Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-18 / 137. szám

iVasarnap, 1939. junius 18. DÉCMAGYARORSZXG 741 Nyári férfi fnaek, puplin és selyemből készen és rendelésre, bizalommal vehet cégünknél follrflí testvéreidnél. Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. Unió tag. Kalász tag. — A Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet kerti ün­nepélye. A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nő­egyesület szombaton este tartotta nyári kerti ün­nepségét a szegénysorsu óvódisták felsegélyezé­sére. Közel háromszázötvenen vettek részt az ün­nepségen, amely bankettel kezdődött, asztalbontás után a fiatalság az óvóda termében táncra per­dült dzsessz és cigánymuzsika mellett és a késő éjszakai órákig a legjobb hangulatban maradt együtt. A kitűnően sikerült ünnepségért elsősor­ban az egyesület elnöknőjét, Szász Gyulánét il­leti elismerés, a sikeres rendezésből kivette részét Móra Ferencné, dr. Tóth Béláné. Pongrácz Albert­né, dr. Juhász Istvánné, dr. Sőreghy -Mátyásné, Kalmár Akosné és Müller Antalné. _ Békés uton elintézett sajtópör. Irtunk ar­ról sajtópörről. amelynek főtárgyalása pár nappal ezelőtt volt a szegedi törvényszéken. Az ügy előzménye egy beszéd volt. amelyet Kiss Károly dr. ügyvéd, mondott el Makó közgyűlésé­ben. Kiss Károly dr. beszédében támadást inté­zett Urbán János városi fökertész ellen. Glósz Ferenc polgári iskolai tanár hírlapi cikkekben . védelmére kelt Urbánnak. Kiss Károly dr. sajtó utján elkövetett becsületsértés és rágalmazás miatt pört indított Glósz ellen. A törvényszék' el­rendelte a valódiság bizonyítását A tegnapi foly­' tatólagos főtárgyaláson a pör békés uton nyert elintézést. Glósz Ferenc kijelentette, ho<rv cik­keit téves információ alapján irta és a Kiss Ká­roly által sérelmezett kifejezések miatt sajnálko­zását fejezte ki. A sértett képviselője a nyilatko­zatot elfogadta, ezzel az ügy befejeződött. SZÍNHÁZ ES MŰVÉSZET Tessitori Nóra a pódiumon Hosszúkás, intellektuálisan átszellemült arcá­val, szemüvegének gondolkozó komolyságával, ha­vasi székely formákat idéző aranycipőig érő su­hogó fehérben megjelenik a lámpák előtt az er­délyi ébresztgető, ébrentartó vándorlások mon­dó sszonya — és hangjának magános hegedű­jén megszólal a magyar vers ... a magyar vers, amely önmagában is szellem és zene. És áradni kezd a magyar szó egyedülvaló ereje, em­berséget és magyarságot tartó szelleme, ittasitó sziréni muzsikája és áradni kezd lelkeket szólon­gató riadója. Ha nem volna több ezen az estén — és mennyivel több, ajándékosabb van —; mint az a ritka együttlét, sőt büszke és szépséges sereg­szemle, amit a magyar vers diadalmas tüntetése, az elátkozott költők egy légiójának megszólalása jelent, akkor is szépségesen szép esemény lenne ez az este. De a verses felvonulás boldog riadó­ján tul egy különös és átszellemülten hivatott asszony, Tessitori Nóra művészete szólaltat­ja meg a magyar rimek zenéjét. Egy-egy vers lendületében és hatalmában érteni kezdjük — a zene sokáig uszó hullámzásán át — azt a hivatást és helyet, amit Tessitori Nóra elfoglal az erdélyi évek hosszú utjain. Egy élet vonul el ezen az uton a magyar rimek éltető hatalmában, hogy a, költök havasi szavával élesztgesse a hunyó alkonyatokat és harangozza el magasságok messzeségéből a parázsló hajnalokat ... Ez a képesség és ez a szellemiség valóban alkalmas arra, hogy me$ior­dozzá minden magyar utakon a magyar szellem és költészet zenéjét. A felismerés és az átélés teszi elsősorban él­ményszerűen teljessé Tessitori Nóra versmondá­sát. Átadni és hangosan szólóvá tenni a költőt, megszólaltatni