Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-28 / 121. szám

14 kmm DÉLMAGYARORSZÁG S Vasárnap, 1939. május 28. xhxammmmiht&mhmtwmvmmt G.T.D. Ifarisnyo a jó márka, mert felelőséggel kapja, egyedül cégünknél. I3olIálí Testvéreknél. Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. Unió tag. Kalász tag. Fiatalok megjelennek Ott vagyunk megint, ahol voltunk, ahonnan előjöttünk; ott vagyunk, .ahol először leszálltunk a repülőgépről. A környék szigo-ú és nemes, nem látszik seminl különös, csak homályos nz egész. Az alakok nem mentegetőznek, hanem beszélnek és kérdeznek. Beszámolunk. Foglalkoztunk az ismeretelmélettel, fölszálltunk a gépre is. Ifjak voltunk. Az ifjúság hiszékeny és bárgyú előretörésével fölszálltunk a gépre s most itt vagyunk. Do mennyi fölösleges sző, mondjuk meg nyíltan, azért jöttünk, mert nem hiszünk, azért születtünk, mert kételkedtünk a valóságban és. most kételkedünk a hitben is. Igen, az ifjúság ilyen. Minden ifjúság ez volt. Talán ez is lesz. De minden megváltozik, ha megöregszünk. A környezet ünnepélyes és áhitatos, a szavak egy nyelv ezeréves szókincsének párlata, a szó fölösleges értelmében prófótikus és megnyugtató. Mi, n kísérletanyag tűrhetően föl vagyunk öltözve, hajunk jólfésült, tekintetünk különböző, kényszerneurózisból egynéhányunknál alapos készlet van, tehetségünk univerzális lehetőségekot csillogtat; Ugy gondolom, egy árnyalattal tökéletesebb, mint az előző nemzedéké, amely lájékoztatott. Elbizakodottságunk kevés és cz azért van, mert nem hiszünk. De akinek vHn hitele ma, szóljon! Nekünk nincsen, kevesen vannak, akiknek van és ezek történetesen nem hisznek. A boltos ezt rnondtn: csak készpénzen, uraim! S mi mindent készpénznek vettünk, amit vásároltunk, az kiábrándulás és Csalódás dióhéjban. Do ma rémes drágaság van, értsók meg kérem, a pengő értéke és az államháztartás nehézségei miatt, — mondják az öregek, a felnőttek. Igazuk van és könnyű ueklk. ök már választottak, leszámoltak és megnyugodtak. Előttünk pedig a harcos választás ma: fiatnlnalc, vagy öregnek lenni, kételkedni, vagy fölszámolni* „That is the qnestion!" Vagy fiatalok leszünk, mint Petőfi márciusi ifjúsága, a kollektív lélek megnernalkuvó és megérett lázadása, gyötrelme és harca, vagy kínosRn kompromittáljuk a multat, a hagyományt; amire még nem volt példa a történelemben; megöregszünk, a tükör elé állunk és ráncokat sminkelünk orcánkra. Az ifjúság és a fölnőttek pedagógiai ellenszenve, enyhe, természetellenes eddig; e percben enilítésreméltó a terméketlen megalkuvás. Az összeesküvést méltatlanul elfojtottuk, pedig föladatunk mindig hősies és történelmi, türelmetlenül opponáló; keresni a megoldást, a hitet a kiszáradt elvek mögött. Most éretten és tájékozatlanul politizálunk, szembeszállunk az idő rögeszméivel, mi a leszerelhetetlen csatárok, ostromoljuk e yárat, amelynek nevei társadulom neobarokk, környezetváltság; a szavakat* amiket nem lehet lerögzíteni s az értékrendszert, mely hiányos óm tagadhatatlanul megviselt ... Eljöttünk mi ifjak, hoztuk a lelket. a friss lelket, amely éhes a hitre. Tudjuk, hogy ez ami megteremt bennünket s az öregek megváltása, fölváltása itt jogosult. A környezet iinnepies és áhitatos, kissé hivatalos, de nem hétköznapi s e percben bennünket visszacsatolnak a hithez. Az átadás pillanata következik és jelentésünk elcsuklik. Csengeti/ István, mm 1 elefon: 25-50. Mérnökök CIAN rclefon: 25-50. Vállalata] Unió éa Nemzeti Takarékossági tag. Dugonics-tér I. (Cukrászda) Olcsó, megbízható, garaneiaképas. íiw. mimhlih c vasar 1939 ben Irta: Cserzy Béla Husz esztendővel ezelőtt, amikor a világháború szörnyűséges vérzivatarából megcsonkítva kikerült a magyar nemzettest, a legsúlyosabb társadalmi ragályt a kommunizmus is pusztította. Szeged volt akkor az ország egyetlen erőforrása, amelyből kisugárzott az a nemzeti eszme, ahonnan elindult az a nemzeti megújhodási folyamat, amely megmentette az ország organizmusát a "kommunizmus pusztító, bomlasztó hatásától s megtisztította ennek a súlyos társadalmi betegségnek kórokozó bacillusától. Mintegy husz esztendővel ezelőtt Szeged volt „Magyarörszág". Ez a város volt akkor az ország, itt alakult s működött a kor^ mány, amelyet az új Magyarország alapjainak megvetésére a sors elrendelt. Az új Magyarország megteremtésében tehát sorsszerű hivatása van Szegednek s ez a város az elmúlj húsz esztendő alatt is több olyan tevékenységet végzett, amely az egész ország egyetemességének javát, nemzeti célját szolgálta. Húsz esztendővel ezelőtt az ősmagyar alföldi város humuszából kikelt nemzetmentő erő, a konstruktív építő szellem fájává lombosodott hamarosan. A magyarság csodálatos életerejét bizonyítja az a nagyszerű és