Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-29 / 146. szám

Csütörtök, 1939. VI. 29. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 140. szám Péter-Pál napján Egyszer már meg kellene a magyar burának regényéi írni, ámbár lehet, liogy inkább a legendák műfaja volna illő ehhez a témához, ami a magyar búza volt és amivé a magyar búza lett. Végig kellene kísérni azon az úton, amelyen a magyar romantika kincsesházából a gazdasági válság mélyéig jutott cl, az áldott, szent mindennapi kenyérből bolctta-gonddá, kiviteli cikké, értékesítési problémává vált. A magyar elet szimbóluma volt a búza s mióta anynyi gond, kétség, megoldatlan feladat terhe tapad hozzá, azóta talán még igazabb ez a szimbólum. Elvetjük a magyar búzát a magyar földbe s jaj, mit fogunk aratni? Minden, ami az élet kincse, értelme, célja és rendeltetése;^ a munka, a verejték, a gond és a remény együtt kerül a földbe a búzaszemmel. ősztől nyárig vemhes a föld, hordozza az új élet terhét s ha szél fúj, cső esik, ha süt a nap, mindez az új élet arcát formázza, testét alakítja, sokasítja, vagy fogyasztja erejét. Egyévi munka, egyévi fáradhatatlanság, egyévi áldozata magnak, verejtéknek és gondnak arat most a magyar mezőkön, egyévi munka eredményét gyűjti össze egy esztendő kenyere számára. Egyévi munkának egyévi kenyér a jutalma, ez a föld parancsa, a természet rendelése,^ a föld és ember ősi szinbiózisának eredménye. A föld hűségesen cs romlatlan ragaszkodással teljesíti kötelességét, kenyérrel fizetve a munkát s ezerszeresen adja vissza a rábízott magokat. A föld becsületes szándékkal állja az ősi alkut, a föld fizet tékozló bőséggel, ajándékozó kedvvel s teríti meg asztalát gazdagon mindenki számára. Nincs egyetlen kapavágás, amiért a föld nem fizet, nincs egyetlen lépés, amit nem hálál meg, nincs egyetlen verejtékCSfcpp, amit Krözusként nem jutalmaz. A földtől kellene tanulni hálát, jóságot, irgalmat s a kenyéradás boldog örömét. A magyar búza, amelyik valamikor [egyedül hordozta az „acélos" jelző kitüntetését, ma már a mohó ember asztala mellett nem ül a díszhelyen. Ma rafór nem az a legértékesebb búza, amelyik a lcg'táplálóbb, amelyiknek sikértarlama a leggazdagabb, nem a piros és acélos búza áll áz első helyen, hanem az, amelyiknek lisztje a legtöbb vizet veszi fel, amelyik a legjobb nyersanyag ahhoz, hogy a legtöbb árucikk készülhessen belőle. íme, a romantika halála, egyben a magyar búza nagy tragédiája. a búza, mint nyersanyag s az áldott, a szent, a mindennapi kenyér, mint árúcikk. IJött Manitoba,, a kísérleti telepén kitenyészcít, gyári üzemeljen előállítóit búzájával s jött vele tragikus sorsfordulata a magyar búzának s azok eletének, akiknek élete a magyar búza volt s gondra a magjyar búza lett. A varázs megtört, a romantika felhői szürke ködként csapódtak le, itt a világpiaci paritás, — alatta a magyar búza és fölötte a magyar gond. Minden erőfeszítésre szükség volt. hogy a magvar élet diadalmasan állja ki ezt a támadást, ezt a válságot is s hogy világbörzék spekulációiban ne vérezzen el a magyar föld népe és vele a magyar föld is. 'A magyar gazda egyszerre azt vette észre, hogy életének értelme, munkájának eredménye, virradattélpzürkületig-gondja börzejáték tárgya lett s a magyar kenyér árát a winnipegi tőzsdések határozták meg. Mérhetetlen áldozatba került, míg a magyar búzát függetlenségi harcában meg tudtuk segíteni s a magyar föld magyar népét talpra lehetett állítani. Ennek érdekeben született meg a magyar autarcliia, ami nem elzárkózás volt, hanem védekezés, egy új szabadságharc, amit a magyar búza cs magyar föld függetlenségéért kellett megvívni mérhetetlen áldozattal és mérhetetlen terheket vállalva. A mindennapi kenyér — mindennapi adófizetéssé vált a lisztforgalmi adó segítségével. A magyar föld népének mosí meg kell hálálnia azt, amit a magyar polgárság érte vállalt és érte tett. A magyar föld népe a Sanghdi, június 28. A délkinai partvidék még hátralevő részének