Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-15 / 134. szám

2 DÉCMAGyARÖRSZAG •hbhhnmmnhbmbhb Csütörtök", "Í939. Junius í*. lamok sorsának intézői tudják, hogy ez a harc csakis a kulturvilág megsemmisülésére vezethet, A pápa kezdeményezése — Nincsen olyan probléma, amely békés uton többé-kevésbé megoldható nem volna, össze kell ülni és minden olyan kérdést, amely magában rejti az összeütközés csiráját — jóakarattal, nyugodtan le lehetne tárgyalni. Tárgyalás két érdekelt állam között azonban nehezen vezethet célhoz, mert elfogadtatni a közvéleménnyel talán még a legigazságosabb engedményt is legtöbbször majdnem leküzdhetetlen nehézségekbe ütköznék. A nagyhatalmaknak módjukban volna, hogy a köröttük fennálló vitás kérdések elintézése ntán a többi érdekelt államokat is meghallgatva — ezek között — egy nj és igazságos helyzetet teremtsenek s ezt — ha kell — az érdekeltekre reá is kényszerítsék". — A tárgyalások ideje talán elérkezett, de a kezdeményező lépést megtenni nehéz. Ezért nézetem szerint e legszerencsésebb megoldás az volna, ba a konkrét problémák megbeszélése céljából a nagyhatalmak összehívására „ világ legmagasabb és Tegönzetlrnebb erkölcsi fóruma; a pápa őszentsége fenne javaslatot. Az ezeréves alkotmány — Különösen nehezek a feladatok és súlyos a felelősség — folytatta a kormányzó —, amelyet a nemzet az országgyűlés tagjaira ruházott. Nemcsak azért, mert nagy gyorsasággal gördülő események közepette nemzetek és országok közt végsőkig feszült ellentétek légkörében kell az ország érdekeit szolgálni, hanem azért is, mert az emberek élete nemesük gyorsabbá, do sokkal szövevényesebbé is lett. Közösség és egyes ember között a kapcsolatok sokszeriibbekké lettek, az állam és polgárainak élete a legapróbb részletekig egységbe szövődik. És ennek az egész bonyolult nj életnek végleges rendszere még sehol e világon nem alakult ki teljesen és egészségesen. Nagy felelősségérzettel és hazafias komolysággal kell ilyen időben az ország és a nemzet ügyelt intézni. — A nemzet életének válságos óráiban a magrarság politikai ösztöne mindig rátalált a helyes titra. Népünk harckészsége és jogérzéke, tekintett tisztelete és alkotmányos gondolkodása, ősi hagyományaihoz való ragaszkodása és a nagy eszmék Iránt való fogékonysága mindenkor biztos ntmotatónk volt arranézve, hogy mit és hogyan kell rselekedniink. Tudtuk, miképpen kell a mult tisztes hagyományait a korszerű haladás eszméivel összeegyeztetni és sz nj életformákat teremtő erős központi hatalmat a nemzet önkormányzati jogával összhangba hozni. Ezért sikerült a keresztény királyság megalapításától a modern allam kiépítéséig minden nagy politikai és társadalmi átalakuláson nagyobb rázkódfatás nélkül keresztUIjsnttnk. Ezért sikerült történetileg kialakult ezeréves alkotmányunk folytonosságát mindmáig megóvnunk. — Alkotmányos életünk folytonossága nemzeti életünknek mindig egyik legnagyobb erőssége volt. Erősségünk volt már a nemzeti királyok kot szakában, kinek uralkodását éppen az alkotmányfejlődés egyes mozzanatai kapcsolják szerves egységbe. Erősségünk a későbbi századokban idegen hatalmakkal szemben, nz ország önállóságáért és a nemzet függetlenségéért vivott nagy küzdelmünkben. Erőcségiink az osztrák ház uralkodása idején, mikor épp az alkotmány szellemében sikerült a Szentkorona