Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-02 / 99. szám

Befejeződtek Gafencu római megbeszélései Kövuiidnak utolsó állomása: Belgrád Elsőrendű kárpitos munkák 137 1 Szedresinét Szent Mihály-u. 1. Fodor-u. sarok. Telefon 15-56. Róma, május L Gafencu román külügyminiszter vasárnap délután Párisból az olasz fővárosba érkezett. A pályaudvaron Ciano gróf blasz külügyminiszter fogadta Gafenöut, első útja a Kvirinálba vezetett, ahol feliratkozott a királyi ház látogatóinak jegyzékére. Délután megkezdődött az első tanácskozás Gafencu és Cianö gróf között. A 6 órakor kezdődő tanácskozás másfélóráig tartott. Este Ciano gróf a ÍVilla Hadamban vacsorát adott a román külügyminiszter és felesége tiszteletére. GafencU hétfőn Viktor Emánuel király és Császárnál jelent meg kihallgatáson, Utána a (Venezia-palotába ment, ahol Mussolini Ciang gróf külügyminiszter jelenlétében fogadta. (A Dénjagyarország munkatársától). A történelmi események sodrában ma minden magyar szívvel-lélekkel s talán még fokozottabb érdeklődéssel, szeretettel és aggodalomteli várakozással fordul Erdély felé, mint az elmúlt husz esztendő bármelyik időszakában. Ezt a fokozott figyelmei és szeretetet akarta kifejezésre juttatni a szegedi Dugonics-Társaság, amikor vasárnapi ülését Erdélynek szentelte. Vasárnap délután 5 órakor a városháza közgyűlési termében Sík Sándor egyetemi tanár, a Dugonics-Társaság alelnöke nyitotta meg az ünnepi ülést. Az elnöki megnyitó hangsúlyozta azt a fölfokozott érdeklődést és szeretetet, amellyel ma minden magyar Erdély felé lekint. — Ebben a hangulatban — mondotta — a mai ünnepi gyűlés előtt fölvetődik bennem az a gondolat, mit jelent Erdély ma? Ezután kifejtette, hogy csupán a máról beszél s nem akarja Erdély múltját idézni, sem történelmi, sem irodalmi szempontból, mert akkor nemhogy rövid elnöki megnyitóban, de egész délutánt betöltő előadásban sem férne el mindaz, amit mondani kellene. — Erdély ma bennünket elsősorban írói szempontból érdekel — folytatta az alelnök — s néhány elejtett uljelző-szóval, cim-szóval akarjuk csak meghatározni, bogy mire gondolunk, amikor kiejtjük ma ezt a kedves szót: Erdély. Sík Sándor ezután évszázados tanút idézett: P i s f a 1 u d y Sándort s fölolvasott néhány oldalt a nagy költő önéletrajzából, amelynek mindeD mondata szinte megrázóan, megdöbbentően Belváposi-moagj Kedden is! 5, '48 és MO óriási átütő siker SZERELMESEK a leggyönyörűbb színes operett JEANETTE Mc. DONALD cs EDDY NELSON a csodálatos énekművészek ragyogó filmje. A megbeszélések végén a következű hivatalos jelentést adták ki" — A Duce délben 12 órakor Ciano grőf külügyminiszter jelenlétében fogadta Gafencc román külügyminisztert, akivel hosszas szívélyes megbeszélést folytatott. Kedden reggel a román külügyminiszter és felesége XII. Pins pápánál jelennek meg kihallgatáson és előreláthatólag szerdán hagyják el az olasz fővárost. Hir szerint GafencU nem megy egyenesen Bukarestre, hanem1 útját Belgrádban is megszakítja. Az ölasz lapok részletesen beszámolnak a román külügyminiszter látogatásának külsőségeiről, de a látogatáshoz nem fűznek kommentárokat. mai, időszerű, fájdalmas valóság. A borúlátó erdélyi helyzetkép után megkápóan csendült ki az évszázados tanúságtétel szimbolikus eskümintája: Kisfaludy Sándor Kolozsvárott elhatározta, hogy ő, a szegény nemesifjú akár mint katona, akár mint egyszerű polgár a magyar nyelv fejlesztéséért, életbentartásáért harcol: „Magyarul fogok íini és csak szivekhez szólni!" ... Ez a feladat várt az utolsó husz esztendőben az erdélyi magyar Írókra, költőkre s bogy ők milyen megszállott követi voltak Kisfaludy Sándornak a trianoni Erdwy földjén, arról akart tanúbizonyságot tenni a Dugonics-Társaság előadóülése keretében. Az elnöki megnyitó zárószavai kidomborították az élénk és folytonos kapcsolatot Erdély és az anyaorság irodalmi téréin s különösen Szeged város kapcsolatait emelték ki, amelyek fennállottak már a trianoni összeomlás előtt is. Kifejtette, hogy Szeged nagy fiai nem egyszer találtak ihletet Erdélyben és utalt arra, hogy Dugonics Andrásban is Erdély ébresztette föl a bivatottság vágyát. Megemlítette viszont az erdélyi SzentGyörgyi Albertet, aki Szegednek hozott világraszóló dicsőséget, végül méltatta a vasárnap Szegeden tartózkodott, erdélyi származású nagy irót: Szabó Dezsőt, aki Szegeden irta meg egyik legnagyszerűbb regényének legszebb fejezetét. Az