Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-29 / 146. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1939. junius 29. Konulia DUTOROK állandóraktára ifj. HEGEDŰS műbútorasztalosnál Somogyi-utca 15 JIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIUIIIIIIII Emlékezzünk,.. I'intér Pál jarásőrmesler, kapuvári járás- és őrsparancsjnokot, ellenforradalmi tevékenysége miatt a vörós terroristák 1939 junius 8-án Kapu­váron kivégezték. Walthern Ferenc nagybérskereki őrsbeli őrs­vezetőt ét járőrtánsát: Ágoston Béla csendőrt 1897 junius 10-én Szerbelemér mellett a lázongó iömeg megölte. Pakk János barcsi őrsbeli őrsvezető 1912 ju­nius 11-én a kjricsuicai kompnál szolgálat közben a Dunába fulladt. Király Benedek dunaharaszti őrsbeli csendőr az orosz bargtéren szerzett betegségében 1915 ju­rius 11-én Mxinkácson meghalt. Csizmadia' Lajos rédci őrsbeli e. őrmester 1915 junius ljj-én az oroszokkal Bania mellett vi­rott ütközetben elesett. Albert Sámuel petrozsényi őrsbeli alőrmes­(er az orosz harctéren szerzett betegségében 1917 junius 14-én Köpcsényben meghalt. »» TŐZSDE Budapesti értéktőzsde zárlat Nyugodt hangu­latban csekély érdeklődés mellett nyitott a mai tőzsde, ösztönző hirek hiányában a vállalkozási kedv mérsékelt volt és a részvények kezdetben gyengén tartott áron cseréltek gazdát. A tőzsdeidő második feléiben a kereslet egyes vezető értékek­bcs megjavult, nyitáshoz viszonyítva magasabb árak kerültek felszinre. A tőzsde jól tartott irány­zattal, középárfolyamok felett zárult. Magyar Nemzeti Bank 157.50, MAK 240 , Izzó _. Ganz 11.10, Szegedi kenderfonógyár 37.50. Ziiriehi devizazárlat Páris 11.75, London 20.76 fél, Newyork 443.50, Brüsszel 75.425, Milánó 23 34, Amszterdam 235.45, Berlin 177.90, Szófia 5.40, Var­só 83.62, Belgrád 10—. Athén 3.90, Bukarest 325, Prága 15 Budapesti hivatalos valuta árfolyamok jegy­zése. Angol font 16.00—16.20, belga fr. 58.05—5865, Gsrh-Morva protektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50­1180 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével, dán korona 71.30—7210, dinár 6.00-7.50, USA dollár ,"•40 75—344.75, kanadai dollár 332.00—337.00, fran­cia frank 9.00—920. hollandi forint 182.05—184.05, Lengyel zloty 60.-61 40. leu 2.60-3.45, leva 3.00­."•60, líra 16.90-17.90. (500 és 1000 lirás bankje­rryek kivételével), német márka —, norvég kór. 60.25-81.15, svéd korona 82.3O-83J0. sváici frank 76.90—77.80. Budapesti terménytőzsde zárlat A készáru pia­con uz irányzat búzában ma gyengébb volt és az egyes buzafajták 10 fillérrel olcsóbbodtak, A rozs üzlettclen, tartott. Gyengült a takarmányárpa 25 50 fillérrel, a zab 10_20 fillérrel esett vissza. A határidős piacon tengeriben az irányzat barátsá­gos volt, az árak 20 fillérrel drágultak. Budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése. Buza tiszavidéki 77 kg-os 19 65 1990, 78 kg-os 1985-20 10, 79 kg-os 20.05—2030, 80 kg-os 20.15 —2.30, felsőtiszai 77 kg-os 19.50-19.75, 78 kg-os 19 75—1995. 79 kg os 19.9o—20.15, 80 kg-os 20.00 —2025 Rozs pestvidéki 13.10—13.30, takarmányár, pa uj 14 25-14.50, zab I. 22.65-22 80. tengeri ti­szántúli 16.60—16.70. Csikágói terménytőzsde zárlat Buza alig tar­tott. Juliusra 70 75, szept. 71 hétnyolcad—három­negyed, dec. 72 hétnyolcad—73. Tengeri alig tar­tott. Juliusra 17 egynyolcad, szept. 49 egynyolcad, dec. 50. Rozs alig tartott. Juliusra 4475. szept. 46 egynegyed, dec. 48.75. Csónokponuváh. weekend és nyugágyak, halász és sporthálók, horgászati cikkek, legolcsóbb gyári árban Varga Mihály cégnél Aradi-utca 4. CSERZY BE LA: A lóc J nagy paioc Jzegeaen J (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) 57 — Az uj szerkesztőség többletkiadást je­lent nekem — mondotta a kiadónak és ezen a cimen husz pengő fizetésemelést kért. Eívdrényi csak ámult-bámult a meglepetés­től, szó sem jött az ajkára. Mikszáth hama­rosan megmagyarázta kérésének indokát. Most azután elfutotta a méreg Endrényit, aki egyébként mindig keztyüs kézzel bánt az Íróval. — Mit bánom én, hogy hol alszik ön. Aludjék a szerkesztőség asztalán, vagy ahol akar I... Mikszáth Kámlán, aki a fizetésemelési igényét abszolút jogszerűnek hitte, önérze­tes fölháborodással, köszönés nélkül hagyta ott a kiadóját és úgy, ahogy Endrényi taná­csolta, már annak a , napnak éjjelén az ösz­szetolt szerkesztőségi asztalokon rögtönzött magának fekvőhelyet. Hogy meddig hasz­nálta volna ez a szerkesztőségi