Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-29 / 146. szám

* Csütörtök, 1939. junius 29. DÉCMAGYARORSZXG 9 — Gyomor- és bélbajoknál, a máj és az epehtak megbetegedéseinél, reggel felkelésikor egy pohár természetes „Ferenc József" keserüviz, kulönöses kortyonként elfogyasztva, igazán remek hashajtól Kérdezze meg orvosátl — „Az utas könyve" cimmel művészi képekkel tarkított, részletes és minden turisztikai vonatkozásra kiterjedő, 80 oldal terjedelmű könyv jelent meg az Országos Magyar .Vendégforgalmi Szövetség kiadásában, Budapesten. A részletes tájékoztatót, amely a visszaszerzett Kárpátalja kitűnő ismertetője és egyben propagandamunkája, Kaffka Károly ny. őrnagy, az OMVESz ügyvezető alelnöke szerkesztette és Harsányi Zsolt, a kiváló köziró irt hozzá bevezető sorokat. A könyvecske hasznos és útba igazitást ad mindazoknak] akik olcsón és kellemesen akarják eltölteni nyári szabadságukat. Megtudjuk belőle, hogy a kárpátaljai, festői szépségű nyaralóhelyek boldogan adnak a behirdetett divatosabb fürdőhelyek árainak negyedrészéért lakást és élelmezést. Kárpátalja történelmi, népességi, turisztikai és egyéb vonatkozásait viski Illés József dr., Demkó Mihály országgyűlési képviselő és mások ismertetik. A szabadkai 86-osok bajtársi köre juliud 1-én este 8 órakor összejövetelt tart a Raffay-vendéglőben. mreniieh Legmagasabb hütőképességükröl ismert w L, sa A. Kedvezd fizetési feltételek. rCKClCnei, Kossuth Lajos-sugárut 18 sz. MAKÓ vi. 29. Ujabb házbeomlások fenyegetnek a Vertán-telepen. A roszul épített Vertán-telepi munkásházak g juniusi esős időjárás következtében ismét erősen megrongálódtak, ugy, hogy több ház összeomlásától tartanak. A Tátra-utca 22. szám alatti báz, ahol Jáksó Pál lakik, két gyermekével, 'A r n o x Róbert sofőr Késmárki-utca 8. szám alatti háza, továbbá a Kolozsvári-utcában a 32. és 33. szám alatti házak vannak veszélyeztetve. A hatóság megtette a szükséges intézkedéseket, hogy az flsszedőléssel fenyegető házakat megmentse. Megvádolta feleségét, hogy elásta koraszülött fyermekét. Zsigmond Sándor csanádpalotai napszámos megvádolta különváltan élő feleségét, hogy koraszülött gyermekét a község határában egy kertben elásta. A vád hamisnak bizonyult, erre az asszony jelentette föl férjét hatóság előtti megrágalmazásér't. A makói járásbíróság bűnösnek mondotta ki Zsigmond Sándort és tiznapi fogházra átváltoztatható 20 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az Ítélet jogerős. Galamblövőverseny. A Makói Polgári Lövészegvlet ma, Péter-Pálkor galamblövő versenyt tart a MAK-pálva mellett. A versenyzők élő- és agyaggalambra lőnek, A kezdők külön csoportban indulnak". FILM ínyadini kaland (Bemutató a Széchenyi M°ziban) Pompás kiállítású sportfilmet láttunk szerdán a Széchenyi Moziban. Nem mindennapi sportról vaú szó ebben a filmben, hanem a sietés magasabb iskolájáról, természetesen ragyogó hőlgykoszoruval. Az is természetes, hogy valamennyien szerelmesek a sitanár urba, aki nem lehet más, mint Luis Trenker. Ez a markáns arcú férfi mint sibajnok tette ismertté nevét, azután átsiklott egy remek „krisztiániával" a filmhez és itt is sztár lett belőle. Legújabb filmje, az „Engadini kaland" és az Alpok világában játszódik le. A film meséjét is ő irta, egészen szórakoztatóan. A „goromba" sitanár ur meghódította az elszegényedett lordkisasszonyt, a dollármilliomos broadwaycsillagot és még sok más ladyt, szinyoritát . . . Pazar ugrásokat, sífutásokat —. és borzalmasan szép lavinát láttunk. A közönség a havasok világába képzelte magát és hem is volt melege a raoziban . •. Istentisztelet a zsinagógában pénztek este 7 órakor, köznapokon reggel negyed 7 és este fél 8-kor. Prédikáció péntek este VILLÁMHÁRÍTÓK A 7 hatósági előírások szerint olcsón készit, felülvizsgál és kijavít FONyO SOMA Villamossági Vállalat ******* Telefon 11-65. KÖZGAZDASÁG A hivafósszervezet ts a szegedi fűrészeseh ahcióia a maramarosl faeloszfással kapcsolatos sérelmek ügyében (A Délmagyarország munkatársétól.) Kárpátalja visszaszerzésével indokoltnak látszottak azok a remények, amelyek a faipar hatalmas arányú és országos viszonylatú föllendülésében biztak. Mint minden kereskedelmi ágat, ugy a fakereskcdelmet is erősen befolyásolták a világpolitikai események, mégis jogos volt az a remény, hogy az eddigi nehézségeket a fában gazdag területek megszerzésével likvidálni lehet. Szeged is erős lendületet remélt, annál is inkább, mert ebben a városban igen sok munkásnak fokozottabb munkakeresetet birttositott volna az, ha a szegedi fürésztelepeknek elegendő fát bocsátottak volna rendelkezésére. Ehelyett azonban az történt, hogy a szegedi