Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-27 / 144. szám

8 DÉLMAGYARORSZAG Kedd, 1939, Junius 27. KÖZGAZDASAG Ismét megengedi a kormánya szöllőtelepitést A többgyermekes kisemberek előnyös elbánásban részesülnek Budapest, junius 26. Az Alföldi ZöldmezőSzövctscg Fróuayfalván nagyszabású zöldme/.őnapot roudezelt. Az ünnepségen megjelent Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter, titkára, valamint a szövetség kiküldötteinek kíséretében. A földművelésügyi miniszter a díszközgyűlés keretében nagy beszédet mondott, amelyben a zöldmezőmozgalom célkitűzéseiről és a mezőgazdasági kultúrába való bekapcsolását kivánja meghonosítani s e célból nagyjelentőégii intézkedésekre készül. Mintán a homokos terület mezőgazdasági kiaknázása elsősorban gyümölcsön és szöllőn keresztül képzelhető cl, Ismét megengedi a kormány a szöllőtelepitést. — A begyközségi törvény korlátozó rendelkezéseire a tavaly még szükség völt, mert túltermelésünk volt és nem tudtuk elhelyezni. Ilagumdhoiifunhfura előtt (A Délmagyarörszág munkatársától.) A tavaly júliusi 10—12 pengős árakkal szemben, ma a hagyma ára a budapesti piacon 55 pengő, ami kétségtelenül rekordmagasságnak tekinthető. A hagymapiacon is igen élénk és oagy kereslet mutatkozik. Ugyanígy igen biztatóak az uj hagyma külföldi elhelyezésének lehetőségei is, mert a spanyol hagyma csak július végen kerül piacra, a magyar pedig júniusban és így az exportálható mennyiségek könnyen találnak vevőre. A tavalyi kampány folyamán a termelők szövetkezete egyesült a terményértékesítő METESzszel és bekapcsolódott a Futura is. Az új hagyinatermés külföldi értékesítésérc egyébként a Külkereskedelmi Hivatal is fölkészült. —oOo— Hütökocsikat építtet a MÁV (A Délmagyarország munka társától.) Az emelkedő gyümölcstermésre tekintettel a MAV igazgatósága különböző hűtő- és kompkocsik építtetését rendelte el. Az elmúlt esztendők során ugyanis az Angliába irányuló gyümölcsexporthoz szükséges hűtő- és szellős kompkocsik csak igen korlátolt számban állottak a MAV szolgálatában és nem egy alkalommal az igénylések kielégítése céljából kénytelen volt a magyar vasút igazgatósága külföldi kocsikat bérelni. Ennek a helyzetnek megszüntetése céljából a MAV évenként rendszeresen, a növekvő gyümölcstermésnek megfelelően, nagyobb mennyiségű gyüniölcsszállíló vakondokat épiltrt. hogy ezzel az elsősorban Angliába irányuló gyümölcs kiszállítását megkönnyítse, —oOo— )( A szilva értékesítése aszalás utján Ha a szilvatermés bőséges, az ára rendszerint igen alacsony, úgyhogy néha még a szedési és szállítási költséget is alig fedezi. Máskép alakul azonban a helyzet, ba a szilvát megaszalj ük. Ezáltal a termés egyrészét elvónjuk a piactól és a jó aszaltszilvának korlátlan mennyiségben mindig megfelelő ára van. Célszerű tehát, liogy a termesztők egyúttal — még közepes termes esetén is — aszalással is foglalkozzanak. Tgcn célszerű, olésó cs jó aszalót cpitbet magának minden termesztő aszerint a rajzokés fényképekkel is ellátott leírás szerint, amelyet a földmivelcsiigyi minisztérium kertészeti osztálya miuden érdekeltnek egyszerű levelezőlapra díjtalanul .megküld. A leirásbau az aszaláa menete is ismertetve van. A levelezőlapon Most bál4 Istennek a Felvidék és Kárpátalja visszatérésével uj fogyasztóterülotet kaptunk, tehát megnyilt a lehetőség az uj telepítésekre, — mondotta a földmüvelésügyi miniszter, majd igy folytatta: — De hangsúlyozni kívánom, hogy nem a nagybirtokosoknak, hanem Esakis a kisembereknek engedjük meg a szöllőtelepitést s ezeknél is tekintettel leszünk a gyermekek számára. A magyar földnek katonára van szüksége, a katonát pedig a magyar föld népe, a kis- és törpebirtokos adja. Ezeket kell előnvben részesíteni. A miniszte® végül kiosztotta a zöldmezőverseny dijait, majd ebéd volt a százados nyírfák alatt, a kötönyi erdő szélén, ahol a község és puszták népe lelkesen ünnepelte Teleki Mihály gróf földművelésügyi minisztert. közölni kell, hogy hány darab, milyen korú szilvafáuak körülbelül mekkora termeséről van szó. A földmivclésügyi minisztérium a szilvaaszalást népszerűsíteni akarja. Ezért ilyen egyszerű aszalók építésére indokolt esetekben mérsékelt építési segélyt is hajlandó nyújtani. A segély elnyerésének föltételeit, sőt a kérvényürlapot is a leíráshoz mellékelik. )( Az ujburgonya legújabb termelői ára. Budapestről jelentik: A földművelésügyi miniszter 148.061 1939 I. 1. számú rendeletével 1939 junius 21-től kezdődően a további intézkedésig a belföldi forgalomban az étkezésre válogatott 1939. évi termésű ujburgonya mázsánkinti legkisebb termelői árát Budapest paritásban az alábbiakban állapította meg: rózsaburgonya 8.50, sárga burgonya 7.