Egyesület látott ven­dégül bennünket vacsorán paprikáscsirkére. — Nagyon ügyeseknek bizonvultak bolgár testvéreink külpolitikai szempontból is. Elhal­moztak bennünket országukra, különösen pe­dig a Dobrudzsára vonatkozó francia kiadvá­nyokkal. Külön füzetben ismertették már a napokban lejátszódott oláh merényletet is ai elszakitott Dobrudzsában. — Az autóutak' négv évvel ezelőtt fett bul­gáriai utam óta rendkívül sokat fejlődtek. Egy haladást mutat a hatmilliós ország az építkezések és a tisztaság terén is. Lassan­ként a török nraloni utolsó halkáni emléke? ís eltűnnek. Mi magyarok csak büszkék lehe­tünk déli fajrokonainkra, akik a világháború­ban cs annak szomorú következményeiben osztoztak sorsunkban. Bulgária, élén okos és körülrajongott uralkodójával, a föllendülés és a minden vonatkozásban íelenlkcző erősö­dés fölfelé, vezető utján halad | nm£| linnhülnb a felszabadált Felvidékről friss töltésű olllol ndPlldlUN Szolyvai, Polenai, Margit gyógyvizek fi o a r cégnél ahol az összes többi bel- és külföldi gyógy uanner reter iia ^t** ,ii,^ics6b!'r ^,zh,efki, Alapítva: I olelon: 11-41. ü szófiai egyetem káprázatos fénnyel megrendezett jubileumi ünnepségeiről nyitaikoxik Csekey István dr., a szegedi egyetem professzora

Next

/
Thumbnails
Contents