Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-02 / 99. szám

4 1 FF Í délmagyarország Kedd, 1939. május 2. A HONSz szegedi csoportjának közgyűlése (A Dílmngyarorszdg munkatársAtól.ó Vasár­nep délután tartotta a IIONSz szegedi csoportja az Ipartestület márványtermében évi rendes köz­gyűlését, amelyet Kecskés István hadirokkant­százados, csoportelnök nyitott meg, üdvözölve a vitéz nugyselymeczi Mérey I.ászló altábornagy, hadtestparancsnok képviseletében megjelent vi­téz Leitényi Gyula alezredest, aki a hadtest­parancsnok bajtársi üdvözletét tolmácsolta, majd a Vitézi Szcti és Frontharcos Szövetség szegedi főcsoportja képviseletében megjelent vitéz Szent­mártoni S z t a c h o Szevér szkv. századost és Gresz Istvánt, nemkülönben a Dagyszániban megjelent hadigondozottakat. Áz elnök megnyitójában, továbbá Ismertette a ITONSr. központi igazgatóságának országos vi­szonylatban kifejtett munkásságát, majd indítvá­nyára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elha­tározta, hogy táviratilag hódolatát fejezi ki a kormányzónak, tiszteletét jelenti Teleki Pál gróf miniszterelnöknek, Werth Henrik tábor­nok, vezérkari főnöknek, vitéz dálnokfalvi Bar­tha Károly honvédelmi miniszternek és üdvözle­tét tolmácsolta vitéz Arvátfalvi-Nagy Ist­ván országgyűlési képviselő, HONSz országos el­nöknek. Ezután az évi jelentés felolvasása következett, amelyből kitűnik, hogy a csoport az elmúlt évben mintegy 2700 pengő gyorssegélyt és 1200 pengő kamatmentes kölcsönt folyósított a ráutalt tagjai részére, több hadirokkantat alkalmaz és nyújt ré­szükre megélhetést. Az évi jelentés kiemelkedő eseménye a Kecslkés-telepen fölépitett kulturház, amelyet a fölszentelés után juniusban adnafc át rendeltetésének. A közgyűlés Kecskés István el­nököt maradandó alkotásáért melegen és hossza­san ünnepelte. A zárszámadás és költségvetés letárgyalása után háromtagú számvizsgáló bizottságot válasz­tottak, majd Gr esz István, a Frontharcos Szö­vetség és a Vitézi Szék bajtársi üdvözletét tol­mácsolta. 'A mindvégig példás rendben lefolyt közgyűlés az elnök zárószavaival és a Himnusz elénckliSé­vei ért véget. Szociális kérdések Csanád­megye hétfői közgyűlésen ' (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Csa­nádmogye törvényhatósági bizottsága hétfőn tar­totta májusi közgyűlését, amelyen először elnö­költ a vármegye uj főispánja, Szajoli F e j é r Miklós dr, akit meleg ünneplésben részesítettek. A vármegye főispánjának elnöklési módszere, amely a szól ás jog szabadságát széles vonalon érvénye­sítette, már. az első órában olyan légkört terem­tett a közgyűlési teremben, amely alkalmas lehet a feszültség enyhülésére. Az alispán évnegyedes jelentése fölött megin­dult széleskörű vitában az összes felszólalok rgyértelmüleg elismeréssel adóztak a vármegye szociális segítő munkájáról, amelyet többen min­taszerűnek jellemeztek. II. Szabó Imre a düledező munkásházalt problémáját még mindig aggályosnak /találta, amelynek megoldásához már a mintaszerű szociá­lis segélyakciók sem elégségesek, hanem gyöke­res reformintézkedésekre, elsősorban földreform­ra van szükség. Ráth József a mczöliegyesi ál­lami birtok felosztásának gondolata ellen is til­takozott t a munkáskérdés megoldására mezőgaz­dasági