Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-27 / 120. szám

KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. OSOUjAm 120. Síéül Szoiübüf, 1039. V. 2T. Szegeden ? Ngllaspérf ? rAki tiszta szemmel és tiszta értelemmel néz körül s még el nem bódított ítélőképes­séggel mérlegeli a jelenségeket, lehetetlen, hogy észre ne vegye azt a változást, amin ö magyar közélet — szerencsére — még a választások előtt keresztülmegy. Minihg az atmoszférikus nyomás enyhülne, mintha a szelek iránya változott, volna meg. mintha a közélet levegőjének összetétele mó­dosult volna. A szuggesztív ereje megtört, a sugallat végetért, a füg­göny akkor gördült föl. amikor az akto­rok még kifestetleniil ődöngtek a színpa­doD s követelték hars szóval a — fellépti dijat. A részegség mámorából ébredő öntudat Teszi meg az értelem világossága felé azt az utat. amin most a magyar közszellem halad. Ezekért lelkesedett a lobbanó fiatal­ság heve, ezeket tekintette mintaképül Pe­tőfi Sándor nemzedéke, a márciusi magyar ifjúság szent jogfolytonosságának letéte­ményese, ezekhez fordultak bízó hittel, meg-megújuló reménnyel azok, akik sérel­met szenvedtek 5 akik lelkében az elége­detlenség tüzeit élesztgették. Ezekre akar­ták bízni a magyar sorsot, a magyar földet, a magyar jövendőt? Van valaki, aki tudja, bogy honnan jöttek és azon kívül, hogy érvényesülni akarnak, mi a céljuk? A nemzet a maga történelmi értékeit rábízhatja azokra, akik soha semmivel még nem bizonyították be a nagy dolgok intézésére alkalmasságukat, akiknek politikai érzésük csak a kritikát­lan tömeg megszervezésében mutatkozott meg s akiket csak Iclkiisinercflcnscgben nem lehet felülmúlni? Milyen határtalan lelkiismeretlenség kell ahhoz, hogy az or­szág kormányzására merészkednek vállal­kozni s hogy ezt az ezeréves országot a ma­guk politikai dilettantizmusa számára kö­vetelik játszótérül. Csak egyben kifogyha­tatlanok, csak egyben korlátlan a bátorsá­guk: az ígéretekben. Ha az ígéreteknek vol­na olimpiásza, ők lennének a világbajno­kok. Adni a "máséból, ígérni a máséból, fel­osztani a másét, — ez a politikájuk, ez a taktikájuk, sikerüknek ez a titka. Ezek támadnak az ezeréves ország pil­léreire, ezek akarják a maguk képére és hasonlatosságára átalakítani azt az alkot­mányt, amelyik ezer éven keresztül bás­tyája és védőtöltése volt ennek a vihar­verte. förgetegkorbácsolta népnek. Nincs errvetleu gondolatuk, nincs egyetlen ötle­tük, nincs egyéflen — gesztusuk, amelyik n°m volna importcikk s amelyik nem ér­téktelen mása volna annak, amit másutt, más nép számára, más életfeltételek között és más történelmi szükségszerűség paran­c ára alkotott meg számunkra mégiscsak idegen nép géniusza. Mennyi tudás, meny­nyi ismeret;. mennyi gazdasági tájékozott­ság. mennyi pénzügyi szakértelem, milyen világos fej, tiszta értelem és mennyi ma­gyar ösztön kell ahhoz, bogy valak? ma a mai problémák megoldására vállalkozzék, amikor a történelem, a gazdasági helyzet szinte pillanatról pillanatra improvizál döntősiílyú kereskedéseket, amelyek meg­válaszolása még. halasztást sem enged. Hiá­f>á tudja valaki SZ agitátorískola fananya­gát, biába fűszerezi vezércikkekből kijegy­zett ötletekkel beszédét, hiába számíthat hallgatóságának tájékozatlanságára és po­litikai műveletlenségére, nem érhet fel azoknak a feladatoknak nagyságához, amelyek helyes megoldása e nemzet szá­mára a békét, a munkát, a védelmet és a jövendő biztonságát jelenti. Akik a szélsőségek viharait fogják' be vitorlájukba, azok hetyke önérzettel vetik el maguktól a tudást, a tapasztalatot, a hi­vatottság jogcímeit, azoknak nincs más jogcímük, mint a külföldi példa, nincs más érvük, mint a külföldi siker s nincs más programjuk, mint más emberek által más emberek és életviszonyok számára meghir­detett igazság. Nemzeti hagyomány, a nem­zeti múlt kötelessége, a nemzeti független­ség posztulátuma, magyar földön magyar munka, magyar munkában magyar élet, — ezek e megszentelt érzések számunkra le­vitézlett