Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-25 / 143. szám

DÉCMAG7ARÖRSZXG iVasírnap, 1939. junius 25. Eredeti Stölczle-fele ULTREFORMipfm?ielhlVi>va%H R ^-cégnél esett el Buda s az egri ostromhoz 1552-ben fogott a török, amely 150.000 harcossal érkezett Eger alá. A várat Dobó István 2000 (pontosan 1()67) emberrel védte olyan sikerrel és főképp hadvezéri zsenialitással, hogy a török hadsereg 34 napos eredménytelen ostrom után szégyenszemre elvonult. Azzal védekezett csupán, hogy Egert bizonyára örödögök védik és ezért bevehetetlen. Pedig dehogy védték ördögök; a magyar tehetség, találékonyság és elsősorban hősiesség állta útját a félelmetes ellenség előnyomulásának. S ha ma Siegfried- és Maginotvonalról beszélnek, a XVI. század hadvezérei az egri várat méltán Dobó-vonalnak nevezhették volna. A 11—14 méteres falakkal körülölelt vár Belsejében 16 méter mélyen a kaszárnyatermeket szellőztető aknákkal, forrásvízzel, vízgyűjtő ciszternákkal, feneketlenül mély kutakkal látta el a várkapitányi leleményesség, a fáklyafüstös közlekedő folyosók imponálóak. Az aránylag kis területen az alaprajz alapján 7 km-es ilyen folyosót tár majd föl a kutatómunka, eddig 1500 méter került „napvilágra". Hogy miért csak ennyi? Pénzkérdés az egész. Ilyen, az akkori kívánalmaknak megfelelően tökéletes berendezkedés mellett hiába volt a török elsőrendű aknaharcos, véres fejjel kellett föladnia minden kisérletezést. De mindenre gondolt a hadvezetés; a vár hősei egy évre elegendő élelemmel rendelkeztek, a lőport maguk őrölték; őrlőkészségük ma is látható. A vár utolsó ura egyébként II. Rákóczi Ferenc volt, azután az osztrák kezdte bosszúból rombolni a magyar hősiességnek ezt a csodálatos emlékét. Sokat tanultunk az egri várban, de jegyezzük föl azt is, hogy akkoriban még nem az ágyúcső átmérője, hanem a golyó súlya alapján állapították meg a kalibert. A vár kazamatái egyikében (kazamata: fedett ágyúház) közelről megvizsgáltunk ecv Tte/nrfantos ágyút. A várban még Gárdonyi Géza sírjánál áldozunk kegyelettel s — mivel kivételesen korábban érkeztünk Egerbe a tervezettnél — ebéd előtt folytatjuk a röpke városnézést es a 44 méteres, épségben fönnmaradt minaret, a minoriták barokk-temDloma szerepel a programon. A Korona-szállodában ülünk' Eger vendégeiként asztalhoz; olyan nagyszabású ez az ebéd, Hogy a Hatnapos kimerültségtől érthetően föliiletesebb turistatársaság is sajnálja, PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ RT. SZEGED. CSEKONICS im KISS-UTCA SAROK ÉLELMISZEREK Tea, sóspereo 1 Csomag 9 drb. —.12 Savanyú, erős, vagy méz cukorka 10 d. —.17 Mézes csót 10 deka —.18 Nyári drazsé cukorka 10 deka —.20 Menthet drazsé 10 deka —.20 Promincli Cukorka 10 deka —.20 Kavics drazsé 10 deka —.22 Fagylalt ostya tölcsér 30 drb —.24 faglalt ostya wafferll 10 drb —.24 Zselé cukorka 10 deka —.24 Likőr', vagy rum essencia 1 "veg —.24 Csokoládé krém praliné 10 deka -p-.24 Csokoládé drazsé 10 deka —.24 Köménymag 10 deka —.24 Szardella paszta 1 tubus —.47 Mogyoróbél 10 deka —.48 Dióbél 10 deka —.48 Figaró blokk sajt 1 darab fél kg —^8 Pörkölt maláta kávé 1 kg. —.68 PKrkölt kávé 10 deka —.84 hogy nem húzott frakkot es kínosan ügyel arra, hogy előírásosan talpas pohárba töltse a vörös bort és talpatlanba a fehéret: Szép volt, rendes volt, de hiba, hogy a szálloda böröndcimkéjére ezt nyomtatták: „Eger (Erlau)". Mire kell ez? Az ilyen büszke, értékes város ne idegeskedjen amiatt, mert akad egv csehországi Eger is. Palócországban Párád a legszebb Voltunk tehát a Bükkben is, most gyerünk a Mátrába. Mi az nekünk, akik hétmérföldes autóbuszban rójjuk közel egy hét óta a kilométereket. Utunk következő nagyobb állomása: a subalpin, erdei klímával rendelkező Párád, amely mellesleg Palócország legszebb helye. Végigsétáltunk a fedett folyosón, a strandtelepen, a modern villák között; séta közben meséli valaki, hogy Párád a 36.000 holdas Károlyi Mihály-féle volt uradalomhoz tartozik. Utbaesik a szerencsétlenemlékü Károlyi