ipar megteremtését követelte. Csép regi Imre dr. a vármegye vezetőségének' szociális ér­zékét és munkásságát méltatta. Diósszilágyi József után T a r n a y Ivor ny. alispán védelmébe vette a vármegye régi ve­zetőit, akik a maguk idejében éppúgy teljesítet­ték szociális kötelezettségeiket. Hivatkozott Justh Gyula radikális és Návay Lajos országos jelentő­ségű szociális kezdeményezéseire, amelyek mind a csanádi megyeházáról indultak ki. A Teleki kormány üdvözlésével kapcsolatosan Galambos Emil dr a kormánypárt részéről, Csorba János dr, a független kisgazdapárt ré­széről szólalt fel. Diósszilágyi József és Kotroczó József élesen polemizáltak Csorba János állásfoglalásával, aminek következménye személves kérdésben való további felszólalás is lett. A vármegyei zárszámadások kanosán Tarnay Ivor részletes és konkrét kérdéseket vetett fel s többek között kifogásolta a vármegye községei­nek villamosítására megindult és meghiusult ak­ció során kifizetett magas szakértői költségeket. F r i e d Ármin a városi képviselőtestület egyes, meg nem nevezett tagjait sértő közlemény ügyében interpellált. Az alispán válasza utalt arra. hogy a kérdéses közlemény az alispán ré­széről nem lehet semminő eljárás tárgya. A közgyűlés délután 3 órakor ért véget, Antal Ltván beszéde a szegedi gondolat győzelméről Budapest, május 1. Hatvan vasárnap dél­után tartott kegyeletes megemlékezést az ellen­forradalom áldozatairól. Az ünnepségen Antal István dr. államtitkár mondott ünnepi beszé­det. — Az ellenforradalmi gondolat — mondot­ta — azonos a szegedi gondolattal, amely a fórradalom leküzdésének, a forradalmi megol­dások elleni tiltakozásnak gondolta. De egy­ben tiltakozás minden olyan eszme, politika, mozgalom, törekvés, vagy világnézet ellen is, amely közvetve, vagy közvetlenül forradalom­hoz vezet. Semmiféle eszközzel nem lehet meghamisí­tani a tényt — folytatta —, högy a magyaror­szági forradalmat és az ennek nyomában járó Szeycdi kisdiák vttágköutti útja — tíádtn&MÁsáíUelpify... (A Délmagyarország munkatársától.) Az el­múlt héten egy kétségbeesett apa jelentette a rendörségen, hogy 15 éves fia, aki ötödikes gim­nazista, eltűnt hazulról. A rendőrség rádiókörö­zést adott ki az eltűnt fiu után. A körözés ered­ménye hétfőn jelentkezett: a hódmezővásárhelyi kapitányságról értesítették a szegedi ^ndőrséget, hogy Hódmezővásárhelyen megtalált .ro az eltűnt szegedi kisdiákot. A szökött diákra a városban tartózkodó Royal-vándorcirkuszban akadtak rá, ahová a vállalkozó szellemű diák artistának szer­ződött le és egy estén föl is lépett tornászmutat­ványaival. A fiu kihallgatása alkalmával elmondotta, hogy az iskolai intő miatt szökött meg hazulról. Kerékpáron világgá akart menni, Hódmezővásár­helyen támadt az az ötlete, hogy leszerződik ar­tistának. A vállalkozó szellemű Ikisdi.ikot vasarnap visszahozták Szegedre. Szülei megbocsájtottak neki, dc megígértették vele, hogy kijavítja intő­jét . . . Az OMKE jubiláris közgyűlése Budapest, május 1. Ünnepi Közgyű­lést tartott vasárnap fennállásának 35. évfordulója alkalmából az Országos Ma­gyar Kereskedelmi Egyesülés. Az ünne­pi jelleget emelte az, hogy húsz esztendő múltán ismét megjelenhettek és felszólalhat­tak a felvidéki kereskedők képviselői. Scszlina-Nagybákay