jelszavak.' tartalmatlan frázisok. Á választás előtt, mely végeredmény­ben fölemelheti, de romba is döntheti ezt az országot, az utolsó órák magúbaszállás­London, május 26. Tegnap ülést íartött az angol titkos tanács, úgy tudják, hogy többek között jóváhagyták a tanácsi rendelete­ket, amelyek felhatalmazzák a tengernagyi hi­vatalt, a hadügyi és a légügyi minisztériumo­kat a segélyhaderi5 és a tartalék behívására. A Daily Telegraph azt az értesülést közli, hogy a territoriális légielháritó ütegek személyzetét nemsokára rövidebb tartalmú szolgálatra hív­ják be. Sor William Seeds moszkvai angol nagykő, vet felkereste Potemkint és hivatalosan közöl­te Chamberlain alsóházi nyilatkozatát az an­gol—szovjetorosz tárgyalásokról, egyszersmind értesítette, hogy az angol kormány elfogadta az an­gol—francia—orosz háromoldalú szer­ződés elvét, amelv az egy-két nap múlva közelendő angol szerződéstervezet alapja lesz. Megtáviratozták Moszkvába az angol javaslatot London, május 28. Az angol kormány pén­teken délelőtt a szovjet kormányhoz továbbí­tás végett a moszkvai angol ügyvivőnek meg­.táviratozta a támadás elleni közös védelemre vonatkozó angol javaslat szöveget, Londonban úgy tudják, az angol kormány azt javasolta, hogy Anglia Franciaország és Szovjetoroszország vállaljanak kötelezettséget, amely szerint bármelyikük ellen irányuló tá­madást mindannyiunk ellen irányuló támadás­nak fogják tekinteni. ra intő csöndjében végre föltisztul a hori­zont, a nemzet lelkiismeretes fiai most lát­ják csak, milyen szakadék szélére hurcolta! el őket mások lelki ismeretlensége s a ma­guk hiszékeuysége. Valóban a lejtőn zu­hantunk lefelé az ígéretek mérgétől elbó­dúltan s vak hittel várva azt, hogy az ör­vény fenekén is jobb lesz az élet. A ma­gyar sorstudat az utolsó pillanatban kap­ta el a rohanó lovak gyeplőjét. Még nem veszett el semmi, még a magunk talpára tudunk állni, még tudjuk folytatni a nem­zet történelmi életét, még nem dobtunk oda mindent, amit apáink bíztak ránk s amivel be kell számolnunk a gvermekeinknek. egy felelősségtől írtózó, esak a lelkiismeretlen­ségben föliilmúlbatatlan baza^dériának. E^ a város, a magyar feltámadás városa, a magyar nemzeti szellem kiröpítő fészke, a magyar újjászületés bölcsője, ez a város nem borulhat most le politikai hóbortok, közéleti bazardériák, bundapálinkás jelsza­vakra átképzett agitátorok előtt: nem ta­gadhatja meg. amit felemelt szívvel szár­nyaló szóval ünnepel. Ebben a városban nem kaphat mandátumot a nyilaspárf. ••hbhmbmamnmnnhmi Francia hozzájárulás London, május 26. A" Reuter, Iroda párisi jelentése szerint a francia kormány helyeselte az angol—francia—szovjetorosz hármas szövet­ségre irányuló angol terv szövegét­Vezérkari megbeszélések Parisban London, május 26. Az alsóház a pénteki" vi­ta befejeztével június 5-ig. hétfőig tartó pün­kösdi szünetre elnapolta üléseit. Felhatalmaz­ta azonban a speakert, hogy az alsóházat fon­tos nemzeti érdekből ennél korábban is ösz­szehivhatja. Az Evening Standard szerint az angol—francia—orosz egyezmény megkötése után a három vezérkar, közölt Parisban meg­beszélések indulnak, amelyek június végéig tarthatnak. Róma-Berlin—Tokió 'Póma, májils 26. Az angol-francia—szov­jet tárgyalásokkal kapcsolatban az olasz fővá­rosban megállapították, Londonnak úgy lát­szik, meg kellett, hátrálnia Moszkvával szem­ben és az angol—francia—orosz szövetség a szovjetorosz kívánságoknak megfelelően jöát létre. Az új helyzet következtéből! fokozottabb érdeklődéssel figyelik Japán magatartását. A Popolo di lfoma hangoztatja, Japán jól tud­ja, hogy a tengelyellenos koalíció közvetve il­lene is irányul, mert hogyha Szovjetoroszor­szágnak az angol—francia szövetséggel sikerül­ne ruegvernio Németországot, akkor minden erejével Japáu elleu fordulhatna. A lap anna't a véleményének ad kifejezést, liogy a? angol— Ai angol-francia-orosz egyezmény után olasz-nemcl-japán szövetség Vezérkari megbeszélések Rómában, Berlinben, Londonban, Párisban

Next

/
Thumbnails
Contents