országainak különállását az osztrák-német világbirodalommal szemben biztosítanunk. Erősségünk és bizodalmunk volt a világháború után ránkszakadt összeomlás és megcsonkítás idején — és erősségünk ma, újraéledésünk hajnalán. — A világszerte uj eszméket kereső és aj életformák ntin vágyódó átmeneti korunk forrongásai közepette ls alkotmányos életünknek ez a folytonossága és egyb'r. alkotmányunk minden üdvös tijitás megvalósítására módot nyújtó rugalmassága erös'écünh mar«d a szentistváni esemék körszerű alkalmazásáért és az nj szentistváni feladatok megoldásáért vívott küzdelmünkben — Mint nz alkotmány és a törvényes rend legfőbb őre — fejezte he beszédét a kormányzó —, felhívom az országgyűlést, hogy törvényhozó munkáját történeti alkotmányunk szellemében, népünk ősi erényeihez és nemes magyar jogfelfogásunkhoz igazodva, végezze s az ezeréves nemzeti bagvntnánvok és a korszerű szoriális törekvések szellemében építse tovább a magyar állam sok vihart kiáltott épületét. Kitörő lelkesedéssel focudla a két Ház a kormányzó beszédét amely huszonöt percig larfott. A felsőházi tagok kócsagtollas kucsmáikat iengették a kormányzó felé, az egész parlament lelkcseu tapsolta és éljenezte. A beszéd befejeztével, amelyet az egész*közönség felállva hallgatott végig, felcsendült a Himnusz és ezzel az uj országgyűlés megnyitó ülése véget ért. A megbízólevelek benyújtása a képviselőházban Budapest, június 14 Aa országgyűlés ünnepélyes megnyitása ütán 13 óra előtt 5 perccel nyitotta meg a képviselőház ülését MagyaryKóssa István korelnök, Bejelentette, hogy a kormányzó megnyitó beszédét a képviselőház irattárába helyezik. Ezután került sor a megbízólevelek benyújtására. 'Alföldy Béla volt az első a névsor szerint, aki meghívólevelét bemutatta, a harmadik Antal István dr. államtitkár volt, akit megéljeneztek. Tapsot kapott Csáky István gróf külügyminiszter. Nem jelent meg az ülésen Apponyi György gróf, Eckhardt Tibor és BajH,sy-Zsillinszky Endre. Hosszantartó ünneplésben részesítették Teleki Pál gróf miniszterelnököt, amikor megbízólevelét beadta. Ezután a körjegyzők felolvassák azoknak a neveit, akik megbízóleveleiket még nem adták be, majd a korelnök az ülést felfüggesztette. Szünet után elfogadták a korelnök napirendi javaslatát, amely szerint a Ház Csütörtökön délelőtt ül ismét össze. Az országgyűlés ünnepélyes megnyitása utánt ülést tartgtt a ' ' v " felsőház is. Borhy György korelnök nyitotta meg az ülést. Megjelent az ülésen Serédy Jusztinián bíboros hercegprímás, -a kormáqy tagjai távol voltak, mert a képviselőház ülésén vettek részt. A korelnök bemutatta a miniszterelnök átiratát, amellyel megküldötte a felsőháznak a kormányzó megnyitóbeszédének szövegét, majd bemutatta az új felsőházi tagok megbízólevelét. Az „erőszak ellen erőszak"-féle eddigi angol álláspont komoly összeütközésre adhat okot, mert a Japán és Anglia közötti kapcsolatok újra kiéleződnekAz engedményes területek felé vezető utakat. a katonaság lezárta, az utakat spanyol lovasok és drótsövények torlaszol iák. amelyek Áz új tagok között szerepel Bethlen Istváű gróf, Farkasfalvi Farkas Géza, Tómcsányi Vilmos Pál és Zichy Pál gróf. Megválasztották * 15 tagú jgazolóblzottságot, majd bejelentette az elnök, hogy a felsőház legközelebbi ülését Csütörtökön délelőtt tartja, amelyen megválasztják az elnököt, a két alelnököt, a háznagyot és a nyoló jegyzőt. A miniszterelnök szegedi mandátumát tartotta med Budapest, junius 14. 