Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-29 / 146. szám

2 DECMAGYARORSZAG ööey kedden reggel a Buir-ló fölött újabb lé­trihare volt; a japánok a 200 gépből álló szov­jet légi rajból 88 gépet l elöltek. A Petit Journal azt írja, hogy az orosz­japán. háború voltaképpen már megkezdődött.. A lap hangoztatja, a francia diplomáciai fel­adat az volna, hügy táv'oUart-a Franciaorszá­got egy orosz—japán háborúba való belekeve­redéstől, másfelől a francia diplomáciának köz­vetítést kellene megkísérelni Anglia és Japán között. Angol-oross tárgyalások utolsó fejezete csütörtökön kezdődik London, június 28. A moszkvai angol nagy­követnek kedden este elküldték az utasítást, hogy kezdje meg ismét a tárgyalást Molotov külügyi népbiztossal. Az utasítás szövegét egy­idejűleg közölték a francia kormánnyal. Angol részről a tárgyalások Csak akkör indulhatnak meg, amikor a moszkvai francia nagykövet is utasítást kap a tárgyalás meg­kezdésére. A francia sajtó azt az értesülést közli, hogy a moszkvai angol—francia—szovjet tár­gyalások csütörtökön, vagy pénteken ismét megkezdődnek A FigaTónak az a nézete, hogy a Kreml nemigen utasíthatja el az új francia—angol ja­vaslatokat, hacsak nem akarja határozottan bebizonyítani, hogy nincs szándéka csatlakozni az angol—francia fronthoz. Danzig Vafsó, június 28. A tengeri és gyarmati li­ga pröpagandahete vasárnap óta tart Lengyel­országban, A propaganda-hét „tenger napjai" nevet kapta. A propaganda elsősorban a Ke­leti-tenger jelentőségét hangsúlyozza ki Len­gyelország számára, de hangoztatja a lengyel gyarmati követeléseket és Danzigra támasz­tott igényt, amelyet politikai és gazdasági ér­vekkel támaszt alá. A lengyel sajtó sok helyet szentel a kele­titengeri lengyel partvidék megtartásának, sőt kiterjesztésére irányuló követeléseknek. Az Express Poranny leszögezi, hogy Panzigot és Gdyniát a jövőben Lengyelország egyetlen ki­kötőjének kell tekinteni. Német-olasz légi együttműködés Berlin, junius 28. Göring fogadta Valle tábornok, olasz légügyi államtitkárt. A fogad­tatáson jelen volt Mi le,h vezérőrnagy is. A kétórás megbeszélésen Göring elé terjesztették a Valle tábornok és Milch vezérőrnagy között négy héttel ezelőtt Rómában, valamint az utóbbi napokban Berlinben megvitatott meg­állapodásokat. Ezalkalommal egybehangzóan leszögezték az igénybevétel elveinek, a szer­vezetnek, a kiképzésnek kérdéseit. Ezzel biz­tosítva vannak a német és olasz légihaderő legfontosabb együttműködésének alapjai. A bolgár kamara elnöke Londonba és Párisba utazik Szófia, junius 28. A bolgár kamara elnöke szombaton Londonba és Párisba utazik. Bár utazása magánjellegű, londoni és párisi tartóz­i kodását fel foo5a használni, hogy az angol és J francia államférfiakkal eszmecserét folytas­I son. „A mofyyateáfy fii/oje Uimteli, U&fyy, cte egyelem u\ daldauU nagyoM, nuíi/dteM, MdapcM ^ío^cwMi^g^ datyózvaHak" A szeyedi tppeiem idei uioUá doUtouwM üMsc (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán dclbcn megélénkült a központi egyetem folyosói, az aula zsúfolásig megtelt közönséggel. Harmnic­nyolc hallgatót közöttük két leónyt — avattak doktorrá az egyelem ezéyi utolsó doktoravató ülésén. Fekete ünnepi öltözetben vonultak föl az ava­tandók, a férfiak szmokingban, frakkban, a höl­gyek sötét selyemruhában. Néhány perc múlva be­vonult az egyelem tanácsa, étén a rektorral. A zsúfolt terem közönsége elcsendesedett, csak a folyosóról hallatszott be néhány szófoszlány: azok méltatlankodtak, akik kintszorultak. Egy öregúr a hátunk mögött halkan megszólalt: — A lányom is kintmaradt. A fiát avatják # . , Az öregúr hangjában benne volt az ünnepség teljes értékelése, annak tudata, hogy az az ifjú ember, akit ma itt doktorrá avatnak, kilép az élet­be, elindul a hivalásleljesités felelősségteljes ut­ján. v r Do(ctouá fapadom Ereky István dr. rektor nyitotta meg az ülést. C s e k e y István dr» jogikari dékán felol­vasta az államtudományi és jogi doktorjelöltek neveit, majd Kramár Jenő dr. az orvostudomá­nyi kar dékárja az orvosdoktor, Mester János dr. a bölcsészeti és Kiss Árpád dr. a természet­hHiománvi doktorjelöltek névsorát ismertette. Ezután következett az eskütétel aktusa. A fő­pedellus előlépett az egyetemi méltóság jelvényé­vel és a Szent Koronára tett kézzel mondották el esküjüket a különböző károk doktorjelöltjei. Feb hangzott a meghatott csendben a rektor és a dé­kánok szava: — Doktorrá fogadom ... A jelöltek egy­másután járultak az egyetemi tanács elé, a déká­nok kézfogással avatták őket az egyetem dokto­raivá. Közöttük két orvosdoktorkisasszony: K ő­faivy Anna és Körösi Margit, mindketten summa rum l»ude tették le vizsgájukat, egy kato­natiszt, aki tisztelgéssel fogadta a tudomány rang­listáján feljebbvalóinak kézszorítását, Pécsi Imre dr. SuránybUnger Tivadar professzor asz­szisztense, aki summa cum laude végzett és most államtudományi doktorátusát kapcsolta jogi dok­torátusához. S a többiek is mind komoly, törek­vő fiatalok, akik tudománnyal felvértezve indul­nak el a jövő felé. . i ­„Mi tá/OfuthU, Uopy. Udyel adjunk a fratalúkuak'' L r e k y István dr. rektor mondott ezután be­szédet. Elmondottá, hogy szavaival a Ferenc Jó­zsef tudományegyetem e'zévj, utolsó doktoravató ülését zárja le s egyben az egyetemi évet i9. Utalt arra, hogy minden esztendőben más tanács vezeti NAPVÉDŐ szemű»mi K. o sr á c » látszcrészmesternél Kállay Albert (Híd) u. 8. az egyetem ügyeit, de igy van ez rendjén, mert folytonos változás felfrissülést, életet jelent — Mi távozunk, hogy helyet adjunk a fiatalok-» nak! _ mondotta a rektor — és ugyanez ismét­lődik meg mindenütt, a nemzet életének minden megnyilvánulásában. « Idézte az Alma Mater szellemét, elmondotta« hogy az egyetem nem rideg, hivatalos intézmény, hanem igazi jó édesanyja azoknak, akik eljönnek falai közé, hogy a tudomány fegyvereivel készül­jenek fel az életküzdelemre. Ismertette a materia­lista felfogást, amely öem törődik múlttal és jö­vővel, csak a jelent tekinti célként, majd az idea­lista felfogásról beszélt, amelynek szent az ősök munkája és szent a jövő küzdelme is. Eseky rektor beszédének további részéiben ar­ról beszélt, hogy bár a felavatott ifjak és leányok elhagyják az Alma Matert, továbbra is az egye­temé maradnak mindazok, akik valaha valamit tesznek a haza és a nemzet fejlődése érdekében. — A magyarság jövője követeli, hogy önök na­gyobb, műveltebb, boldogabb Magyarországért dol­gozzanak! — fejezte be búcsúbeszédét a rektor. Amikor az egyetem tanácsa kivonult az aulá­ból, a gratulálók hada ostromolta meg az uj dok­torokat és doktorkisasszonyokat. Szülők könnyes szemmel csókolták meg gyermeküket, volt olyan szülő is, aki nem tudta, hogy két fia közül melyi­ket üdvözölje hamarább, — igy derült ki, hogy két fivért is avattak egyszerre a mai napon, — özv. Szegő Arpádné két fiát: Szegő Lászlót orvosdoktorrá, Szegő Ottót a jogtudományok doktorává. Cailnescii a román politikáról kijelentette, hogy tovább folytatja a kisebb­ségek politikáját Bukarest, junius 28. Calinescu minisz­terelnök a felirati vita során hosszabb beszé­dei móndolt. — Románia — mondotta — sohasem örven­dett nagyobb tekintélynek külföldön, mint most. Azt hiszem, nem vétek a szerénység el? len, ha kijelentem — folytatta —, hogy az ui külpolitikái helyzetben Románia hozzájárul az európai egyensúly fenntartásához. Románia külpolitikája világos. Husz évvel ezelőtt Ro­mániának Ítélték oda azokat a területeket, amelyeken románok laknak és amelyekre Ro­mániának természetes joga van. Azóta Romá­niának nincs többé semmiféle igénye hatá­rain tul — jelentette ki szerényen Caünescu — és egyedüli gondja a békés politikának ápo­lása, valamint a belső szociális és gazdasági talpraállás biztosítása. — Romániának a béke és a rend fenntartá­sára irányuló politikáját — mondotta tovább a miniszterelnök elsősorban az a gond irá­nyítja, hogy biztosítsa határainak védelmét. Mi nem fenyegetünk senkit, de mindenkinek* tudomásul kell vennie, hogy bárhonnan ión is vészéiv. mi szembenézünk vele. Ezután áttért az etnikai kisebbségek kérdé­sére és azt mondta, hogy ez kizárólag bel&A kérdés El van tökélve, hogv továbbra is foly­tatja ezt a politikát, de azzar a feltétellel, hogy az etnikai kisebbségek az állami élet keretért belül maradianak. Aki azt képzeli, hogv ezt a politikát külső Izgatásokra használhatta föl, az tévesen ítéli meg a román állam méltósá­gáról vallott felfogásunkat. Románia határaihoz mindaddig nem le­het hozzányúlni — jelentette még ki CaliheS­cu —. amig egyetlen román puskát tarthat a kezében. Budapesti Felöltőáruház üzletét a szemben levő üiaüier-i* Klauzál-tér 7. szánj alá helyezte át. Megnagyobbított üzlethelyiségünkben nő' kábátokból, ruhákból, pongyolákból' stb. nagy raktárt tartunk és szolid, olcsó árakon árú­sít iuk.

Next

/
Thumbnails
Contents