Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-21 / 115. szám
10 DCLMAGYARORSZÁG Vasárnap, T959. május 21. mms fordődresseh, ... , . , . ... JPollálf Tosívóroknol. schortok, nadrágok a legszebbek. Széchenyi.tér l7. Csekonics-utca 6. Egyedül csak cégünknél. Unió tag. Kalász tag. jogtörténet tanitására vonatkozólag hirdetett, — azt a saját tudományos munkásságában is irápyadónak tekintette. Minthogy szerinte a jelent, vagyis a tételes jogot a nrult, vagyis a jogtörténet ismerete nélkül meg nem érthetjük, s minthogy a tételes jogok vezérelveit nem egy nemzet alakította kt, hanem-a legkülönbözőbb korszakok vezetői, — akár egy problémát dolgoz fel s következéskép monográfiát ir, — akár a bűnvádi perjog egészére terjeszti ki kutatásait, — mindig nagy súlyt helyez H világtörténelmi fejlődés feltüntetésére s nz ezzel foglalkozó világirodalom beható és kritikai feldolgozására. Ezt a mi irodalmunkban páratlanul nagyszabású jogtörténelmi megalapozást diszdoktnrunk munkáiban az összehasonlító tételes Jogi feldolgozás követi. Az összehasonlítás azonban a büntetőjog torén vezető nugy nemzeteknek nemcsak a törvényeire, hanem a törvényjavaslataira is kiterjed s az egyes kérdésekre vonatkozó irodalmat és a bírói gyakorlatot is feldolgozva, a tételes jogi intézkedések hibáit és fogyatkozásait is feliárja. Ezzel nemcsak azt éri el, hogy a hazai telelés Jogot a nemzetközi összehasonlítás világánál mutatja be az olvasónak, hanem az't is, hogy megismerteti az olvasót a büntetőjog terén támadt új irányokkal s mélyrehaló kritikát gyakorolva a saját jogunk felett, rámutathat a fogyatkozásokra s^ fogyatkozások kiküszöbölésének módjaira. Minthogy kezdőitől fogva mindig arra törekedett, hogy a büntető jog terén támadt uj irányokat megismertesse, s hogy bogy az uj irányok és az összehasonlítása világánál a jövő jog fejlődésének helyes iifjait kikutassa s ne Csak a tudomány, de a törvényhozás feladataira is tekintettel legyen, — díszdoktorunk kezdettől fogva hármas minőségben munkálkodott: 1. mint a tételes jogot az összehasonlító jogtörténelem és az összehasonlító tételes jog világánál feldolgozó jogtudós; 2. mint a legújabb büntetőjogi iskolák ismertetője s a modern bün•etőjog ultörő irodalmi munkása; s 3. mint nagyszabású reformok kimunkálására hivatott kodifi'<Htnr, mint a magyar büntetőjog legnagyobb reformátora. Balogh Jenő nemcsak, mint a modern magyar büntetőjog és bfintetőperes eljárás kiépitöje szerzett soha el nem mtiló érdemeket; — az ő alkotásai azok a törvények —, kivételes és szükségrendeletek is. amelyek' a világháború alatt az államot, — annak hősiesen küzdő hadseregét, s a társadalmat iparkodtak1 a fölforgató törekvésekkel: — a királyság intézményét veszélyeztető elemekkel —. a hazaárulókkal s a hadseregszállítók és az árdrágítók kapzsiságárai szemben megvédelmezni. Hogy n fegyveres és a gazdasági háború - a végs o fracikns bukás ellenére is — oly sok dicsőséget hozott « magyar névnek _, ezt igen nagy részben a mi diszdoktnrunk által tervezett és kezdeményezett törvényeknek és rendeleteknek köszönhefjUk. Lehetetlen még csok vázolnom ts azt a sokoldalú tevékenységet, amelyet a mi diszdoktorunk a magyar jog fejlesztése és modernizálása terén kirejtett. Csuk arra mutatok rá, hogy amióta ö megvált az igazságügyi tárcától hiúiba fordulnak egyszer régen könyclmüscgből megbotlott, de bűneiket régen ievezckeil szerencsétlen emberekezrei a hatóságokhoz rehabilitációért, — a mi diszdoktorunk által közvetlenül a világháború kitörése előtt benyújtót rehabilitációs törvényjavaslat elintézetlenül vándorol egyik referens fiókjából a másikéba. Legbensőbb bizalmi embere és munkatársa lett • magyarság legnagyobb martirJánaÜ' gróf Tisza Istvánnak, f. aki — midőn 1917-ben a harc tét re ment — a harctérföl küldött legelső levelével a mi díszdoktorunkat tüntette ki; s két nappal tragikus halála előtt a legutolsó látogatásai egyikével is az ő volt igazságügyininisztere. az akkor betegeskedő Balogh Jenő iránti gyengéd figyelméről és baráti szeretetéről tett tanúságot. Tisza iránti rendíthetetlen hűsége volt az oka, hogy a kommunisták két ízben is börtönbe vetették, — a gyűjtőfogházban a legkegyellcncbbíil sanyargatták, agyonlővésscl fenyegették — kivezették a bitófákhoz s tcslilcg-lelkileg megkínozták. Do semmiféle kínzás a ml diszdoktorunk lelki erejét meg nem törhette s a kommunizmus bukása után is a régi lelkesedéssel, odaadással és párját ritkitó önzetlenséggel