— pengő A helyi termelői ár kiszámításánál a föladóállomás és Budapest-Nagyvásártelep közötti távolságnak megfelelő 13b vasúti kocsiosztály fuvardija vonható le. Más cimen (kövezetvám, mérlegdij, stb.) levonás nem eszközölhető. Két centiméter átmérőnél kisebb apróburgonyáért fönti áraknak legalább a fele fizetendő. TÖZ S DE imwi <wmmmmm Budapesti értéktőzsde zárlat. Üzlettelenül nyitott a mai tőzsde, A jó termésjelentések hatása nem érvényesült eléggé a piac irányzatában, mivel még a szokottnál is nagyobb részvétlenség mellett indult meg az üzleti forgalom a mai tőzsdén. A hangulat nyugodt volt. Az érdeklődés teljes hiánya miatt a felszinre került áru csak gyengén tartott árakon talált felvevőkre. Az áralakulás később egyenetlenné vált. A zárlati árjegyzések nagyrésze névleges. Magyar Nemzeti Bank 15650, Kőszén 245.^-, Ganz 11.60, Izzó 81.75, Szegedi kenderfonőgyár —, Zürichi devizazárlat. Páris 11.75 háromnyolcad. London. 20.77, Newyork 443.68. Brüsszel 75.475. Milánó 23.34. Amszterdam 235 55. Berlin 17795, Szófia 5 40. Varsó 8362. Belgrád 10 , Athén 3.90, Bukarest 3.25, Prága 15.—. Budapesti hivatalos valuta árfolyamok jegyzése. Angol font 16.00—16.20, belga fr. 5805-58.65. Cseh-Morva protektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb cimletek kivételével), Szlovákia 7.50— 11 80 (20 K-nál nagyobb cimletek kivételével, dán korona 71.30-7210. dinár 600-7 50. USA dollár 340 80-344.80. kanadai dollár 332.00-337.00, francia frank 900-9.20 hollandi forint 182.05-184 05, Lengyel zloty 60 -51 40. leu 2.60—3.45. leva 3.00— 3.60, lira 16 90-17 90 (500 és 1000 lirás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. SÖ.25—8115. svéd korona 8230—8320, svájci frank 76.85—77 75. Budapesti terménytőzsde zárlat A készáru piacon fői tartott irányzat mellett a buza és a rozs árfolyama változatlan. A zab 10—20 fillérrel olcsóbb. A határidős üzletben az irányzat elgyengült, a tengeri 13 19 fillérrel olcsóbb, a rozsban nem fejlődött ki üzlet. Budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése. Buza tiszavidéki 77 kg-os 19.75—19 90, 78 kg-os 19.95-20 10, 79 kg-os 20.15—20.30, 80 kg-os 20.25 —2040, felsőtiszai 77 kg-os 19.60—19.75, 78 kg-os 19.80—19.95, 79 kg-os 20.00-20.15, 80 kg-os 20 1020.25. Rozs pestvidéki 13.20—13.40. takarmányárpa I. 16.25—16.50, zab I. 23.50—23.60, tengeri tiszántuli 16.45-13.70. Csikágói terménytőzsde zárlat. Buza tartott. Juliusra 695—ötnyolcad, szept. 70 háromnyolcad, —fél, dec. 71 ötnyolcad—háromnegyed. Tengeri jól tartolt. Juliusra 47 ötnyolcad, szept 49 ötnyolcad, dcc. 50. Rozs jól tartott Juliusra 44 75. szept, 4475, szept. 46 ötnyolcad—háromnegyed, dec. 48 ölnyolcad. wm m Nyomtatványainak megrendelése előtt forduljon bizalommal AMaluUfofow (cönyuni^amdájáiuia Szeyed, fóáivárta-utia 14. vzú*. 7ebfim 10-64. A..Pélmoqyqror»zág" mo»toni kwitője. . . K •. . ; SCHERER PÉTER PÁL: A járható út Szakszerű és az új magyar feladatokat legmélyebb vonatkozásaiban is élesen meglátó' könyv hagyta el nemreg a sajtót. Schercr Péter Pál dr. eddig megjelent könyvei is élénk visszhangot keltettek az ország gazdászati köreiben, legújabb könyve pedig méltán érdemli meg a legnagyobb dicséretet. Aktuális kérdéseket tárgyal olyan megvilágításban, amely egységes képét formálja az általánosságban gazdaságpolitikának nevezett bonyolult fogalomnak. Agrárkérdések és föladatok a megnagyobbodott országban: ez a gyűjtőcíme a könyvben foglalt tanulmányoknak, amelyeknek megírására a szerzőt saját bevallása szerint két szempont vezette. Az egyik: szót emelni a magyar parasztság érdekében, rámutatni azokra a megoldatlan problémákra, amelyek a meglévő kisbirtokos-osztályunkat közvetlenül érintik, anélkül, bogy másoktól vennénk el a becsületes munkával szerzett kenyeret; a másik pedig 'rámutatni a jólkezelt nagybirtok, helyesebben a gazdasági. nagyüzemnek a nemzet életébe ágó közgazdasági, nemzetgazdasági, oktatói és szociális jelentőségére. Könyvé' ben kimerítően tárgyalja azokat a szempontokat, amelyek a birtokpolitikai kérdéseknél előtérbe kerülnek, majd a külföldi birtokpolitikai rendszerek általános képén keresztül leszűri a fölkapott jelszavak cs a demagógia Csődjét a kiépítendő rendszer magyar vonatkozásaiban. A múlt és a jolon példáiból azt * következtetést vpnja le, hogy a mezőgazdasági élet. jövő formája igenis a jólkezelt, többet termelő és sok munkaalkalmat nyújtó mezőgazdasági nagyüzem.