azt, ami a suhanó sorok rejteké­ben suttog: ez az, ami különös és egyéni hiva­tássá teszi Tessitori Nóra intuitív, mégis nagyon is szellemi képességét. A költő szólal meg hangjá­nak magános hegedűjén —• és milyen szent hivatás az, a pódiumok profán fényeiben láthatóvá tenni a gondolatot . t . Hangja nem zenekar és nem is orgona, de a magános hegedűk szelíd szerénysé­gében is egy-egy nagy perc varázsában felhangzik az ezüsthurok sikoltása és végigremeg a géburok tengő vallomása . . . Mesélni és csilingelni, bir­u és szólongatni, simogatni és próféciáin! tud­nak ezek a magános begedük —- és Tessitori Nóra átszellemült művésze ennpjj, 8 halk és tiszta hang­szernek. . . Versmondó művészetének kétségtelenül le kel­lett győznie a szinház profánabb játékokhoz szo­kott méreteit, de hangján bensőséges élménnyé erősödik a leghalkabb líra is. A versmondáshoz ta­lán alkalmasabb és intenzivebb milliő egy füg­göny puha háttere, vagy a kamaraterem inti­musabb pódiuma, művészete azonban a visszhang­zó színpadon is diadalmasan szólaltatta meg ma­gát a költőt és a verset. Olykor egy-egy élmény kivetítéséhez hozzáfűzi egy-egy mozdulat illusz­trációját is, Ilyenkor nyugtalan átélésben más, különös erőre kap az egyszerű és mozdulatlan rím. Egyéniségének és művészetének értékeit kü­lönösen plasztikussá emelte maga a hely, ahol megszólalt a vers, — a recitáló részére nincs se­gítség az üres és dísztelen pódiumon, nincs külső­ség és kiséret, itt csak az átélés, az értelem ereje, a megszólaltatás bensősége segíthet. És Tessitori Nórának nem kell a könnyű ás hangos külsőségek segítsége; egyedül a mérhetetlen pódiumon fel­hangzanak a legmélyebbről szóló leglágyabb he­gedűk. -> Műsorán felvonult szinte az egész uj magyar líra egy-egy jellemzően átható alkotásban. Meg­hatottan szólt Juhász Gyula borús, barna lí­rája, diadalmas szárnyalással S i k Sándor drá­mai ereje, Ady Endre mennydörgéses zenéje, Kosztolányi, Szép Ernő játékos csilinge­lőse. Aztán egy bódító csokrot kaptunk az erdélyi versekből, egymásután vonult fel szinte helikoni dicsőséggel husz év erdélyi vártája: Aprily Lajos, B a r t a 1 i s János, Tompa László, Szentirmai Jenő és a többiek diadalmas köl­tészete. A szinház csaknem megtelt nézőtere bol­dog elismeréssel köszöntötte vergről-yersre az er­délyi őrhelyek üzenetét és Tessitori Nóra egy. mélyről való lélek élményeinek bensőséges vallo­másait. Egy ritka találkozást ünnepi fényekbe ölelő estet Némedy Gyula dr. lelkes szavai nyi­tották meg, majd az egyes cik.lusok között a Sze­gedi Vonósnégyes (Baktay—Szirányi—Perényi— Telbisz) finom muzikalitással és harmonikus kul­túrával adott elő egy Mozart-kvárteftet. — A mon­dóasszony elhozott valamit abból, a szépséges vallomásból, amit Erdély jelent, hangján a hgvasi hajnalok csöndjében megszólalt a magyar vers, amely magában is szellem és zene. (y- gy.) —oöo— A színházi iroda hírei k Magyar Komédia Kamaraszínház utolsó három előadást: 1 . Vasárnap délután a szezon legnagyobb' sikerű bohózata, a Csókoljon meg kerül szinre olcsó helyárakkal csak felnőttek részére. Vasárnap este Herczeg Ferenc legmulatságo­sabb vígjátéka, a Három testőr van műsoron pa­rádés előadásban. , Hétfőn este hucsuelőadás keretében Louis Ver­npuil színmüve p „Duó" kerül szinre Botond Má­riával és Thuróczy Gyulával a főszerepben. FILM Szárnyas tengerészek (Bemutató a Belvárosi Moziban.) : * . A közönség tetszéssel fogadta a Belvárosi Mozi szombati bemutatóját, amikoris a „Szár­nyas tengerészek" cimü film keretében ágyszól. ván az egész amerikai repülőflotta fölvonuH. Megdöbbentően szép ez a film,' amely százszá­zalékban