Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-29 / 146. szám
10 DÉLMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1939. junius 29. Konulia DUTOROK állandóraktára ifj. HEGEDŰS műbútorasztalosnál Somogyi-utca 15 JIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIUIIIIIIII Emlékezzünk,.. I'intér Pál jarásőrmesler, kapuvári járás- és őrsparancsjnokot, ellenforradalmi tevékenysége miatt a vörós terroristák 1939 junius 8-án Kapuváron kivégezték. Walthern Ferenc nagybérskereki őrsbeli őrsvezetőt ét járőrtánsát: Ágoston Béla csendőrt 1897 junius 10-én Szerbelemér mellett a lázongó iömeg megölte. Pakk János barcsi őrsbeli őrsvezető 1912 junius 11-én a kjricsuicai kompnál szolgálat közben a Dunába fulladt. Király Benedek dunaharaszti őrsbeli csendőr az orosz bargtéren szerzett betegségében 1915 jurius 11-én Mxinkácson meghalt. Csizmadia' Lajos rédci őrsbeli e. őrmester 1915 junius ljj-én az oroszokkal Bania mellett virott ütközetben elesett. Albert Sámuel petrozsényi őrsbeli alőrmes(er az orosz harctéren szerzett betegségében 1917 junius 14-én Köpcsényben meghalt. »» TŐZSDE Budapesti értéktőzsde zárlat Nyugodt hangulatban csekély érdeklődés mellett nyitott a mai tőzsde, ösztönző hirek hiányában a vállalkozási kedv mérsékelt volt és a részvények kezdetben gyengén tartott áron cseréltek gazdát. A tőzsdeidő második feléiben a kereslet egyes vezető értékekbcs megjavult, nyitáshoz viszonyítva magasabb árak kerültek felszinre. A tőzsde jól tartott irányzattal, középárfolyamok felett zárult. Magyar Nemzeti Bank 157.50, MAK 240 , Izzó _. Ganz 11.10, Szegedi kenderfonógyár 37.50. Ziiriehi devizazárlat Páris 11.75, London 20.76 fél, Newyork 443.50, Brüsszel 75.425, Milánó 23 34, Amszterdam 235.45, Berlin 177.90, Szófia 5.40, Varsó 83.62, Belgrád 10—. Athén 3.90, Bukarest 325, Prága 15 Budapesti hivatalos valuta árfolyamok jegyzése. Angol font 16.00—16.20, belga fr. 58.05—5865, Gsrh-Morva protektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.501180 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével, dán korona 71.30—7210, dinár 6.00-7.50, USA dollár ,"•40 75—344.75, kanadai dollár 332.00—337.00, francia frank 9.00—920. hollandi forint 182.05—184.05, Lengyel zloty 60.-61 40. leu 2.60-3.45, leva 3.00."•60, líra 16.90-17.90. (500 és 1000 lirás bankjerryek kivételével), német márka —, norvég kór. 60.25-81.15, svéd korona 82.3O-83J0. sváici frank 76.90—77.80. Budapesti terménytőzsde zárlat A készáru piacon uz irányzat búzában ma gyengébb volt és az egyes buzafajták 10 fillérrel olcsóbbodtak, A rozs üzlettclen, tartott. Gyengült a takarmányárpa 25 50 fillérrel, a zab 10_20 fillérrel esett vissza. A határidős piacon tengeriben az irányzat barátságos volt, az árak 20 fillérrel drágultak. Budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése. Buza tiszavidéki 77 kg-os 19 65 1990, 78 kg-os 1985-20 10, 79 kg-os 20.05—2030, 80 kg-os 20.15 —2.30, felsőtiszai 77 kg-os 19.50-19.75, 78 kg-os 19 75—1995. 79 kg os 19.9o—20.15, 80 kg-os 20.00 —2025 Rozs pestvidéki 13.10—13.30, takarmányár, pa uj 14 25-14.50, zab I. 22.65-22 80. tengeri tiszántúli 16.60—16.70. Csikágói terménytőzsde zárlat Buza alig tartott. Juliusra 70 75, szept. 71 hétnyolcad—háromnegyed, dec. 72 hétnyolcad—73. Tengeri alig tartott. Juliusra 17 egynyolcad, szept. 49 egynyolcad, dec. 50. Rozs alig tartott. Juliusra 4475. szept. 46 egynegyed, dec. 48.75. Csónokponuváh. weekend és nyugágyak, halász és sporthálók, horgászati cikkek, legolcsóbb gyári árban Varga Mihály cégnél Aradi-utca 4. CSERZY BE LA: A lóc J nagy paioc Jzegeaen J (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) 57 — Az uj szerkesztőség többletkiadást jelent nekem — mondotta a kiadónak és ezen a cimen husz pengő fizetésemelést kért. Eívdrényi csak ámult-bámult a meglepetéstől, szó sem jött az ajkára. Mikszáth hamarosan megmagyarázta kérésének indokát. Most azután elfutotta a méreg Endrényit, aki egyébként mindig keztyüs kézzel bánt az Íróval. — Mit bánom én, hogy hol alszik ön. Aludjék a szerkesztőség asztalán, vagy ahol akar I... Mikszáth Kámlán, aki a fizetésemelési igényét abszolút jogszerűnek hitte, önérzetes fölháborodással, köszönés nélkül hagyta ott a kiadóját és úgy, ahogy Endrényi tanácsolta, már annak a , napnak éjjelén az öszszetolt szerkesztőségi asztalokon rögtönzött magának fekvőhelyet. Hogy meddig