Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-28 / 121. szám

Vasárnap, 1939. május 28. DÉLMAGYARORSZÁG | 5 * Tavassci rufjaf?ondfail megolűja, vásárol I ...... m—7 havi teljesen költségmentes hitel, készpénzárakoa vásárol 100 legelső szegődi cégnél és 1 helyen, ez irodában fizet! Kérjen díjmentesen könyvecskét a* VNlÓ-troaaiöl: Klauasál-iér 5. sz. itéy^tonuöd Orvosért, papért, jegyzőért, földreformért és szociálisabb családvédelemért, sújtó ökölért kiált Kodolányi János Földindulás cimü drámája, hogy megállítsa a nemzet tragikus öngyilkossági folyamatát. Kíméletlenül belehasit az elevenbe, főlsziDre veti a pusztutulás, bomlás kórokozóit: a paraszti önzést, a megátalkodott csökönyösségét, amely ocsmány szemérmetlenségnek bélyegzi a gyermekáldást. „Isten azért adott észt, hogy éljünk vele!" Közben a svábság szivósan végzi • maga külön honfoglalását . . . Ne mondja azt senki, hogy korunkban nem az írónak van elsősorban hatása a társadalomra, amelyben él s amelynek megjavításán, jobbátételén önzetlenül munkálkodik. Kodolányi János és az előtte és mögötte állók vészkiáltása nem sikkad el nyomtalanul, mert íme: a debreceni diákok, gimnázisták, egyetemisták és tanítójelöltek összefogtak és neméppen főúri kosztjukból egy tá' ételről lemondtak, minden szórakozástól megvonják és öíszekuporgatják filléreiket az ország épilés szolgálatában. Egy-egy tiszamenti nyolc-tizgyermekes földmunkást akarnak áttelepíteni ezekből a fillérekből a Dunántulra, ahol egy-egy kisbirtokot vásárolnak, hogy a magyar család biztosabban kapaszkodhasson meg az ősi magyar földben. Ezek a nagyszerű fiuk, akiknek nevét még nemzedékek áldják majdan, a pihenésre rendelt nagyvakációban elmennek ezekre a helyekre és sajátkezüleg elvégzik a szükséges építkezéseket. Kenyérhez, jobbsorshoz és önállósághoz juttatják ezzel a nemzetmentő munkával a debreceni magyar fiuk a tiszamenti elproletarizált magyar családokat és az egykés, pusztuiómagyarságu Dunántulon uj magyar gyökereket ültetnek el, élő példát adva az Istenükre és nemzetükre fittyethányó dunántuli magyaroknak, akik ostoba önzésükben készek balálraszánni a magyar népet csakhogy a birtok ne kerüljön fölosztásra. Most, amikor minden jel arra mutat, hogy húszéves éjszaka után megvirrad már végre és a magyarnak újra helye lesz a nap alatt — talán ugyanolyan nagy, mint régen — nem lehet megengedni, hogy nap, mint nap ídcgennemzetiségü családok költözzenek az ősapáinképitette portákra. hogy Árpád örökségéből, magyar földből kivessék a magyar ekét. Megrettenve gondolunk arra, hogy a kivül megnyert igazságot és magyar hnreof. belül veszitjük el s hiába rajzoljuk vissza az ősi határokat, ba a telekkönyvekbe idegen élettér fészkel. 'Az egész ország visszhangzik ettől a jelszótól: ősi magyar földön, nj magyar életet! De gyorsan tegyük hozzá, hogy az ősi magyar főidet itt Magyarországon is vissza kell szerezni és odaadni a rajta verejtékező magyar paarsztnaik, mert csak ez lehet az elkövetkezendő uj magyar ezeresztendő biztos alapja. Uj magyar életet kell teremteni, olyan Magyarországot, amelyet a kisbirtokosok eleveD sövényének minden erőnél erősebb Maginot-vonala véd. Mert ebben a védelemben nem a technikai vivmány az uralkodó elem, hanem a tiz köröm, amely a világ legerősebb fegyvere. A magyar tömegek életszínvonalának fölemelése nélkül nincs uj élet, nincs uj Magyarország. Ne külföldre vigyük ki a magyar energiát az átfestett Cunard Line segítségével, banem itthon osszuk el egyenletesebben a karéj kenyereket s akinek már van egy karéj kenyere, ue kapzsiskodjon hozzá magának egyet, hanem ad.ia oda annak, akinek kevesebb van, vagy egyáltalán nincs. Nem lehetünk tovább a földkapitalisták országa, ha igazán akarjuk az uj magyar életet. Jaj, de csak a jelszavak hallatszanak s a staniolba csomagolt féligazságok puffannak szerte a hazában s amellett a rangkórság, vagiyonhajhászás, . jövedelemszaporitási láz nem hagy alább és csak kevesen tudnak fölemelkedni az emberi nemességnek és a fennkölt hazafiasságnak arra a magasságára, ahol igy