Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-04 / 126. szám

IO DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1939. junius f. csecsemő heiengyat ÉS vászon áruüaf. bizalommal, kérje J Széchenyt-tér 17. Unió tag. Testvéreknél. Csekonics-utca 6. Kalász tag. ki, hogy ez mennyi hasznot hajt nem a városnak, de a birkatulajdonosoknak. A város ugyanis mindössze 1300 pengő körüli hasznot lát az egész terüiptből. A birka pedig igen jól fizet. Egy pengd 20 fillérbe kerül az évi föbér s a birka gyapjújával, sajtjával, túrójával busásan jövedelmez. Reámutattam arra, hogy nem egy Fehértó-körüli gazda hizott föl dúsgazdagra a semmirevaló Fehértó zsírján a régi világban bfrbeadott halászati jogból és a jószágtartásból. Maga a város láthatta a háború után, hogy mit képes teremni a Fehértó.' Egyik évben tisztán a vadhalakból, anélkül, hogy oda egyetlen egy ivadékhalat is bocsátottak és egyetlen egy szem kukoricát is föletettek volna, 2400 mázsa halat termeli, amelyet mint. olcsó néptáplálékot mérlek kl. Ma sem kellene mást, csak ezt az ősi állapotban lévő tavat pár évig viz alatt tartani. Termelne az megint halat. Dehát ez az életrevaló terv megbukik megint a legeltetés kérdésén, minlahogyan ezen bukott meg az ujabb halastó létcsitésének terve is. 'A józan észnek furcsán hangzik a tavi legeltetés. Fából vaskarikának tűnik föl. Ez csak azóta van igy, amióla a mesterséges halastóval létesflett tiszai csatornán keresztül a tavat megölhetik a vizleereszléssel. Az évezredes vizi vegetációi lelegeltethetik nemtörődve azzal, hogy a vizi növény viz nélkül évek alatt megsemmisül és akkor kopárság marad a helyén. Meg kellene elégedni a legerirtrtknek azzal a széli területtel, amelyet a viztelenités előtti időben is használhattak. Pár é.v eJŐtt megtörtént az a példátlan eset, hogy a gízdák legeltetésre megkapták az egész tavat és a Fehértó évszázados kelő nádját pusztították. Van itt azonban egy másik kérdés is, amelybe 5? le kellene szólnia elsősorban a város érdekéi védő gazdasági ügyosztálynak, esetleg a gazdasági felügyelőnek is. E terület az évtizedekkel ezelőtt megállapított fehértói legeltetési szabályrendelet értelmében úgyszólván egész évben gazdasági kizsarolás alatt van. Minden legelőnek novembertől május elejéig pihennie kell. Különösen az olyan legelőnek, amelyet birkák legelnek, mert ,*z pusztilja legjobban a legelőt. Éles, hasitolt körn-e, mélyen bcldvág a nedves talajba és a nö-' vf'nyzet gyökerét roncsolja, szaggatja széjjel. A birka a növényzetet gyökeréig lelegeli. A Fehértovon ez a pihentetés! Idő (horribile diclu) két hét, március 1-től József-napig. Hogyan legyen tehát itt legelő, ha ezen a területen a jószág egész évben rajta van és kis csirájában csipi le a takarmányt, mielőtt abból még bokrosodás s igy jó legelő fejlődne. Ilyképpen tehát igazi legelő a fcbértÖból sohasem lehet. Ezen kell igen sürgősen változtatni. . A város hatóságának bele kell szólnia abba Is, hogy mennyi ál'atot váltanak ki a legelőre. A szegedi Fertőre 100 holdra 700 darab birkát enged kiváltani a város, mig a fehértói 1700 holdra 1300 darabot. Igy azután élelem hiján a fertői fertői birkák is a Fehértavat pusztítják. Nem szabadna megengedni, hogy idegen terűiéiről hozzák a birkákat ide. A környező helyeken ugyanis kétszeres és még több a birka után a fübér. Föl kell tehát emelni a szegedi