fürészesektől a máramarosi kincstári gömbfa fölosztása során igen sok fát elvontak. Ez a tény kétségtelenül károsan befolyásolja Szeged közgazdasági életét és a munkásságnak is jelentékeny veszteséget jelent. A sérelmek orvoslása érdekében a fürészgyárosok akciót indítottak: s memorandumban fordultak Varga József dr. iparügyi államtitkárhoz, Szeged országgyűlési képviselőjéhez, aki a legnagyobb jóindulatáról biztositotta a szegedi fürészeseket és megígérte, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy Szegedet ebben a tekintetben se érje sérelem. Jelentették az államtitkárnak, hogy Szegeden anynyira érezhető volt ennek az indokolatlan faelvonásnak káros következménye, hogy például az egyik fakitermelő vállalat: a Sylvánia még redukáltan sem tudta fönntartani alsóvárosi telepej. A kialakult helyzet munkásszempontból is egyre aggasztóbb méreteket ölt, úgyhogy a hivatásszervezet munkásai a napokban megjelentek a főispánnál és kérték a súlyos probléma mielőbb? megoldását. T u k a t s* Sándor dr. főispán megígérte, hogy a legnagyobb megértéssel kezeli ezt a kérdést és a maga részéről is mindent elkövet, hogy nagyobb mennyiségű faju'tlatással nagyobb munkalehetőséget és több keresetet adjanak a szegedi munkásoknak. Az akció a jelek szerint sikerrel végződik, aminek a mai nehéz kereseti viszonyok kőzött nemcsak a kisemberek szempontjából van nagy fontossága, hanem ezen keresztül Szeged egész gazdasági életére jótékony hatással lesz. Minden remény megvan arra, hogy Varga József államtitkár intézkedésére az ügy gyors és kedvező elintézést nyer. Baba ápolds 1 {romi-nadrág —'44 1 gqmipólya —-44 f szopó-üreg, crxoli, babi-krém, babijzappan, hintőpor, bröntök olcsón megbiirható jó minőségVÉNUSZ drogéria leA szegedi húsipar exportja (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi misiparosok szövetkezete 1038, évi üzleti jelentésében összeállította azokat az adatokat, amelyek a szegedi husiparosságnak az exportban való részesedésére vonatkoznak. Eszerint a szövetkezet a megelőző évhez viszonyítva áruforgalmát megkétszerezte. Németországba 25 vagon disznózsírt, 24 vagon sózott szalonnát és 99 vagon hasított sertést, csehországi relációban pedig 4 vagon zsirt, 4 vagon sózott szalonnát és 21 vagon nyers szalonnát exportált. A Németországba irányuló kivitel éltéke meghaladja a 2 millió pengőt, a csehországi export pedig 248.000 pengő. A szövetkezet belföldi forgalmat is bonyolít le. A belföldi forgalom 211 ezer pengőt tett ki Lengyelország is bevexeii ax expovihUeibixiosUási (A Délmagyarország munkatársától.) jMtegirta már a Délmagyarország, hogy Anglia külkereskedelmének elősegítése érdekébea bevezette az expórtbitelbiztösitás rendszerét, amely" megköoynyiti a kivitellel foglalkozó érdekeltségek munkáját. Az exporthitelbiztostiás intézményével csökken a kiviteli cégek kockázata és ezáltal a kivitel nagyobb arányok közötti gyakorlása hetővé válik. A külkereskedelem fokozásának ezt a módját most Lengyelország is magáévá lette és a lengyel kormány az exporthitelbiztositás rendszerének lebonyolításával foglalkozó hitelintézet megalapítása céljából már meg is tette az első lépéseket. Ezzel az exportbiztosítás nemzetközi gazdasági jelentősége mindjobban fölismerést nyer és alkalmat ad arra, hogy érdekelt magyar körök is foglalkozzanak a gondolatiul és amennyiben az a körülményeknek megfelel, bevezetéséhez megtegyék a szükséges lépéseket. Németország téglát vásárol (A Délmagyarország munkatársától.) Amint ismeretes: Németország nagyobb mennyiségű cement és 50 millió tégla átvételére állapodott meg különböző magyar cégekkel. A magyar kormány azonban a növekvő belső szükséglet biztosítása céljából csak 30 millió légla kivitelét engedélyezte, amelyet a soproni és szombathelyi gyárak termelnek ki. A német téglavásárlásra fölfigyelt általában az egész magyar gazdasági élet, mivel tudvalevőleg Németország maga is nagykapacitású és a szükségletet fedezni tudó téglagyárakkal rendelkezik, tehát a magyar téglavásárlás indokolatlannak látszik. Még inkább magyarázatra szorul a kérdés már azért is, mivel a magyar téglának németországi szállítása töboe kerül, mint amennyi magának a téglának az értéke. Érdekelt szakkörök véleménye szerint Németország téglavásárlását csak az indokolhatja, hogy különböző fölös ipari termelésének akar piacot találni, helyesebben bizonyos fölös iparcikkeket kiván Magyarországon elhelyezni és ert oly módon látja megvalósíthatónak, ha a magyar expórt Németország felé növekszik és ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a német ipari cikkek behozatala áz árakliringen keresztül elszámolható legyen.