Jenő indítványára a közgyűlés Gratz Gusztáv volt külügyminisz­tert, Légrády Ottót, Eppinger Károly és Cön­legner Károlyt, az érsekújvári kereskedelem kiváló reprezentánsát tiszteletbeli togokká vá­lasztotta. Hegedűs Lóránt azt fejtegette, h&gy a ma­gyar kereskedőtársadalomnak mentesítenie kell magát minden izmustól, meg kell maradnia a nemzet összeségéért folytatott munkájában, mert a divatok és az izmüsók e>m5lnak. Gratz Gusztáv volt külügyminiszter azt fejtegette, högy a magyar kereskedelem faji, vallási, társadalmi és politikai különbségekre nem volt tekintettel, amikor az országért dol­dozott, megteremtette az erős ipart és össze­fogásával Budapestet Magyarország gócpont­jává tette. Ma az a baj, hogy romboló építés folyik, az új generációk úgy építenek, hogy — lerombollak az elmúlt generációk munkáját. katasztrófáiig nemzeti összeomlást a baloldal? radikalizmus, a baloldali politika Idézte elő. Sajnos a nemzet nemcsak a forradalmak ide­jén tanúsított végzetes gyengeséget, de az az­után következő években is, hiszen voltak ölyan időszakok az elmúlt évtized során, amikor ezek az irányzatok hangosabbak voltak, mint vala­ha. Van azonban a szegedi gondolatnak pozi­tív tartalma is: annak a fajvédő politikának a következetes megvalósítása, amely egyedül alkalmas a nemzet összes belső probémáinak megoldására. Antal István államtitkár beszéde után Szí­nyey-Merse Jenő beszélt és hangoztatta, hogy az ellenforradalom vértanúi példáján törtenhe­tik csak az újjáépítés. Ez a mentalitás nem lehet állandó, mert a magyar toleráns nép, nem ismer más különb­séget, csak a hazaszeretet. Morvay István felsőházi tag azt fejteget­te, hogy minden magyar kereskedőnek adjon erőt az a tudat, hogy kereskedelem nélkül nin­csen élet. A vita után a következő három évre meg­választották az új elnökséget: elnök: Sesztina­Nagybákay Jenő, alelnök: vitéz Barczy Gábor, Kraszner Lajos, Magyar Bertalan, dr. Mösmer Pál, Schwimmer Ferenc, Berzi Sándor, NemeS Fejes László, Ferenczy Károly, Geisler István, Tasnádi Kardos Gyula, Kern Oszkár, Kontsek Géza, Néder János és Ohlschlager Lajos. A Hivatásszervezet majálisa A Hivatásszervezet május elsején majálist rendezett Újszegeden. Az ünnepség 9 órakor a fogadalmi templomban szentmisével kezdő­dött, amelyet P. Nagy Töhötöm S. J., a Hi­tásszervezet vezetője mutatott be. A szentmisén: megjelent Tukats Sándor dr. főispán ég P á 1 f y József dr. polgármester is. A szent­mise után P. Nagy Töhötöm szentbeszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy a keresz­tény és nemzeti alapon szervezkedő Hivatás­szervezet három hidat épít: egyet a munkás és Isten közé, a másikat a munkás és a haza közé. a harmadikat a munkás és a polgári tár­sadalom közé. A szentmise után az újszeged! játszótéren műsort mulattak he. Délután fellé­pett Kaposi Gvula egyházmegyei zeneigaz­gató vezényletével az niszegedi tanítóképző in­tézet hetventagu énekkara, este Bittó Já­nos-énekelt nagy sikerrel. A rossz időre való tekintettel a Hivafás­szervezet jelvenveinek avatását későbbi alka­lomra halasztották. II ynm latna nyalnak megrendeiese eioti iorduiion bizalommal ABLAKA 8YÍIBI könyvnyomdájához Szeged, Kaiuaria-utca 11 (A mostani készitöjá

Next

/
Thumbnails
Contents