Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-18 / 137. szám

16 délmagyarorszáli l~~rr r 11 l l HHjMiimqiii i iiiim n Vasárnap, 1939; junius Modem jégszekrények, fagylaltgépek jutányos árb^n• részletre is: ' Kerékpárok és motorkerékpáron nagy választékban? KÖZGAZDASAG Oroszország szerepe a világ gazdasági háborújában Autósyphon" házi szódavíz készülék Bruckner Vasudvarban! (A Délmagyarország munkatársától). Amikor a Délmagyarország közgazdasági rovatában a világpolitika eseményeit kizárólag a száraz gazdaági szempontokból' világítjuk meg, az egyes escihényck ismertetése során minden alkalommal arra a megállapításra jutottunk, hogy a nemzetközi politikában szembekerült ellenfelek ma olyan harcban állanak- egymással, amelyet" jellerazőségeinél fogva nem lebet másnak, mint e kor háborújának tekinteni. A háború általános fölfogás szerint nem önmagaért van, hanem az arányért, ezüstért, vagy egyéb hasznosabb természeti kincsekért. Ha pe dig az ujságiró ezeket a gyorsan mozgó eseményeket csak követni akarja, vagy ezenfölül még azok mögé is akar látni, hogy kisérletet tegyen a tulajdonképeni inditorugók és a történtek mögött meghúzódó lényeg földerítésére, akkor manapság jelentéseiben annyi változatos és érdekes hirről kellene beszámolni, hogy a lap eddig megszokott egyensúlya fölborulna és az európai gazdasági háború részleteit ismertető „harctéri'' jelentések érdekessége, izgalma és terjedelme a más természetű hireket talán kiszorítaná a lap keretéből. A nagy nemzetközi politika, államfők és kormányférfiak beszédei és a diplomaták titkos és nyilt tárgyalásai ma már legkevésbé sein lekinthetők az elvek harcainak, hanem sokkal inkább egy színdarabnak, amelyet a szereplőknek a nyilvánosság előtti bemutatás céljából végig kell játszani és amelyet tulajdonképen egy harmadik ember: a szerző, jelen esetben pedig a gazdasági szükségszerűségek és célok irnak elő, A gazdasági életnek ezt a diktáló erejét találtok meg az alábbiakban is, amikor a demokratikus és tengelyhatalmak gazdasági harcának ismertetése során nem feledkezünk meg egy olyan tényezőröl, amely gazdasági nagybatalmi adottsága folytán a múltban is jelentős szerepet vitt és súlyával a jövőben setleg ismét számolnunk kell. Ez az ország: Oroszország. Oroszország is azok közé az államok közé tartozik, amelyek elméleti síkról kiindult politikai világnézetük kózgazdaáági vonatkozásában az önellátás oélját tűzték maguk elé és a leghatározottabban hirdették az önellátás minden vonalon való keresztülvitelének szükségességét. Most pedig Oroszország éppúgy, mint az önellátás többi hívei, lépésről-lépésre föladja ezt az elvet, mrrt egyro növekvő mértékben kénytelen a világpiac árucsereforgalinába bekapcsolódni. A másik oldalon álló úgynevezett demokratikus csoport pedig szinten revízió alá veszi kereskedelempolitikai elveit és ujabb és ujabb módszereket léptet életbe, hogy az eddig fönntartott világgazdasági pozícióját a jövőre nézve is meg tudja védeni. Kezdve a külkereskedelem állami támogatásától egészen az exporthitelbiztositásig, minden azt mutatja, hogy a kereskedelem és ipar szabadságának ismert megszemélyesítője: Anglia is kénytelen a világgazdasági versenyben való részvétel céljából az állami beavatkozás esdiözeit igénybevenni. Utaznak a hivatalos és félhivatalos megbízottak Angliából Délkcleteurópába, Pélamerikába és ugyanugy utaznak az olasz és német megbízottak is a Balkánra és Keleteurópába. Ujabban pedig ebben a nagy világgazdasági mozgalmasságból is kiveszi a részéi Oroszország is. Bizonyára emlékezetesek még olvasóink előtt az orosz ötéves tervekről szóló hirek és sz a gazdasági helyzet, amelyet Oroszország ezeknek • tarveknek Végrehajtása során a világpiacon előidézett. Oroszország gazdasági ereje és a világkereskedelmi szerepe nőttön-nőlt. Ez a fejlődés és előretörés azonban egyszerre csak megakadt, ellanyhult, úgyannyira, hogy a mult esztendőben Oroszország már elvesztette korábban elért súlyát a nemzetközi életben. Ha ennek a letörésnek magyarázatát akarjuk megtalálni, akkor azt az orosz külkereskedelem struktúrájában kell keresnünk. Oroszországban ugyaDis a külkereskedelem állami monopólium, ami egyrészről azt jelenti, hogy a külkereskedelem irányítása egy kézben van, másrészt, hogy monopolizált külkereskedelem esetében állandóak a törekvések azirányban, bogy a külkereskedelemben is mellőzzék a gazdaság önoélu érdekeit és azt lehetőleg asak politikai érdekeknek vessék alá. Az orosz külkereskedelemnek egy Roscngolz nevü egyén volt a vezetője, aki azonkívül, hogy a világgazdaság elismerten legkiválóbb szaktekintélyei közé tartozott, kitűnő nemzetközi őszszeköttetésekkel is rendelkezett. A második ötéves terv létrehívása és végrehajtása az ő nevéhez fűződik. Rosengolzot azonban az 1938-as pórok idején agyonlőtték. Ekkor következett be az oorsz külkereskedelem