Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-15 / 134. szám

DÉLMAGYARORSZAG CsUtörtöh, 1939. II. 13. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP nonhQ Hihlós Kormányzó törtendin! jelentőségű beszéddel nyitotta meg az országgyűlést Budapest, junius 14. A magyar alkotmányosság történelmi szellemében nyitotta meg az országgyűlést szerdán délben Horthy Miklós kormányzó történelmi jelentőségű beszéddel. 'Az ezeréves Magyarország minden nemzeti hagyománya, a szentistváni ország töretlen történelmi szelleme elevenedett meg ünnepélyes pompa között az országgyűlés ünnepi ülésén. A magyar mult sokszázados tradícióit idézte a fényes kép. A pompázatos ünnepség minden résztvevője á kormányzó hatalmas beszédének hatása alatt állott, az államfő történelmi jelentőségű beszédében a magyar alkotmányosság történelmi hagyományait és egyedüli útját mutatta fel az országgyűlés tagjai számára és az országgyűlés kitörő lelkesedéssel éljenezte és ünnepelte a kormányzót. 'Az Országház környékét festői diszbe öltöztették'. Tizenegy órakor kezdtek érkezni a meghívottak, egymásután vonultak fel a magyar közélet kiHorthy Miklós kormányzó a következő beszéddel nyitotta meg az országgyűlést: — A nemzet ősi erényeibe vetett bizalommal Bdvözlöm az országgyűlés tagjait. Ebben az ünnepi órában hálát kell adnunk a Mindenhatónak azért, hogy a most összegyűlt országgyűlés egy immár területben és népességben megnagyobbodott Magyarország törvényhozótestülete lehet. Huszévi . megpróbáltatás után, melyet nemzetünk példás fegyelemmel és rendíthetetlen hittel viselt el, az isteni Gondviselés megengedte, hogy a hazától elszakított területek egyresze öldöklő háború nélkül, egyedül a diadalmas igazság utján térhetett vissza. Üdvözletem az országgyűlés jelenlevő tagjain keresztül azoknak is 6zól, akik a közelmúltban visszatért területek népét az országgyűlésen képviselni fogják. — Szent István évében Isten különös kegyelméből és a nagy király szellemének segitőereje által a magyar nemzetre a megpróbáltatás időszaka után biztató napok köszöntöttek. Újra szentistváni feladatok munkanapjaira virradtunk. Hiszem és remélem, bogy ez az országgyűlés ugyanazzal a hivatásérzettel fog ebhez a munkához, amellyel az elmúlt századok magyar országgyűlései változó korszakokban nemzetünk történelmi küldetését és célkitűzéseit a Dunamcdencében szolgálták. — A nemzet egyetemes érdekeit szolgáló intézkedések során minden kormányzati tényező különös gondot fordít arra, hogy a visszatért területek né- ! pének helyzetét javítsa és begyógyítsa azokat a sebeket, amelyeket az idegen uralom ütött. Egység, munka, függetlenség, önállóság — Egység, munka, megerősödés befelé, függetlenség és önállóság kifelé legyen irányelve ennek 1 áz országgyűlésnek működésében. Alkosson mindenekelőtt oly törvényeket, amelyek a társadalmi békét és megértést szolgálják s melyek az egészséges és keresztény társadalom magját, a családot erősítik meg. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a falusi és az ipari munkásság és mindenki, aki nélkülözi a saját otthon melegét, házhelyhez, otthonJÍOZ éspedig egészséges otthonhoz jusson. Szükséges az is, hogy minél több családfő és család Tálbasson a nemzetnek önálló termelő- és fogy asztóképes elemévé. magasló alakjai. Díszzászlóalj vonult íel a KosI suth Lajos-térre, amelynek sorfala előtt vonultak fel a diplomáciai testület tagjai, a kormány tagjai. Háromnegyed 12-kor érkezett a föméltóságu asszony gyönyörű magyar díszruhában fiai kíséretében. Aztán felcsendült a diszjel, a Himnusz, a kormányzó megérkezett. Szemlét tartott a csapatok felett, majd az alabárdosok sorfala közölt vonult fel a kupolacsarnokba. Addigra teljesen megtelt a festői fényárban uszó kupolaterem. A festői magyar díszruhák között nagyszámban tűntek fel a fekete zsinóros magyar öltönyök. A képviselők és felsőházi tagok a társalgótermekben gyülekeztek, onnan vonultak át a fényárban uszó kupolaterembe. Tizenkét órakor a kupolacsarnokot hatalmas éljenzés és taps töltötte be. Megérkezett a kormányzó. Amikor elfoglalta a helyét, ünnepélyes csendben kezdte meg az áljamfö beszédét. zó beszéde A kormányzó ezután p szociális feladatokról szólt. — A társadalmi kiegyensúlyozottság anyagi feltételeinek biztosítása érdekében az országgyűlésre jelentős gazdasági törvényalkotások munkája vár — mondotta. Magyarország gazdaságpolitikai célja csak az lehet, hogy mindenki dolgozzon és különösen, hogy mindenki munkájából tisztességesen megélhessen. És ez nemcsak a gazdasági életben dolgozókra, hanem a nemzet* minden munkástagjára, állami, köz- és magánalkalmazottakra is vonatkozik. — A többtermelés olyan nemzeti érdek, amelyet az egyéni kezdeményezésnek rendkívül fontos szerepe mellett az államnak nagy vonalakban irányítani, bátorítania és segítenie kelL Gazdasági fejlődésünkben nem szabad visszahanyatlanunk. Ha a világ gazdasági életének mai kíméletlensége mellett bármi okból csak