ftibért is. A város érdeke ezt kivánjaf El kellett mondanom n legeltetésről ezeket, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a gazdák egyéni érdekből miért forszírozzák állandóan a korlátlan szabad legeltetést és miért követelik a folytonos viziecresztcst. Folytonosan deputációzn.ik. Azzal érvelnek, hogy „éhen döglenek" a birkák, amidőn ebben az esős tavaszban mindenütt gyönyörűen kizöldült a legelő és évek óta nem volt ilyen kedvező a legeltetés, mint ezidén. Célt is értek. A város polgármestere ugyanis 1939 május 23-án elrendelte, hogy a védettség megszűnik, mert a természet védelméről szóló 1935. évi IV. tc. 218. jj-a ugy intézkedik, hogy a védetté nyilvánításhoz a minisztérium jóváhagyása szükséges. Már pedig ez nem történt meg. mert f jóváhagyás végett való fölterjesztés is elmaradt A város polgármestere kérésemre a védettségi időt meghosszabbította 6 héttel, addig, amig a madárfiókák szárnyra nem kelnek. Ez a rendelkezés sokezer ritka madárfiókát mentett meg a pusztulástól. Amilyen megnyugvással vette a közvélemény a polgármesternek a madárvilág megmentése érdekében olyan nyitott kérdés marad: hogy mi lesz ezek után a további védettséggel? A polgármester a gázdák kívánságára egyszáz holdnak a védettségét javasolja. Aki ismeri a vad vízimadarak életét, az tudja, hogy ilyen kis területen vizimadárvédelemről szó sem lehet, mert ilyen kis területen a félénk vízimadár meg sem telepedik, ha a széli részeket a legeltetéssel folyton zaklatjákl Egyebekben is ez a tónak a legmélyebb, csaknem állandóan vized boritott területe, ahol vízimadár fészkelni sem tud, mert tudvalévő, hogy azok a madarak is, amelyek életüket a nyilt vizeken töltik1, fészkelni a szárazra mennek. A természetvédelmi tanács az elmúlt évben alakult. Annak a javaslata alapján kell döntenie a miniszternek. 'A döntés különösen ott fontos, ahol a védettség, kisajátítás stb. utján magántulajdon érdekeket sért. A várost itt semmi károsodás nem éri. A védettség megszüntetése nem lehet a város érdeke, hiszen ez hazafias nemzeti érdek! Saját földjén mindenki védheti a természetet, s ha valaki ezt kifogásolja, élt volna fellebbezéssel a törvényhatósági hatáfozat ellen. Mi lenne akkor, ha a törvényhatósági határozat értelmében az egész Fehértó területére ki terjesztették volna a védettséget, vagy esetleg a város érdekét parancsolóan kívánatossá tevő halastó létesítése kezdődnék e területen? Talárt bizony a legeltetés ezt is megtiltaná? Nem irigyelem a birkatenyésztés nagy hasznát a gazdáktól. Azt sem, hogy a valamikor türelmi jogon a területre engedett szegény juhászok ma már 60—80 darabot számláló birkás gazdákká nőtték ki magukat Lássák azonban be azt hogy az egyéni haszon fölött van városi érdek is és ezek fölött pedig még magasabban áll a nemzeti tudományos érdek. Iflaqtyai ijktÍMÍmi is itodabni etnléUzk eqty s^zíamkiai muztutnfau* Sá^ttc müe lóháttól ültiácdteátt PáttyéHteH - IUhMúvM a mwztutn Rákóozi-aHijáqá Föstyén, junius 3. A bécsi döntés után a hires kassai és komáromi muzeum is Magyarországhoz került vissza, úgyhogy a mai Szlovákia szempontjából a pöstyéni és rózsahegyi muzeumok lényegesen emelkedtek kulturális jelentőségükben. A pöstyénfürdöi muzeum, amely alig tízéves múltra tekinthet vissza, ma már külföldön is ismeretes. A muzeumban megtalálhatók az őskor és a történelmi korszakok gyűjteményének