Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-11 / 131. szám

Vasernep, 1959. junius IT, DÉLMAGYARORSZSG 9 INGATLANFORGALOM Szeged város területén 1939 junius 3-tól 10-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: üzv. Pornázy Istvánné és gyermekei eladták Nagymibály Szilveszternek a Béke-utca 2a. számú házukat 106. n. öles telekkel 11,000 pengőért. Szél János és társai eladtak PiDtér JánosnéBak a Somogyi-telep 1111 számú házukat 1510 pengőért Kispéter József és társai eladták Dobó Lajos ís nejének a Széesi-utca 2S. sz. házukat 282 n. öles telekkel 7000 pengőért. Papp István és neje eladták Szűcs Jánosnénak íf Alsó Ásottbalom dűlőben lévő 652 n. öl földjüket 692 :K kát. tjövedelemmel 250 pengőért. Csiszár András eladta özv. Takács Józsefnének a MadarásZtó dűlőben lévő 1 hold 925 n. öl földiét 7.54 K kat. tjövedelemmel 1365 pengőért, Csóti László eladta id Nvári Ferencnek a RóBefőzéshez jó hőálló fl w e g e • szintén at T e I e f o 17*82 n c A I a p i t v 1 03 ad o.csóii ? Tisza Lajos körül 38 szám ma Kálvária Jerikó dűlőben lévő 542 o öl földjét 914 K kat. tjövedelemmel 1084 pengőért. Orv Schlüszler Ignác.né eladta dr. Merényi Albinné és társának a Dugonics-u. 21 számú házát 126 n. öles- telekkel 16000 pengőért. Kéri Józsefné és társai eladták Szántó Gyulának a Nemestakács-utca 41 számú házukat 352 n öles telekkel öthatod részben Töt}" pengőért. Yarga Márton és neje eladták Kotogán Jözsefnének a Kisivánszék dűlőben levő 6 n. öl földjüket 0 82 K kat. tjövedelemmel 17.26 pengőért. II I panngr Pg|g|» Jjg cégnél aho1- a- öss?estbbbi. bel" ,és külföldi gyógy .a felszabadult Felvidékről friss töltésű Szolyvai, Polenai, Margit gyógyvizek és ásványvizek is legolcsóbban beszerezhetők! Alapítva: 1845. Telefon: 11-41ARVIZ ELŐTT Irta : TONELLI SÁNDOR Az elmúlt na rákban a régi Szeged történetének néhány adata után nyomoztam. Csak nebány egészen jelentékteleu, kicsiny adatra volt szükségem, do hogy megtaláljam őket. a Somogyi-könyvtár bű-lapgyüjteményébeu végig kellett lapoznom a szegcdi újságokat a hetvenes évek kezdetétől egészen az árvízig. Akárki elhiheti nekem, högy az ilyen régi újságokböngészése érdekesebb a legérdekesebb regényeknél. fjsz-öreg emberek, akiket a magas kornak járó megkülönböztetett tisztelettel süveglünk meg, mint egészen fiatal emberek szeropelnek, akiknek a neve mellett az akkori patriarkális újságírás divatja, szerint ilyen jelzők sorakoznak: sokatigérö. szépreményű, nagy jövőre feljogosító. Ha leányokról van szó, a jelzők természetesen megfelelően változnak I széplelkű, bajos, legbájosabb. Ezeket az obligát jelzőket a néhai Szegedi Hiradö egy ízben sókkal reálisabb' kifejezéssel tetézte meg, megírván, hogy " „vörösünk leggazdagabb leánya" férjhez megy Békéscsabára. Ugy látszik, a Híradó munkatársának fájt, hogy a jó kis szegcdi pénzt kiviszik a városból. Hogy ki volt a hetvenes évek derekán „városunk leggazdagabb leánya", annak kitalálását rábízom a láp olvasóira. Táláu akadnak közöttük, akik még emlékeznek az árvíz előtti időkre. Mondanom sem kell, hogy az árvíz előtti szegedi újságírás nemcsak a jelzők használatában különbözött- a mostanitól. A tempója az akkori újságírásnak n°mileg más volt. Nem V' !t telefon, a távíróval is takarékoskodni kellett, így hát, a hírek kissé lassabban jutottak a nagyérdemű olvasóközönség, tudomására. Ez per;re egy cseppet se volt baj. mert a pesti lapok se érkeztek meg három óra alatt Szegedre c-- igv nem csinálhattak kónkurrenciát a szepedt sajtónak. Ahogy a szab. osztrák-magyar államvasút társaság menetrend-hirdetéseiből látom, amelyek egy gőzmozdonnyal ékesítve szerepeluek a szegedi lapok utolsó oldalán, a bécs—verciorovai gyorsvonat hetedfél óra alatt érkezett, meg Budapestről Szegedre. Igy hát a szegedi lapoknak nem kellett nagyon sietni a hírek közlésével. Az országgyűlésről rendszerint c;ak rövid távirati tudósítás van a hírek végén, annak megemlítésével hogy ki beszélt és esetleg mit mondott. Csak nagy botrányok és tüntetések eseten növekszik meg a távirati híradás huszonöt-harminc sorra. De bogy a