megszállására lázas előkészületek folynak japán részről. A japánok tegnap megkezdték a fukieni tartomány fővárosa, Fücsau és Fencsaw kikötője elleni hadműveleteket. A két kikötő bejáratánál lévő szigeteket a haderő megszállta. A kínaiak, úgy látszik mindkét várost ellenállás nélkül akarják átengedni a japánoknak; a kínai hatóságok legnagyobb része elhagyta a két várost, a férfilakosság is nagy tömegben menekül a 1 London, július 28. Az alsóház szerdai ülésén Chamberlain miniszterelnök a tiencsini helyzetről kapott legutóbbi jelentéseket ismertette. Kijelentette, hogy eddig 15 angol alattvalót, köztük egy nőt vetkőztetlek le motozás közben, ez az eljárás az utóbbi egy-két nap során nem ismétlődött meg. — A tokiói angol nagykövet egyidő óta összeköttetésben áll a tiencsini helyzettel kapcsolatban a japán kormánnyal. Az angol cs a japán kormány között megegyezés jött létre, amelynek alapján megbeszéléseket fognak folytatni Tokióban, a jelenlegi állapottal kapcsolatos különböző kérdések elintézése céljából. Evégből az angol és a japán helyi hatóságokat Tokióban fogják hívni. Ezeknek a megbeszéléseknek, amelyek remélhetőleg megindulnak, az a céljuk, hogy az engedményes negyedben a kereskedelem szabadságát fenntartsák és biztosítsák az angol fennhatóság érdekeit. Sanghaiban megiavioiiáU ax első megbeszélés! Sanghaj, junius 28. Sanghaiban az angol nagykövet cs a japán főkonzul között két cs felórás megbeszélés folvt. amelyen mcgyitalmagyar földtől nem hálátlanságoí lanult. A magyar föld népe legyen most az a töltés, amin az ellenünk készülő minden erőfeszítés és minden eltökéltség megtörik s ha mi segítettük szabadságharcában a magyar búzát, segítsen most a búzatermelő magyar nép bennünket is, önmagát is, az egész magyarságot, aminek lelke és forrása, kiröpítő fészke és örök megújulásnak méhe maga a búzatermelő magyar nép. segítsen most bennünket is szabadságharcunkban. Aki búzát vet, nem arathat konkolyt, — a konkolyhitek álprófétáival szemben álljon most talpra a magyar nép s józanságával, tiszta értelmével ezer esztendő küzdelmeiben kifinomodott politikai ösztönével, történelmi érzékével álljon most őrt a magyar föld szent foglalatja, a magyar baza mellett. Péter-Pál napján ne konkolyt arassunk, hanem a nemzeti érzés és nemzeti hűség tiszta búzáját. bolső országrészek felé. Sanghai, jitnius 28. A Domei Iroda jelenti, hogy a japán tengerészeti hatóságok a következő közleményt adták kV: A japán csapatok elfoglalták FuCsau kikötő szomszédságában Vencsau és Csunagcsini kikötő előtt levő Yukwan és Kamven szigetet. I

A japán megfigyelők szerint a FűCsau kikötő elleni akcióval befejeződött a kinai parton lévő valamennyi fontOsabb kikötő japán meg' szállása. ták a tiencsini konfliktus elintézésének lehetőségeit. A megbeszélés részleteit titokban tart iák. Japán fellétfelei London, junius 28. A Domei Iroda jelenlése szerint a tiencsini japán hatóságok nem kifogásolják ugyan a tokiói megbeszéléseket, de a következőket tekintik Japán minimális feltételeinek: 1. A legmesszebbmenő angol-japán eljárás az angol negyedben levő terroristák ellen. 2. Valamennyi japánellenes elem szigorú megfékezése az" angol negyed hatóságai által. 3. Angol' együttműködés oz északkinai ,japáubarát kormányok gazdasági politikája körül. 4. A tiencsini kinai bankoknál letett 48 nul« lió dollár értékű czüstkcszlet átadása. „Az orosz-japán háború már megkezdődön" Páris, június 28. A mandzsúriai batár merten lejátszódó eseményeknek nagy figyelmet; szentel a nemzetközi sajtó.. A japán—-szovjet légi harcokról a lapok nagyresze tokiói jelentések alapján számol be. A lapok arról írnak, Tokióban és Sanghaiban megkezdődnek az angoí-japán tanácskozások A japán hadvezetőség előkészületeket tesz az egész délkinai partvidék megszállására — Páris szerint az orosz-japán háború már megkezdődön Chamberlain a (okiéi tárgyalásokról „iWMin.-vn II ,»-•„ I IVIJMI-Iag | | lentkozik. A kormányzatnak rendszeres tervet kell I L J