sokasága mellett a legkülönfélébb történelmi dokumentumok, amelyek közül a legértékesebb a Rákóczi-korszak és a 48-as szabadságharc emlékei. A történelmi emlékek között láthatók Kossuth Lajos és Görgey Artúr eredeti fölhívása magyar, szlovák és német nyelven, Schlick tábornok parancsa Tut ócz-mcgyébcn, az a falragasz, amelyen 1848 április 29-én ostromállapotot hirdettek Pozsonyban, Görgey Arlur kétkötetes munkája, amelyet a pöstyéni könyvtárnak ajándékozott, amikor 1890-ben itt üdült. A történelmi emlékek gazdag sorában ott látjuk még a temesvári váj- kürtjét a XVIII-ik század elejérőj és Felsőmgyarország katonai térképét. Rengeteg a Nagy Fcjcdel/m és általában a Rákócziik idejéből származó eredeti emléktárgy. rtt van a fejedelem egyik tisztjének kardja 1710 bői és egy Rákóczi-puska Ocskóró!, Ocskay brigadéros szülőfalujából. Számos pénzdarabon, olvashatjuk a büszke feliratot: „Pro libertate". Van >lt egy könyv 1793-ból, amely az utolsó fejedelmi Sarj: Rákóczi József életét Írja le. A muzeum egyik asztala televan II. Rákóczi Ferenc eredeti leveleivel. Kőztük van az is, amelyet az elvesztett nyitrai ütközet után 1704 december 7-én intézett Nyitra város lakosaihoz Vezéreinek Írásai közül is itt van a legtöbb Az egyikben Forgách Simon azt irja 1706-ban Ocskay brigadérosnak, hogy szigorúan, megkezdi Treoeséo bombázását, egy másik Forgách-levél Albert íindor alispánhoz szól Pöstyénbe e ebhen TorgáeJj nemesek és katonák sürgős küldését parancsolja tneg. Azután Ocskav kézírása: íejentés. amelyet 1706 junius 5-én küldött a fejedelemnek. A magyar vonatkozású emlékek közül még emlitésreméltó Mátyás királynak és feleségének, továbbá Bethlen Gábornak, a palatínus IHésházy Istvánnak, Pázmány Péternek, Thurzó Györgynek és Báthory Erzsébetnek egykori portréi; a beckói, nyitrai, lipótvári és nagyszombati várakról készült rézmetszetek, melyek a XVII-ik századból származnak. Egy allegorikus képen látható, amint Pázmány Péter Pöstyénbcn a rekatoli/ált Erdődyeket megáldja. Igenérdekesek a Báthory Erzsébetre vonatkozó emléktárgyak, amelyek a nagy pörre emlékeztetnek, amelyet Thurzó nádor indított meg a csodaszép főúri asszony ellen, aki szépsége megőrzése végett fiatal pöstyéni és trencséni parasztlányok vérében fürdött. Csák Máté egykori arcképén kivül még soK igenérdekes szines metszet gazdagítja a muzeumot; ezek a metszetek Szliecsnó várát, Lukat várát, Rózsahegyet, Beckó várát, Csejtét, a legendás várkutat, a szerelem kútját, a nyitrai Zobor-hegyet ábrázolják. Rendkívül értékes Gvadányi József szatirikus versének kézirata, amelyet 1787-ben „Pöstyéni fürdés" cimen irt. Érdekes Bél Mátyásnak, a nagy magyar történetírónak 1742-ben Pőstyénről afiott leirása. A hires magyar urlovasnak: Sándor Móric grófnak legendás bravúrjait ábrázoló képek közül érdekes az a jelenet, amikor 1840-ben Pyrrbus nevű lován ülv* nyer meg a pöstyéni kurszalonban egy billiárdpartit. Érdekes emlékek", látnivalók" ezek- az ©lmuTf korszakok dicső és szomorú napjaiból . , » Nagy szeretettel gyűjtötte össze ezeket a dokumentumokat, relikviákat Winter Imre fürdőigazgató, a pöstyéni muzeum alapitőja. Sok-sok száz külföldi nézi meg az értékes gyűjteményeket évente ós vi^jj világba a hirét a pöstyéni fürdömuzeuginak, anigiy ma Szlovákia egyik legnagyobb és legjobbja láto^tott nevezetességévé rangosodott. fierenday fiéia.