szolgálta a hazái, mint a magyar tudományos nkndémiának tizenöt esztendőn át volt főtitkára, mint a református egyház fögondnoka s konventjének világi elnöke, s mint a magyar törvényhozás felsőházának, tagja Ezt a páratlan lelkierőt őseith! örökölt mély vallásosságából a magyar földnek és a magyar fajnak őseitől öröklött csodálatos szeretetéből merítette. A mi diszdoktorunk legnagyobb büszkesége nem az, amit ő mint jogtudós, mint koditikátor, mint miniszter ért el; — családja legnagyobb büszkeségének nem önmagát tartja: — hanem azt a felejthetetlen édesapát, Deák Ferencnek, a haza bölcsének az 1848-iki pozsonyi országgyűlésen titkárát, — Balogh Gábort, aki épu,gy ellensége volt a frázisoknak, mint a ml diszdoktorunk; — dc akinek megadatott, hogy a 48-as szabadságharcot Aulich később Klapka hadtestében véglgküzdje; — akit nz abszolút uralom alatt, mint volt honvédfőhadnagyot, még ügyvédi gyakorlatra sem bocsátottak; — s aki később az ügyvédi pályáról visszavonulva s a református egyház önzetlen és áldozatkész szolgálatában működve, — a klasszikus ókor törléDetiróbaD, Macaulay, Mommsen, Lamartine, Viktor Hugó és Dumas munkáiban gyönyörködve s elmerülve társadalompolitikát tanulmányokban — élte le * könyveit szerető nagy műveltségi magyar földbirtokos küzdelmes, de mégis oly szép életét. Évről-évre nemzedékről nemzedékre nő azoknak a száma, akiket Balogh Jenő törvényeinek alkalmazói, a fiatalkorúak bíróságai és a magyar patronage lelkes munkásat állítanak meg a züllés és a bün utján s nevelnek a Haza munkás és becsületes polgáraivá ÉviŐi-évre, nemzedékrőlnemzedékre törekszik » szinte beláthatatlan nagy táborrá lesz azoknak a száma, akiket Balogh Jenő modern büntetőjogi törvényeinek alkalmazói mentenek meg az anyagi és erkölcsi károsodástól azáltal, hogy elejét veszik a bűncselekmények elkövetésének s büntetés helyfctt —, amikor csak lehet — nevelnek. , De ez a két névtelen nagy tómeg nem tud megszólalni, hogy érzelmeit kifejezze. A szegedi Ferenc József tudományegyetem tartotta tehát kötelességének, hogy az 8 hálájuknak tolmácsolóf legyen. Ui lűszfir- ís cwBuelizielüine! hWiimm. Naponta friss hentesáru, sajt, vaj, turó, mindennemű fűszer és csemegecikke] állok az i. t. közönség rendelkezésére. Mindent házhoz szállítok. SZARVAS SÁNDOR fűszer- és cscmegekereshedő Halálos szerencsétlenség a rendező-pályaudvaron Az ütközőtányérok halálrazuztak egy vonatíékezőt (A Delmagyarország munkatársától.) Borzalmas halálos szerencsétlenség történt szombaton délben a szegedi rendezőpályandvarőn. Kanalas András 29 éves fékező tolatás közben két tehervagon ütközője lcözé került és az üt közötányérok egcsz összelapították. A szerencsétlenséget 12 óra titán néhány perccel fedezték föl. A rendező-pályandva? úgynevezett mérlegvágányán tolató tehervonat mozdonyvezetőjének föltűnt, hogy a vagonok összekapcsolására kirendelt Kanalas András fékező nem adja sípjelzéseit. Megállította a szerelvényt és utánanézett, hogy mi az oka a fékező hallgatásának. Rövid vizsgálódás után borzalmas fölfedezésre bukkant} Kanalas Andrást vértócsa közepén találta meg a vágány mentén. A szerencsétlen fiatalember melle és háta öszsze volt lapítva, hátán meg látszott az ütközőtányér kerek nyoma, bizonyságául annak, hogy az ütközők közé került és ez okozta halálát. Amikor aztán holtan a [vágányra hullott, A vonat kerekei kettémetszették lábszárait. 'Á szerencsétlenségről nyomban értesítettéle a rendőrséget, ahonnan Domokos Ferenc dr. rendőrfogalmazó orvos kíséretébon ment ki a helyszínre. A rendőri és orvosi vizsgálat megállapította, högy a sze fen esetlensége t Kanalas András vigyázatlansága okozta. Szemtanúja nincsen az esetnek, ezért csak gondolják, hogy a fékező megcsúzhatoft. a füvön és valószínűleg igy került az ütközőtányérok közé. Délután 14 órakor megjelent a szerencsétlenség színhelyén Bcrcze Árpád vizsgálóbíró is, aki kihallgatta. a tolatómozdony vezetőjét és a szerencsétlenség idején közelben tartózkodó pályaudvari személyzetet. A kihallgatásokból szintén az állapitható meg, hogy a szerencsétlenség be« következéséért senkisem vonható felelősségre. [7JTDRC", B Vezérképviselet: Huszár Lajos befőzőhártya m lasaküan, \m\m, meomzÉű. olcsó Vezérképviselet: Hnszár La. jos, Budapest, VII., Klauzál-t. 6. Tel.: 141 -636 I RUHA KALAP Sport- es dlvatOltönu Cső- es toallonhabá! CÖrd es Durburt) ragján^ riu ruházati cthheh Nagy választék flsOrendü uriszabóság. olcsó árak! SZÉCHÉNYI TER