egy kevéssé is megtorpanunk, helyrehozhatatlanul hátrányos gazdasági függésbe kerülhetünk. A földreform, az ipar — Gazdasági életünket egységesen és minden irányban fejlesszük. Földmivelésünk színvonalának emelése nélkül nem fejlődhetik kereskedelmünk és nem tarthatunk lépést más országokkal a baladásban és gazdagodásban. Földmüvelésünk és kereskedelmünk fejlesztése nélkül nem fejlődhetik iparunk. Magyar ipar nélkül pedig nem tudnánk munkát és kenyeret adni mindjobban szaporodó földműves népünknek, nem tudnánk létesíteni önálló és erős magyar hadsereget és nem képzelhető el öncclu magyar élet és politika. — Amikor gondoskodunk a földreform által minél több önálló egyén és család gazdagságának megalapzásáról, ugyanakkor biztositanunk kell ezeknek és az egész ország termelésének mennyiségi és minőségi fokozását. Termelésünk fokozásának cs mezőgazdasági népességünk boldogulásának lényeges előfeltétele, hogy alaposabban tanulmányozzuk és megismerjük az ország különböző részeinek ugy fejlődési lehetőségeit, mint szükségleteit. A termelőt támogatnunk kell nemcsak otthonhoz, földhöz, vagy mdnkához juttatással, de közigazgatásunk jobbá, gyorsabbá és emberiesebbé, közvetlenebbé tételével is. — Fontos feladatok .várnak az országgyűlésre XV. évfolyam 134. szám sz adóztatás terén is, ahol nemcsak a sokkal arányosabb közteherviselés megvalósítására, hanem adóztatási rendszerünk egyszerűsítésére is törekedjünk. Pénzügyi politikánknak változatlanul sarkalatos pontja kell, hogy maradjon pénzünk vásárlóerejének fenntartása, a belföldi tőkeképződés és a hitelellátás javitása. — Az iparpolitikában irányelvünk az iparnak minél crősebb, minél mgyarabb, de ágazatok szerint is egészségesebb és természetesebb irányokban való fejlesztése. A honvédség — Szociális és gazdasági megerősödésünk mellet szabadságunk és gyarapodásunk legfőbb záloga az ősi magyar erényekben és a nemzet erejében való bizodalom. Kiválóan megszervezett honvédelem, fegyelmezett, elsőrangúan kiképzett, izzó hazaszeretetben nevelt és jól felszerelt hadsereg, élén fenkölt katonai hivatásának élő tisztikarral, ugy függetlenségünknek és megerősödésünknek, mint a békének leghatásosabb biztositéka. — Katonai egyenjogúságunk kivívása és uj bonvédelmi törvényünk csupán az első lépések voltak ahhoz, hogy az ország honvédelmét teljesen kiépíthessük. A nemzet áldozatkészsége lehetővé tette, hogy az ország nagyságához és feladataihoz mért hadsereget szervezzünk és azt a korszerű követelményeknek megfelelően mihamarább felszereljük. A munka mindkét irányban nagy lépésekben halad előre. De ez még nem elegendő, itt még nem állhatunk meg. Korunk háborúi mutatják, hogy szükség esetén az országoknak összes élő és holt anyagi erőiket a honvédelem szolgálatába kell állitaniok. Ezért katonanemzetünket hitben, erkölcsben és anyagiakban egyaránt a legnagyobb erőfeszítésekre képessé kell tennünk. 1 — A magyar nemzetnek, amely a függetlenségéért és önállóságáért egy évezreden át vivott küzdelmeiben megedződött, elsősorban saját erejére támaszkodva kell betöltenie mindenkori békés hivatását a Dunamedencéhen a népek boldogsága és békéje érdekében. De mint a múltban, ugy ma is ebben a hivatásában barátokat keres és eddigi barátai mellett hűséggel kitart. Magyarország barátai — Hálával és megelégedéssel gondolunk azokra a nagy eredményekre, amelyeket az elsőként mellénk állott Olaszországnak és a régi hűséges fegyvertárának, Németországnak barátságara támaszkodva érhettünk el. ügy, mint eddig, a jövőben is együtt kívánunk haladni e két hatalmas, egymással szövetkezett baráti állammal az igazságos béke nagy müvének érdekében. Az évszázados megszakítás utan ismét szomszédunkká vált Lengyelországhoz a történelmi hagyományok alapján kifejlődött igaz barátság Íratlan törvényei fűznek. Éber figyelemmel kisérjük mindazt, ami bizalmi légkört fejleszthet ki köztünk és Délszlávia kőzött. Jogaink felett mindenkor s mindenütt őrködve és más kétségbe nem vonható jogait tiszteletben tartva, baráti jobbot nyujtunk minden nemzetnek, aniely ugyanilyen jószándékról bizonyságot ad. A világtörténelemnek egy különösen nehéz korszakába esik ennek az országgyűlésnek munkássága. Európa nagy feszültségben él. Az ok kétségkívül a páriskörnvéki békediktátumokban keresendő, amelyek több államban tűrhetetlen helyzetet teremtettek s amelyből szabadulni a lehetőséghez képest, természetcsen mindenki törekszik. Ennek a helyzetnek fenntartását szolgálta a Népszövetség is. Ha csak egyszer bátor kezdeményezéssel vállalkozott volna a fennálló igazságtalanságok cgynénielyikének megszüntetésére, a. pártatlanságba vetett hit és bizalom nem veszett volna cl. — A kudarcba fulladt leszerelés helyett megkezdődött az általános lázas fegyverkezés. Európa mintha két táborban állana egymással szemben — lábhoz tett fegyverrel. Hogy a világ legrettenetesebb harca — mindenki minden ellen — még nem Indult meg, az esak annak köszönhető, hogy ál-