gondolkozunk: Nem akarok addig boldog és gazdag lenni, amig nem boldog és nem gazdag hazám, Szent István gyönyörű országa. Nem akarok addig dúskálni, amig milliók éheznek, amig milliókra megy a száma a Földnélküli Jánosoknak. Az uj magyar élethez uj magyarok kellenek. Akik istenesek és mindenekfölött szeretik fajtájukat. Akik önzetlenek és lemondok, akik nemcsak az életüket tudják áldozni ezért a főidért, hanem élni is akarnak érte. Olyanok, mint a debreceni diákok. Miért van az, hogy Szegeden nincs semmiféle kezdeményezés Miért van az, hogy az ország második városában a diákság lagymatag hazafiasságban éli ki magát? A cselekvő magyar fiatalságé a jövő. Szegedi egyetemi polgárok, főiskolások, lanitókézősök és középiskolások! Nem szégyen a debreceni diákoktól tanulni, fogjuk meg mi is a dolog végét és próbáljunk: meg „életeret" biztosítani egy-egy sokgyermekes magyar családnak, tul a homokon, ahol feketeföldek vannak és ahol a magyar szó egyre ritkább és a magyar gyermek kacagása fakóbban cseng Szent István országában, Berey Géía r££ hölgyfodrász szalónomban francia gépemm m m • mm nemi m — m mel modern frizurákat olcsón szakszerűen jj * készitek. PIP1CZ ERZSI Gróf Apponyi A. u.3. 382. JdUóte swdbáHifú, lidetátzsialM&tU Cadáiái Pöstyén, május 25. Az exotikus vendégek egész sora látogatja Pöstyént, ahol egy maha radzsa már nem is kelt föltűnést A legérde kesebb vendégek egyike kétségkívül Jáhore szultánja volt, aki nagy kísérettel időzött a világhírű fürdőhelyen. A maharadzsák birodalmait az európai közönség ma tpár jól ismeri, híressé lettek a világháború után, amikor a modern indus élet reformjai következtében az addig titokzatos és szinte ismeretlen birodalom urai eljöttek Európába és fényűzéseikkel, gondolkozásukkal bámulatba ejtették az öreg kontinenst A maláji félsziget A maláji félsziget még távolról sem olyan ismert, mint India. Ezen a félszigeten vannak birodalmak, amelyeket az átlag-európai hírből sem ismer. Ilyen Jahore birodalma, amelynek korlátlan ura legutóbb Pöstyénben időzött, Ibrahim szultán. A szultán most először tett hosszabb útat Európában és akik érintkeztek vele, tanúsítják, hogy egyenesen meglepő elveket vall. Jahoíe ama három maláji ország egyike, amelyek ma még önállósággal rendelkeznek. A jahorei kormány 1824-ben adta el Singapore városát Angliának és 1912-ben szerződést kötött a brit világimpériummal, amely lényegében véd- és dacszövetség. Jahore mesébe illő gazdagság fölött rendelkezik és ebben vetekedik az indus birodalmakkal. Arany, rubinkövek, elefántcsont, kaolinolajok, ananász nagy mennyiségben találhatók az országban, de híressé gyöngyei tették. Sehol a világon nincsenek olyan tiszta és nagy, amellett ezerszámra egyenletes gyöngyök, mint ebben az országban, a jahorei szultánok azért a „gyöugy-uralkodó" melléknevet kapták, • Keletázsia játékkaszinója Jahoréban * Ibrahim szultán 66 éves. Európai nevelésben részesült és azonnal trónralépése után a modern Civilizáció és kultúra előtt megnyitotta az ország határait. Bajong az etirópai technika vívmányaiért és azon van, hogy országában helyet biztosítson számukra. A modern civilizációhoz, — úgy vélte a szultán, — Hozzátartozik a játékkaszinó is. Különösen Monte-Carlőt nem győzte eleget csodálni; elhatározta, högy ő is alapít egy ilyent fővárosában. Singaporéban az angol hn-i tóságok szigorúan megtiltottak mindennemű hazárdjátéköt, ezért a gazdag idegeneknek, akik ott időznek szórakozási célból, kapóra jött a szultán ötlete. Ibrahim Dohosore fővárosban pazar játékkaszinót rendezett be. A főváros paradicsomi szigeten fekszik és az egzotiküí park közepén szikrázófehéren emelkedik ki a fehér márványból épült kaszinó. Az idegenek jachtjaikon jönnek ide és úgy elözönlik Dohosoret, hogy a nemzetközi élet olyan színes éa hullámzó, akárcsak Monte-Carlo legjobb éveiben. A Kaszinón kivül a szultánok ősi palotája Biztos gpozeiem a uaiasztasnai * Nemzeti Takarékoséi®. t8 szebbnél-szebb fürdőruhája, remek shortja és női fehérneműje. I Tisza LaiOMiÖPyl Q2. Nyári férfi ingekben utolérhetetlen.