használta volna ez a szerkesztőségi iróasztalágyat, nem lehet tudni, mert másnap, mint annyi sok esetben, most is Enyedi Lukács oldotta meg Mikszáth és kiadója között a fizetésemeléssel kapcsolatos vitás kérdés ügyét. A nyomdának egy szögletébe az éjszakai szerkesztőség részére megfelelő nagyságú helyet falaztak el s ide helyezték viszsza Mikszáth ágyát. Szen volt hát a béke ismét. Ez a hálószobás szerkesztőségi rész azonban csak addig tartott, amig Mikszáth Kálmán az uj királyi biztos: Tisza Lajos gróf „udvarának" tagja nem lett. Tisza Lajos grófot junius l-ével nevezte ki a király Szeged királyi biztosává s nem sokkal ezután Mikszáth Kálmán eddigi életstílusában, ugy. külső megnyilatkozásában, mint benső tartalmában nagyot változott. Május derekán már kezdett megindulni a város társadalmi életének vérkeringése. Az árviz teljesen megbénította a város társadalmi életét s bizony lassan, nehézkesen kezdődött el ismét ez a társadalmi életfunkció. A legelsők között voltak Enyedi Lukácsék, akik szükebbkörü estélyt adtak már május közepén, amellyel ők is szinte demonstrálni akarták: Szeged átvészelte a vízkatasztrófát és a romok között megindult az építéssel együtt az élet is, a társadalmi közösség és kapcsolatok visszaállottak. Az estélyen természetesen a viz, a rettenetes pusztítás egy-egy kiragadott, átélt részeseménye volt a téma. Mindenki tudott valamit, valami ujat, valami átélt, vagy „saját szemmel" látott szörnyűséget. Ugy éjfél felé azután a férfiak társaságában nagy vita támadt. Érdekes, hogy — bár külön társaságban ültek a hölgyek csoportjától, épp ugy, mint máskor — mégis a kártyajáték, mint az ilyen estélyek természetszerű tartozéka, most elmaradt. Annyi sok mondanivalója akadt mindenkinek a vizzel s a közelmúlt nagyon sok szomorú eseménnyel kapcsolatosan, hogy senkinek nem jutott eszébe a kártya. Azaz dehogynem! Hiszen a férfik között ott volt Mikszáth Kálmán is. ö ezt az árvizutáni társaságot sehogysem kedvelte s bizony inkább tarokkozott volna. Ugyanezen összetételű társaságot viz előtt pedig nagyon szerette. Na igen, csakhogy még akkor nem volt témájuk, nem volt miről fecsegniük. Mikszáth pedig az az ember volt, hogy ő csak akkor érezte jól magát, ha ő szórakoztatta társaságát; Egész este egykedvűen, kevés beszéddel ült a többiek között. Ugy mutatta, hogy hallgatja a társalgókat, bólintott is gyakran a nekibeszélőknek, a gondolata azonban meszsze szárnyalt innen az Enyediék Biedermeier-szalonjából. Akkor hevült bele csak a társalgásba ő is, amidőn arról került szó, hogy kit neveznek ki Szegedre királyi biztosnak. Ekkor már létrejött a Szegiídre vonatkozó törvény s a királyi biztosság intézményének kérdése is tisztázódott — Zichy Viktor lesz a királybiztos — jegyezte meg a császárszakállas orvos, akinek kijelentése úgy hangzott, mintha legalább is Tisza Kálmán miniszterelnök informálta volna. — Az egyik Tisza elvégezte munkáját, hát most már a másik Tiszán a sor... — motyogta a fogai között Mikszáth. — Jaj lesz neked akkor, ha Zichy lesz a királyi biztos... — kockáztatta meg a heccelődést a város legifjabb ügyvédje, a kisebbik Zsótér-lány titkos vőlegénye, aki a Szegedi Naplóban, Mikszáth tollából megjelent Zichy Viktor-ellenes cikkekre célzott. Mert Mikszáth bizony nem volt ezúttal sem kíméletes! Megírta ő a véleményét Tiszáról is, meg a kombinációba került Zichy Viktorról is. — Jegyezd meg magadnak doktor — m'érgeskedett Mikszáth —, hogy kettőnk közül Zichy fogja keresni a barátságot.".. Nekem a királyi biztos aligha szerezhet bosszúságot, vagy aligha tehet szívességet. Viszont a királyi biztos orra alá annyi borsot törhet az ujságiró ,amennyit éppen akar... A pártvezér: Polczner ügyvéd, aki csak az imént itta meg Mikszáthtal a „brúdert", hirtelen másra terelte a szót. — Kedves Kálmán öcscm, gratulálok a legfrissebb könyvedhez. (Folyt köv.) Hirdetmény A Munkások Altalános Fogyasztási Szövetkezete, Szeged, szegedi bej. cég. 1939. évi június hó 25. napján tartott rendes közgyűlése a szövetkezet felszámolását elhatározta, amit azzal teszÜDk közzé, hogy a társaság hitelezői a közzététel napjától számítolt 6 hó alatt követeléseiket érvényesítsék. Szeged, 1939. június 28. Az igazgatóság. Dr. 269 Leh oiayUdülőU I. Mártonhegyi~ut 53-57 Nyitva egész éven át. Telefon: 15-16-40, 15-50-55. I. Vadorzó-utca 7Nyitva május 15-szeptember 15 Telefon: 16-40-87.