töréspontja. Aki utána következett, okult Rosengolz sorsán és annyira eljclcntéktclcnitctte Szovjetoroszország minden egyes külkereskedelmi kapcsolatát, amennyire az a politika szempontjából szükségesnek mutatkozott. Igy érkezett el Oroszország 1938-ban arra a mélypontra, amelyet legjobban azzal érzékeltetünk, bogy amig 1937-ben Oroszország külkereskedelmi mérlegének egyenlege 203 millió rubel aktívát mutatott föl, addig 1938-ban a külkereskedelmi mérleg egyenlege 120 millió rubeles passzívumra zuhant le. Ez a csökkenés annak a szovjetorosz politikának volt az eredménye, amely a nacionalista államok, igy Németország, Olaszország és Japás ellen irányult. Amig például Németország 1936ban még Oroszország legelső kereskedelmi partnere volt, addig ma már csak a hetedik helyen szerepel, az Olaszországgal való külkereskedelmi forgalom pedig 42 millió rubelről 52000 rubelre esett vissza. Érthető tehát, hogy az orosz külkereskedelemben muttakozó nagyarányú csökkenés komoly gazdasági következményeket idézett elő, amelyeket nem leheteti a szovjelorosz politika elméleteivel az állam érdekében állónak magyarázni. Ennek a helyzetnek megváltoztatása céljából S t a1 i n néhány hónappal ezelőtt a7. orosz külkereskedelem élére egy Mikolya nevü szakembert állított, akinek működése már az eddigiek után is eredményesnek mondható. Mikolya ugyanis mindenek előtt Franciaországgal erősítette meg Szovjetoroszország külkereskedelmi kapcsolatait. Ezt követőleg Iránnal vett föl újból érintkezést és nagy súlyt helyezett a törökországi gazdasági kapcsolatok szorosabbá tételére. Megbízottai azonban egyidejűleg az összes európai államokban fokozottabb tevékenységet fejtenek ki, amelyeknek eredményei közül leginkább figyelemreméltó az a szerződés, amelyet Mikolya az európai háborús krizis legizgalmasabb napjaiban Lengyelországgal kötött. Mindannak igazolására pedig, amelyet bevezető sorainkban a gazdasági erők nagy jelentőségéről mondottunk, nem hagyhatók figyelmen kivül Szovjétoroszország legújabban arra iránvuló kísérletei, bogy Németországgal ismét helyreállítsa a normális gazdasági összeköttetést. A gazdasági világ összes érdekeltei, nemkülönben pedig elsősorban maga Németország és Szovjetoroszország van elsősorban tisztában azzal, .hogy ezeknek a törekvéseknek számtalan jelentős akadály áll útjában, mégis a jelekből arra lehet következtetnünk, hogy a közeljövőben igennagy meglepetésként létrejön az uj orosz-német kereskedelmi megállapodás. Kerékpárosoki Elsőrendű kerékpárokat engedményes ár* ben réssletre adom. Gumikat alkatrémkat most filléres fi T irban kaphat dZallIO dtaVICXOr nél Eieged, (Kin D.^aloui Klas u. 2,/ -- » « —•- , • •• 1 j -|f A „Providentia" a hazai biztosító intézetek legelső sorában áll Budapest, június 17. A Providentia Biztosító Részvénytársaság most tartotta ezévi rendes közgyűlését Scitovszky Tibor dr. titkos tanácsos, a Magyar Általános Hitelbank alelnökének elnöklete alatt. Az 1938. üzleti évben elért tiszta nyereség 111.791 pengőt tesz ki. A3 Felvidék egy részének hazacsatolása után a Providentia átvette ket csehszlovák biztosító intézetnek: az Általános Biztosító Részvénytársaságnak és az Uniön Biztosító Részvénytársaságnak állományait. Az immár 5,000.006 pengőt megközelítő évi díjbevétellel a Providentia a hazai biztosító intézetek legelső sorában áll. A mérleg-jelentésből kivehető, hogy a teljes dijbevctel kb. 33%-a esik a tűzbiztosításra, 23%-a a baleseti ágazatokra, 17%-a a szállítmányozásra, 15%-a az életbiztosításra, míg a fönnmaradó 12% a jég-, betörés- és üvegbiztösításokra. Különösen szembetűnő az intézet szállítmányozási díjbevételének a magyal, társaságok között legelső helyen álló impozáns számadata. —0o0— Egységes, vagy szakmaszerinti zárórák A kereskedelemügyi miniszter rendelettervezetet készített az összes nyiltárusitási üzletek zárórájának egységesítése céljából és azt véleménynyilvánítás céljából az összes érdekképviseleteknek mcgküldötte. A kérdéssel a szegedi kereskedelmi és iparkamara legutóbbi közgyűlése keretében foglalkozott és arra a határozatra jutott, hogy maga részéről is javasolni fogja az egysét ges záróra bevezetését. A kérdéssel az érdekelt szegedi kereskedelmi körök mind a mái napig is igeu élénken foglalkoznak és mint a közhangulat mutatja, a szakmaszerinti zárórarendszer komplikációinak elkerülése oéljából általánosságban a* egységes záróra megvalósítása, mellett foglalnak állást. : Könyvet poiom áron maromat a Szent István Társulatnál. Többezer köteles magánkönyvtár vétele folytán mindenki megtalálja a kedvenc könyvét. Tekintse meg kirakatunkat és raktárunkat vételkcnyszer nélkül. Egész vagy félvászon kötésben kötetenként —50 fillértől felfelé, t Német mjelvguakorfásra remek alkalmat nyújt a Délmagyarország nemet diákvendég akciója Felvilágosítás és jelentkezés a 324 kiadóhivatalban. Aradi ut« 8.