igénybeveszi a szereplők és a nézők idegeit. Az amerikai repülők hősi é-poszát lát­juk peregni a filmen, persze a szerelem sem hi­ányzik erről a lebilincselően érdekes filmről. A két főszereplő: Geórge J3rendt és Oliviaddő Hawiland kitűpő és szórakoztató a kísérőmü. sor ia..y Dédé (A Korzó Mozi új filmjei Daneielle Darietix, ez a bájos frapBia film­színésznő az utóbbi időben sűrűn „látogat el" Szegedre és bájösságával, kitűnő játékkészségé­vel másfélórán át szórakoztatja a közönséget.1 Mostani filmjében, a Dédé-ben bakfis(S Játszik; víg bonyodalmak, komikus helyzetek nem ma­radnak el. A filmet csak 16 érven fölüliek néz­hetik meg. A Dédé mellett Mr. Motö Is szere­pel a Korzó Mozi műsorán. A magyar szárma­zású Peter Lorre „A nagy játszma" eímű film­jében mint mesterdetektív bogozza ki az érde­kes és izgalmas bűntényt. —ooo— Időszerű filmhíradó Budapest, junius 17. Trösztök mennek, — trösz­tök jönnek. A sokat támadott — és nem mindig jogtalanul támadott — Gerő-féle mozitrőszt he­lyét, ugy látszik . sokkal szélesebb alapon a Ma­gyar Film Iroda mozitrösztje foglalja el. Ez az aj tröszt már is rendelkezik az Erzsébet-kőrúton most épülő hiradómozgóval. Nagyon is valószínű, hogy ha ez a külföldön bevált, de nálunk még is­meretlen mozitipus üzletileg megbukik, ugy egész estét betöltő játékfilmeket játszó premiermozivá! alakul át. Ehhez a csoporthoz tartozik a Hollán­utcai Lloyd-mozgószinház. Ujabban megszerezték a Royal Apollót, a Veslát, a legújabb hirek sze­rint a székesfehérvári három mozgószinházat, sőt állítólag tárgyalások folynak a három pécsi mo­ziról Is, amelyeket még a Várható mozireviziő előtt akarnak biztos kézbe átmenteni. Külföldön egyébként szokásos Jelenség, hogy filmgyárak nagy mozipark felett rendelkeznek, hiszen tudjuk, hogy Amerikában többezer mozgöszinház van a nagy filmvállalatok kezén és a berlini Ufa is szá­mos filmszínházat tart birtokában. Érdekes egyébként, hogy az uj tulajdonos táró sasig a Royal Apolló vezetését a jövő esztendőre az eddigi tulajdonosra, Gerő Istvánra bízta, al­kalmasint azért, mert a házbérleti szerződés még az ő nevére szól és azt csak ezzel a feltétellel ru­házta át a Magyar Film Irodára. * tíirek az UFA kőről: — A A budapesti fióktelep elköltözik a Kossutlf IJajosrUlcából és a megszűnt Színházi Élet erzsé< betköruti helyiségeiben talál uj otthont. S u b r i c h Virgil, a budapesti fióktelep igaz­gatója más külföldi Beosztást kap. Zilahy Lajos, az ismert iró és filmprodu-| cer, hosszas tárgyalásokat folytatott az elmúlt napokban az UFA-Val Berlinben. Lehet, hogy ai tárgyalások egy magyar-német verzióra vonat­koztak. A" Pbótophon-film megszerezte a Két lány a* utcán Ernőd—Török-féle és a Kaland a Hortobá­syon cimü Mihály István-szüzsét, de egyelőre egyikhez sem tud hozzákezdeni, mert a filmgyár­tási helyzet folytán nem kaphat műtermet s ezen­kívül azért is tétlenségre vannak ítélve, mert ha a kérdés véglegesen megoldódik, ugy elsősorban az a hat filmgyártó kap műtermet, aki az oly so­kat emlegetett 18 filmet akarja legyártani. Ezt sí reménybeli 18 filmet a Hunnia-filmgyár kölesön­zője hozná forgalomba. * Megalakult a „Turul" Filmkölcsőnző Vállalat, amelyet Bajusz Péter dr. vezet és első filmként Babay József Mi huszonketten cimü regényét tervezi leforgatni. , » . _ - - — •— • i Uj filmszkeccs készül a nyári hónapokra. me: Az esküvőmön te ts ott leszel. írja: Har­mat fmre. Még nem tudjuk, ki fogja helyette Je­gyezni a vidám alkotást. Főszereplők: Ania Sulv, Szokolsy Oly, S?i!assy László, Kővári Gyula A .Scala-Iilmszínházból indul maid vidéki utiára®

Next

/
Thumbnails
Contents