iróasztal­ágyat, nem lehet tudni, mert másnap, mint annyi sok esetben, most is Enyedi Lukács oldotta meg Mikszáth és kiadója között a fizetésemeléssel kapcsolatos vitás kérdés ügyét. A nyomdának egy szögletébe az éj­szakai szerkesztőség részére megfelelő nagy­ságú helyet falaztak el s ide helyezték visz­sza Mikszáth ágyát. Szen volt hát a béke ismét. Ez a hálószobás szerkesztőségi rész azon­ban csak addig tartott, amig Mikszáth Kál­mán az uj királyi biztos: Tisza Lajos gróf „udvarának" tagja nem lett. Tisza Lajos grófot junius l-ével nevezte ki a király Sze­ged királyi biztosává s nem sokkal ezután Mikszáth Kálmán eddigi életstílusában, ugy. külső megnyilatkozásában, mint benső tar­talmában nagyot változott. Május derekán már kezdett megindulni a város társadalmi életének vérkeringése. Az árviz teljesen megbénította a város társadal­mi életét s bizony lassan, nehézkesen kezdő­dött el ismét ez a társadalmi életfunkció. A legelsők között voltak Enyedi Lukácsék, akik szükebbkörü estélyt adtak már május közepén, amellyel ők is szinte demonstrálni akarták: Szeged átvészelte a vízkatasztrófát és a romok között megindult az építéssel együtt az élet is, a társadalmi közösség és kapcsolatok visszaállottak. Az estélyen természetesen a viz, a rettene­tes pusztítás egy-egy kiragadott, átélt rész­eseménye volt a téma. Mindenki tudott va­lamit, valami ujat, valami átélt, vagy „saját szemmel" látott szörnyűséget. Ugy éjfél felé azután a férfiak társaságában nagy vita tá­madt. Érdekes, hogy — bár külön társaság­ban ültek a hölgyek csoportjától, épp ugy, mint máskor — mégis a kártyajáték, mint az ilyen estélyek természetszerű tartozéka, most elmaradt. Annyi sok mondanivalója akadt mindenki­nek a vizzel s a közelmúlt nagyon sok szo­morú eseménnyel kapcsolatosan, hogy sen­kinek nem jutott eszébe a kártya. Azaz de­hogynem! Hiszen a férfik között ott volt Mikszáth Kálmán is. ö ezt az árvizutáni tár­saságot sehogysem kedvelte s bizony inkább tarokkozott volna. Ugyanezen összetételű társaságot viz előtt pedig nagyon szerette. Na igen, csakhogy még akkor nem volt té­májuk, nem volt miről fecsegniük. Mikszáth pedig az az ember volt, hogy ő csak akkor érezte jól magát, ha ő szórakoztatta társasá­gát; Egész este egykedvűen, kevés beszéddel ült a többiek között. Ugy mutatta, hogy hall­gatja a társalgókat, bólintott is gyakran a nekibeszélőknek, a gondolata azonban mesz­sze szárnyalt innen az Enyediék Bieder­meier-szalonjából. Akkor hevült bele csak a társalgásba ő is, amidőn arról került szó, hogy kit neveznek ki Szegedre királyi biz­tosnak. Ekkor már létrejött a Szegiídre vo­natkozó törvény s a királyi biztosság intéz­ményének kérdése is tisztázódott — Zichy Viktor lesz a királybiztos — je­gyezte meg a császárszakállas orvos, akinek kijelentése úgy hangzott, mintha legalább is Tisza Kálmán miniszterelnök informálta vol­na. — Az egyik Tisza elvégezte munkáját, hát most már a másik Tiszán a sor... — mo­tyogta a fogai között Mikszáth. — Jaj lesz neked akkor, ha Zichy lesz a királyi biztos... — kockáztatta meg a hec­celődést a város legifjabb ügyvédje, a kiseb­bik Zsótér-lány titkos vőlegénye, aki a Sze­gedi Naplóban, Mikszáth tollából megjelent Zichy Viktor-ellenes cikkekre célzott. Mert Mikszáth bizony nem volt ezúttal sem kímé­letes! Megírta ő a véleményét Tiszáról is, meg a kombinációba került Zichy Viktor­ról is. — Jegyezd meg magadnak doktor — m'ér­geskedett Mikszáth —, hogy kettőnk közül Zichy fogja keresni a barátságot.".. Nekem a királyi biztos aligha szerezhet bosszúsá­got, vagy aligha tehet szívességet. Viszont a királyi biztos orra alá annyi borsot törhet az ujságiró ,amennyit éppen akar... A pártvezér: Polczner ügyvéd, aki csak az imént itta meg Mikszáthtal a „brúdert", hirtelen másra terelte a szót. — Kedves Kálmán öcscm, gratulálok a legfrissebb könyvedhez. (Folyt köv.) Hirdetmény A Munkások Altalános Fogyasztási Szövetke­zete, Szeged, szegedi bej. cég. 1939. évi június hó 25. napján tartott rendes közgyűlése a szövetke­zet felszámolását elhatározta, amit azzal teszÜDk közzé, hogy a társaság hitelezői a közzététel nap­jától számítolt 6 hó alatt követeléseiket érvénye­sítsék. Szeged, 1939. június 28. Az igazgatóság. Dr. 269 Leh oiay­UdülőU I. Mártonhegyi~ut 53-57 Nyitva egész éven át. Telefon: 15-16-40, 15-50-55. I. Vadorzó-utca 7­Nyitva május 15-szeptember 15 Telefon: 16-40-87.

Next

/
Thumbnails
Contents