'A képviselőház szerdai ülésén a korelnök bemutatta a több mandá-* tummal rendelkező képviselők levelét, ame* Ivekben egyik mandátumukról lemondanak* íeleki Pál gróf vasvármegyei és budai mandátumáról mondott le és a szegedit tartotta meg. Ünnepi istentiszteletek Az országgyűlés ünnepélyes megnyitása előtt a templomokban ünnepi istentiszteletek voltak. A korönázó főtemplomban az étkező előkelőségeket Kákay Béla, a templom plébánosa fogadta a papság élén. A kormány tagjai közül résztyett az istentiszteleten Teleki Pál gróf miniszterelnök, Bartha Károly honvédelmi miniszter, Kunder Antal kereskedelmi miniszter és Jaross Andor felvidéki miniszter. , A szertartás 10 óratör kezdődött S bíborüsh'ercegprímás Veni sanete-jával. Serédi Jusztinián hercegprímás áldást osztva vonult a főoltárhoz. A mise a Himnusz eléneklésével ért véget Ünnepi Istentisztelet volt a Deák-téri evangélikus templomban, amelynek padsoraiban a kormány tagjai közül Reményi-Schneller Lajos foglalt helyet A Kálvin-téri református templomban megtartott Istentiszteleten Tasnddy-Nagy András igazságügyminiszter. A gyülekezet előtt Ravasz László püspök imádkozott Magyarország kormányzójáért. Istentisztelet volt a Koháry-utcai Unitárius templomban és a Dohány-utcai zsidótemplomban is. riorvaoszíravában leégeti o zsinagóga Morvaosztrava, junius 14. Az elmúlt 'éjszaka leégett a város zsinagógája és a zsidó hitközség kultúrháza. (MTI.> Megkezdődött az ostromzár Tiencsinben lázas izgalom a Japánok lépése miatt — London ellenintézkedésről tanácskozik London, június 14. A tiencsini angol kerülőt ellen az ostromzár felállítását hajnali 5 órakor megkezdték. Az utcákon falragaszok" jelentek meg, amelyek közlik, hogy minden forgalom az angol negyed és a külvilág között, hét megengedett pontot kivéve, a további intézkedésig szünetel. A megengedett pontokon az átkelő személyeket járműveket a japán katonák a legszigorúbban megmotozzák. A nemzetközi hidat minden forgalom elől elzárták. A falragaszok kijelentik, az intézkedéseket az tette szükségessé, hogy az angol ható| ságok támogatják a japánellenes kínai eljárásokat és erősítik a Csinagkaisek-rendszeÉ ellenállását. Tiencsinből tegnap elmenekült a legtöbb idegen nő és gyermek. A hátramaradt 600 főnyi angol kolónia nyugodtan készül az ostromzárra; el van szánva, hogy végsőkig kitart a helyén. Tiencsin lázas izgalommal várja ; az eseményeket. előtt az angöl Katonaság és Rendőrség yédelmt állást foglalt eL Minisztertanács Londonban London, június 14 A körmány tagjai szerdán tartották szokásos heti minisztertanácsukat. A minisztertanácson a tiencsini komoly helyzetet tárgyalták meg. A kormány megvizsgálta azt a javaslatot, hogy küldjenek ki semleges elnök vezetésével egy angol és japán tagból álló bizottságot, amely dönt arról, hogy eleget kell-e tenni a japán követelésnek a nemj zetközi negyedben tartózkodó kínaiakkal kapcsolatban. Az alsóházban Buttler külügy! 'államtitkár kijelentette, hogy az Anglia által Tiencsinben teendő lépéseket most fontolják meg. Aa intézkedések részben a japánok eljárásának természetétől függnek. Az angol kormány a legszorosabb érintkezésben áll a frpm&a és at amerikai kormánnyal.