imponálóan rövid idő alatt bekövetkezett prosperitás, amely, az ország gazdasági életterületén bekövetkezett. Az ország déli végein a gazdasági természetű problémák irányításánál Szeged ismét szót kért magának, önálló tevékenységgel, új területen, újszerű kivitelezéssel és példát mutatva végzett alkotó munkát saját gazdasági életének javítására. Ez tíz esztendővel ezelőtt történt, amikor még mindig súlyös letargiában volt különösen a déli részek gazdasági élete. A szegedi őserő tehát föltört és az életjog alapján életet követelt magának. Ez pedig a súlyos jelennel és reménytelennek látszó jövővel küzködő szegedi kézműiparosság állal megteremtett első Szegedi Ipari Vását megalkotásában jelentkezett. A kétkezi munka oldalán már mutatkozott tehát az életkedv, az akarat s pár esztendővel később sorsdöntő jelentőséggel a várns kultúrális erői fogtak öszsze cs megszületett az immár világhírűvé lett Szegedi Szabadtéri Játékok. (A Szegedi Szabadtéri Játékok közel évtizedes történetének összefoglalására, erkölcsi ős kultúrjelentőségének méltatására, valamint szinte beláthatatlan gazdasági kihatásaira más alkalommal még visszatérünk.) Visszatekintve ma a tíz esztendő előtti kezdő lépésekre, az a vásár, amely ma már a hírnév tekintetében átszárnyal az ország határain túlra is, akkor meg Csak kezdetleges formát öltött. A tíz évvel ezelőtti vásárrendezés, ha komoly magvető muuka volt is a szegedi gazdasági élet termőterületén, mégis Csak a kísérlet értékéig tudott eljutni; tíz esztendőn keresztül azonban a lankadbatatlan, a nagy szorgalmat igénylő nntnka kibővítette kereteit, szinte esCdálatos méretekre dagasztotta s ma már a legkomolyabb gazdasági megnyilvánulása Szeged városának. ,Ha a Szegedi Ipari Vásár jelentőségét mérjük és most már elvonatkoztatjuk a város általános érdekű gazdasági szenipoutjaitól s csak a kézműipar érdekeinek szemléletével tekintjük a vásár jelentőségét, meglepő és nagy horderejű eredményeket konstatálhatunk. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, mint alapvető tételt azt, hogy a szegedi ipar feljödése szempontjából hatalmas jelentősége vaa az évenként ismétlődő vásárrendezéstiek. Á ^ílpedi és a. déli részfti^Par<5stáV>?a a szegedí^ásáj'ok alkalmával mintegy kORkatkaretben bemutathatja művészi tökéletességgel a!< kotott ipari produktumait. Az ipari termékek színvonolára ösztönző hatással volt a vásár és jelentékeny részben éppen a vásárok következménye az, hogy a kézműipari termékek művészi szempontból nagy emelkedést mutatnak. Természetszerű, hogy a kézműipari termék művészi kivitele a tömeggyártás minőségbeli előállítására is nagy hatással volt cs van. A' Szegedi Ipari Vásár tulajdonképeni lényege abban sűríthető össze, hogy a gazdasági területétől megfosztott Szeged iparosságának egyrészt terrénumot biztosít arra, hogy megmatathassa szakmai vonatkozásban elismerést követelő tevékenységét, másrészről újabb és újabb vevőkört biztosíthat magának azáltal, hogy módjában áll közvetlenül a közönség elé tárni munkásságának értékos eredményét. önkéntelenül fölvetődik a kérdés, hogy vájjon az az út, amelyen a Szegedi Ipari Vásár halad, jelenthet-e még további emelkedést, van-e remény arra, högy a szegedi vásárkeret; az eddigi fokozatos rangemelkedést továbbra is megtarthatja* A kérdésre nehéz választ adnunk, mert a további haladás tényezői közül mindenek előtt az ország általános gazdasági helyzetének van elsősorban irányító befolyása, továbbá lényegesen számbajön az is, bogy illetékes helyről milyen megsegítésekben részesül Szeged. Mindenesetre a lelkes,,az áldozatkész, 8 termelő tevékenységű szegedi iparosság részéről mulasztás nem történik a tekintetben, hogy a vásár keretei ne dagadjanak tovább; ezt nytí. godtan és határozotton megállapíthatjuk, mert tíz év alatt olyan tanTTságtételt mutatott 8 szegedi és délmagyarországi ipaTostáboF, amelynek ékesebb bizonyítéka nem is lehet megfelelőbb, mint az idei vásár, amely nemcsak kiállítóinak számában érte el eddig a legnagyobb eredményt,'de a vásárra kerülő ipafí munkák és egyéb anyagok minőségének kitűnőségében is. Szeged, amely húsg esztendővel ezelőtt 8 magyar nemzet újjáépítésének munkájában magához ragadta az iráuytmütató szerepet, a vásárrendezésscl gazdasági területen is ú.J irányt mutatott az országnak, cs ezzel beigazolta, hogy szembe tud szállni az életnehézségekkel. Hiszen a mögöttes országrészeitől megfosztott város halálraítélt gazdasági életét héroszi küzdelemmel fölfrissítette. Ez az erő tehát további reményekre jogosít, további eredményekkel biztat. MITŐL OLYAN SZÉP a naqyfmna ? évm czel&tt _ KENŐCSÖT HASZNÁLTAM rf i is '2 s a^f Kft 5® 3! o .2 -a KA u . »m -os y e ÍZ •j-> fco 3 sss "lí 2 s*§ n 2 >0) g j z un