köztigyek iráut érdeklődő buzgó honfiak érdeklődése csorbát ne szenvedjen, közlik a szegedi lapok az elmoudott foutosabh beszédeket, kéthárom napi késedelemmel. Az ilyen utólagos beszédközlések ilyenforma bevezetéssel jelen nek meg a. lapokban: „Lapunk tisztelt olvasói, bizonyára örömmel veszik tudomásul, hogy egész terjedelmében közöljük hazánk nagy fiinak a képviselőházban elmúlt kedden (esetleg szerdán) elhangzóit beszédét". Az izgalom és sietség nélküli újságírásnak érdekes példája az is. bngy V. Ferdinánd 1875 június 29-én, keddi napon halt, meg prágai iuternáltságában s az első tudósítások a szegedi lapokban csak csütörtökön jelennek meg. Később jönnek azután a hosszabb-rövidebb hírek a néhai császár-király utolsó napjairól,xhclcs mondásairól és végrendeletéről. Egyben . tiem lett igazuk az akkori lapoknak? abban, "nngy\ V. Ferdinándot ,Jóságos" melléknévvel „szeretett emlékű" Uralkodói között fogja elkönyvelni a magyar történelem. A hetvenes évek szegedi lapjainak állandóan visszatérő cirne a „Budapesti levél". E cím alatt a lapok pesti tudósítója beszámol a nagyobb társadalmi eseményekről, színházakról, halakról, divatról és általában mindarról, ami főleg „honunk széplelkü leányait" érdekelheti. Ez is azt mutatja, hogy akkoriban nem volt túlságosan gyakori a Budapestre való utazgatás. Pedig a fentebb .említett szab, osztrák—magyar államvasút társaság, amely akkor Magyarország legfontosabb vasútvoúalát kezelte és üzemben tartotta; időről-időre olcsó alkalmi vonatokat, is indított Budapestre. Ezek voltak a mostani filléres vonatok ősei. Hogy meűnyibe került ezeken a vonatokon egy utazás a fővárosba, a hirdetésekből nem tudtam megállapitani. Az akkori közlekedési nyelven ezeknek a. vonatoknak kéjvonat volt a uevük. Érdekes hírek az árvíz előtti szegedi lapokból: 1873 má.jus 14-én megírták a szegedi újságok, bogy fíózsa Sándort, pőrének befejezése Titán az alföldi vasúton erős csendőrkísérettel „rendeltetési helyére", Szamosújvárra szállították. 1874 február 24-én a lapokban nagy tudósítások olvashatók az ügyvédi kamara, megalakulásáról. (A kereskedelmi és iparkamara csak 1891-ben kezdte meg működését.) A hetvenes évek derekától kezdve nagyon sok eikk kívánja egy irodalmi és tudós társaság megalakítását. Ugyanakkor cikkezik a szegedi sajtó arról is, högy szobrot kellene emelni Dugonics Andrásnak, Szeged legnagyobb fiának. Hasonlóan sokat foglalkoztatja á szegedi lapokat egy állandó jégpálya létesítésének terve is. Indok gyanánt az szerepel, hogy fel- kellene lendíteni a „korcsolyászát," egészséges és kecses sportját. " • A katonai vonatkozású hírek között nem a ka szárnya-építés és nem is a bosnyák okkupáció a legérdekesebb, hanem az, bogy mikor a háziezred gyalog jön vissza a Duna—Tisza közén végbemeut hadgyakorlatokról, a polgármester kikócsikázik az ezred ele Dorozsmára és ott beszéddel fogadja a marcona hadfiakat. Nagy ebédeknél az ezredes ül a főispán, vagv polgármester mellett. A tábornok ugyanis akkoribau még ritkaságszámba ment Szegeden. Egyik újságban sikerült egy bírt felfedeznem, amely ezt a címet viselte: ..Vezérőrnagy Szegeden". A temesvári garnizonnak a? egyik tábornoka két napig Szegeden tartózkodott; a sokatmondó cím alatt erről az eseményről számolt, be a szegedi újság ölvgsóinak. Ellenben ha az élet tempója gz árvíz előtti időkben valamivel lassúbb volt is. mint mostanában. azt a világért se szabad föltételezni mintha az akkori emberek nem törődtek volna k világ ügyeivel. Lehet, hogy kissé szűkebb volt ;uz érdeklődésük köre,' mint a miénk, de amit-meg akartak tudni, azt alaposan megtudták és bizonyára meg is emésztették. A rendes közgyűlést akkoriban rendszerinti közgyűlésnek hívták" s ezekről a rendszerinti közgyűlésekről a legaprólékosabb részletekre is kiterjedő tudósítások jelennek meg a lapokban. Weekend, illetve vrrkend akkoriban a hét végén, de még kevésbbé a hét, közepén nem volt RUHA KALAP Nagy választok: ElMirendU urlsi Sport- ts dlvqföHttnw r |« €s b a I Io n h ab a í Cord ts Durburu ragián fin riibáiati clhhch — olcsó árak! SZÉCHENYI TÉR