első előadás keretében György Dénes budapesti vendég-előadó Aprily Lajos és Reményik Sándor, a két legmarkánsabb erdélyi költő verseiből szavalt el néhányat. Bevezetőben elmondotta, hogy Aprily Lajos személyes megjelenését tervezték, de akadályoztatása folytán a költő helyett ő adja elő Aprfly legszebb verseit. Majd röviden méltatta Apri'y (Jékely) Lajos irodalmi munkásságát és értékét abban jelölte meg, hogy a költői nfOgondosságban neki sikerült legjobban megközelítenie Arany Jánost, valamint abban, bogy minden verse ma is. amikor már gimnáziumi tanár Budapesten, Erdélyről szól, erdélyi gondolatot, erdélyi fájdalmat szólaltat meg. A megjelent nagyszámú közönség lelkes tapsvihara kisérte Aprily Lajos költeményeinek előadását. Az erdélyi gondólat születéséről szóló „Tetőn" cimü megkapóan szép költeményt, majd az „Irisoarai Szarvas" gyönyörű allegóriája, a szülőföldjére való vágyódás megható hangulatai: „A láthatatlan irás" és a „Rönk a Tiszán'' egyformán nagy hatást keltettek. Az előadó ezután Reményik Sándor méltatására tért át s azzal a niegrázó „tanúvallomással" mutatta be a legerdélvibb erdélyi költő megnyilatkozását, amely talán • az egyetemes magyar kcltcszet egyik legkimagaslóbb alkotása: .Petrovics itélj!" György Dénes kifejtette, bogy abba a céltudatos elrománositó. habomba, ami a Székelyföldön Jorga Miklós buzdítására folyik, Reményik Sándor költői zsenijének közvetítésével beleszóit egy nagy Ítélőbíró: Petőfi Sándor, akinek példája bebizonyította, hogy nem a név, nem * faj, nem a származás, nem a vércsoport egyformasága, hanem a lélek mutatja meg, melyik nemzethez tartozik valaki, a szellem itél afölött, hogy ki a magyar, hiszen: „A vér az semmi, a lélek minden!" — mondja a nagy erdélyi költő. A vers hatásos előadását a megjelentek lelkesen megtapsolták. Reményik Sándor „Ahogy lehet!" cimü versével fejezte be György Dénes előadását Az ünnepi gyűlés másik előadója Kovát! József „Erdélyország — Magyarország" cimeu igen értékes és nagyvonalú előadást tartott. Bevezetőben elmondotta, hogy az utóbbi időben sokat találkoztunk a transszilvánizmus gondolatával. — A mai transszilvánizmust — mondotta politikai összeomlás előzte meg. Gyökere azonban nem a buszéves politikai jelenben, hanem ai ezeréves múltban van. Utalt ezután az erdélyi medence földrajzi és természeti adottságaira, amelyek úgyszólván már a geológiai ősidőkben elkülönítették Erdélyt. Megemlítette Roska Márton erdélyi tudós érdekes és nagyjelentőségű megállapításait a kétféle befolyásról, amely Erdélyben már kezdettől fogva érvényre jutott: a tiszai kultura és a balkáni eredetű hatás birkózásáról. Ennek a kétféle befőlyának eredményei "Erdélyben a két kereszténység: a nyugatrómai és a bizánci eredetű, keleti térhódítása. — Erdély mindig összekötő terület volt Nyugat és Délkelet között — mondotta és kifejtette, hogy kulturális és antrogológiai okok játszanak közre abban, hogy Erdéy ma is gordiusi csomót jelent s az erdélyi kérdés úgynevezett „nehéz dió". Az előadó beszélt még a történelemhamisitásokról, a hirhedt „dákó-román" eredet és a székelyek román eredetének ál-tudományos elméleteiről, majd nagyszerű történelmi képet vázolt Erdély őnnállóságának különböző korszakairól és kidomborította azt, hogy Erdély a német befolyás elől menekült minden időben a kierőszakolt önállósághoz. Végül Bocskai fejedelem „végrendeletével" fejezte bc előadását, amely arra buzdítja az erdélyieket, hogy ba Magyarország mentesül a német befolyás alól, akkor gondolkodás nélkül csatlakozzanak hozzá. Sík Sándor mgköszönte a nagyszabású és értékes előadást, majd György Dénes elszavalt még Déhány gyönyörű, erdélyi költefn'ényt: Szombati-Szabó István legszebb költeményét, a „Lavinák éneké"-t és Bartalis Jáüos elragadóan szép szabadversclésü költeményét: „De különben csend van". Az ülés Sík Sándor zárószavaival ért véget. 25 százalékkal emelkedik a magyarlengyel áruforgalom Varsó, május 1. Mint a lapok jelentik, szombaton véget értek a lengyel—magyar kereskedelmi tárgyalások, amelyek az árúcsereforgalom 75%-os emelkedését fogják előidézni. SZÉCHÉNYI MOZI MA PREMIER! Keddtől 5, 7, 9 SACHA GUITRY nj francia komédiája ll szerelem gyoegyei A főszerepekben a francia vígjáték legkiválóbb művészei: Sacha GUITRY, Cecil SOREL, Ermatc ZACCONI, Jaquclinc DELUBAC. 8 millió frankos francia niPStcrfilm ÍA<íély*idt sve+itdU iaosómvoftí fölolvasó üléséi a Du$0HUs-I4*sasáty