Gyula gróf sasvára és föleleveníti egyikünk azt az adomát, hogy Károlyi Gyula, mint aféle gyomorbeteg ember, hajdanában fölkereste Európa valamennyi szakorvosát, de hiába. Végre Angliában talált egy tudós férfiút, aki a következőket ajánlotta: — Gróf úr, utazzék Magyarországra, igaz, hogy messze van, ott keressen meg egy Párád nevű nagyon régi, de nagyon eldugott fürdőt. Igyék annak a vizéből. Igy került vissza Károlyi Gyula a hosszú európai körutazás után Parádra, a saját kastélyától néhány méternyire bugyogó saját forrásához és azt mondják, máról holnapra jobban lett. Azóta Párád persze világhírű, nem eldugott hely többé, hiszen csak az elmúlt esztendőben renoválták tetőtől talpig 1,000.080 pengős költséggel; ehhez a belső berendezések újjáalakítására fordított 400.000 pengőt tessék hozzáadni. Majdnem kifelejtettem, Kogy idejövet volt balszerencsénk látni a hírhedt barlanglakásokat; az elszomorító látottakért alig kárpótoltak a siroki várrom szépségei és a recski bánya ásványkincsei. ^ De Párádtól is búcsúzunk, integetnénk az évszázados fenyves között megbújt sasvárnak is, de úgyis hiába, a kastély üres, lakatlan: Galyatetőn faragnak az ácsok Utunk fiatal bükkerdő között kanyarog, alig heverjük ki az egyik hajtűkanyar izgalmait, következik a másik. Irány: a 965 méter magas Galyatető, ahol éppen faragnak az ácsok. A helyenkint ötemeletes, terméskőből épített, 105 szobás várkastély már készen áll, azóta ót is adták a forgalomnak, azonban a melléképületek körül még vígan folyik a munka. Monumentális ez az épület, valóságos kőköltemény, nagyobb, mint a kékestejői s ha a fölszabadult Felvidéken és Kárpátalján nem is lehetett letagadni, hogy a csehek értettek az építkezéshez (különösen az ungvári kormányzósági palotára utalunk), itt Galyatetőn joggal dagadozik a keblünk a büszkeségtől'- nz építkezéshez is többet értünk. Gondoljunk vissza csak arra, hogy — szoboszlói fürdőtelep helyén kilenc évvel előbb vályogvetőtelep, Görömböly-Tapolca helyén két évtizede mocsár volt s — hogy csak a Bükk és a Mátra lendületét említsük — hol volt még 20 esztendővel ezelőtt Lillafüred, Galvatető, Kékestető, Mátrahá za stb. Uzsonna • a Kékes-szálloda terraszán A Kékes-szálloda terraszán uzsonna fogadta a fáradt vándorokat. Több, mint 1000 méter magasan vagyunk, isteni kilátás nyílik a völgyre, ezt a látványt szürcsöljük, a tea és mellékletei mellékesek s igy kizárólag a pontos megfigyelők veszik észre, hogy minden kék: az égbolt, a távoli ködfátyol; a porcellán mintája, sőt a pohár üvegjének áttetsző árnyalata is. Nagyon megnyugtató leKet itt a pihenés, azonban indulást jelez az utimarsall. Riadt őzikék, fakoronák alatt meglapult , ösvényalagútak emelik az üde, tiszta csendélet hatását, amint visszaereszkedünk Mátraházára, Hogy azután ne álljunk meg Gyöngyösig. Gyöngyösön meg sem látszik már, hogy valamikor leégett 1917-Hen Gyöngyös csúfosan leégett; 500 háza pusztult el. Azóta azonban nagyon öszszeszedte magát ez a megszépült város; nem csoda: főszezonban 2800 panziós vendég szükségleteit szerzik be a mátrai üdülőtelepek a gyöngyösi piacon. A gyöngyösi vacsora után már a közeli búcsúzkodás hangulatában gurulunk Budapestig, ahol az OMIH ugyan még kétnapos tanulmányozáson látta vendégül az idegenforgalmi hivatalok vezetőit, de a lélekszerin< ti búcsút a hatodik nap estéje jelentette. Hat napig laktunk együtt a piros autóbuszban, valóságos kis guruló köztársaságot alkottunk, bizonyságául annak, hogy sok rendes ember elfér kis helyen. Kellemes, repdes, hangulatos es elsősorban hasznos volt ez a kétezerkilométeres körút a szebb és boldogabb Magyarországon. • i S amikor az uti Beszámoló utolso mondata után is odakoppantotta az írógép a pontot, emlékezetes emlékekkel eltelten, érzékenyen búcsúzik útitársaitól: BÁRTFAI VASTCÖ Az elismerten legjobb • r I r Vf 6 vagy 12 havi részletre Is knohalék Varga DezSÖ vasáruházában SZEGED. MITŐL OLYAN SZÉP A NAGYMAMA? ii is CaJfcEF kenőcsöt Ilii HASZNÁLTAM ' ® rtXft ÉWEl EZELŐTT