Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-21 / 115. szám

Vasárnap, T939. május 2f. DEUMAGyARORSZSG ii FfCffíVÁlIíllíl í 207,<esiM elsőrendű Kivitelben, szolid dron lahásoh, bútorok mázolását ILMUvUllUlflI ts íényezeset Csamangó ésTársa Berzenui-u.l|b.nihálui-ház. M clmuN £v Dizonutalanságain a mezőgazdaság segítette át az ipart es hereshedclmet — állopltlo med o Szeded! Kereskedelmi es iparkamara €vi jelentése (A Délmagyarország munkatársától). Pár nap múlva jelenik meg a szegedi kereskedelmi és iparkamarának az elmúlt év gazdasági eredményeiről szóló jelentése. A szegedi kamara jelentése minden esztendőben érdekes és várt eseménye a magyar gazdasági életnek, mert az összes kamarák közül elsőnek teszi mérlegre az elmúlt év gazdaságilag jelentős eseményeit és megfigyeléseivel alapot nyújt a szakkörök véleményének kialakításához. A To n e 11 i Sándor dr. főtitkár tollából kikerült bevezető részből a kamarakeriilet speciális mezőgazdasági jellege domborodik kl. A mezőgazdaság sorsát osztó ipar és kereskedelem helyzetének fejtegetése során, a jelentés különösen három tényezőnek a befolyását tárgyalja. Ez a három fontos gazdaságilag jelentős tényező: a milliárdos beruházási program, az első zsidótörvény és a márciustól állandóin erősödő nemzetközi politikai bizonytalanság. A gazdasági élet egyes ágazataira gyakorolt behatások kapcsán tett megállapítások között kétségtelerül van néhány olyan természetű. amely komoly megszivlelést érdemel. Általános kialakult tapasztalat szerint az J938-as esztendő majdnem az egész kamarai kerületben kedvező kihalásokkal kezdődött, de a bizakodásnak ezt a légkörét hamarosan nyomott hangulat váltotta fel. Ez a depresszió komoly aggodalomként fenyegetett: óriási szerencséje volt azonban ebben a helyzetben az országnak az, hogy immár a második évben megismétlődő mezőgazdasági termés — a gyümölcstől eltekintve — kedvező volt. Nem kétséges. hogy a mezőgazdaság volt az, amelv az ipart és kereskedelmet az 1938. év jelentkező bizonytalanságain átsegítette. Leplezetlenül mulat rá a jelentés az egyoldalú gazdasági berendezkedés veszélyes jelenségeire, amely különösen azokon a vidékeken jelentkezik, ahol a lakosság jelentős része megélhetés nélkül áll és keresi azokat a lehetőségeket, amelyek az ipari létesítményekhez vezetnek, hogy ezáltal a fokozott népszaporodás folytán előállolt munkásfölöslegeknek munkaalkalmat adjanak. Nemzeti szempontból káros és veszedelmes a gyáriparcllencs demagógia, amely minden vállalatot válogatás nélkül a zsidó kapitalizmussal, lelketlen munkásnvuzással, vagy a kisipart lehengerlő kartelekkel azonosít. Különösen az elmúlt esztendő eseményei igazolják ezt, amikor a beruházási program során az egyik oldalon a vidék gazdasági életéből is jelentős tőkét kellett kivenni, anélkül azonban, hogy ezt sikerült volna az ipari termelés és munkadí jak formájában a vidék gazdasági életébe visszaönteni. Igy a beruházási célokra szánt tőke a jelentősebb tömegtermelést ellátó gyáripart vállalatokat nélkülöző vidék gazdasági életéből egyoldalulag távozott. Ennek folytán a szegedi kamara elnökségének az elmúlt év folyamán egyik legnehezebb feladata volt, bogy legalább a kisiparosok és kisipari termelő szövetkezetek foglalkoztatása révén valamelyes kárpótlást biztoíitson. Érdekes a paprika, hagyma, gyümölcs, továbbá baromfi és *ih mult évi sorsa. rA kamarai kerületben levő egyes városok gazdasági helyzetének ismertetése során évrőlévre visszatér egy nagy felelősségnek a felvetése, amely vádszerüen terheli a magyar tarifapolitikát. Az ország megcsonkítása óta ugy Szeged, mint a Tisza—Maros szöge és a környező községek esnek legtávolabbra azoktól a helyektől, amelyek ipari nyersanyagokat és üzemanyagokat állítanak elő, viszont a mezőgazdasági és ipari termeivényeknek értékesítésük alkalmával innen kell ugat felé a leghosszabb utat meglenni. Ezen a gazdasági elszigeteltségen csak megfelelő modern tarifapolitikái reformmal lehetne segíteni. A Szegeddel foglalkozó rész többek között kiemeli a szabadtéri játékoknak és a szegedi ipari vásárnak nagy gazdasági jelentőségét. Ez a minden részletében alapos és tanulságos beszámoló kiterjed a kamarai munkakör minden ágára. A függelék számszerű adataiból érdemes megjegyezni, hogy a kamarai ' "rülethez 30 ipartestület tartozik. 'Az 1938 < mber 31-i állapot szerint 30.605 kereskedő és * '91 iparos tagja volt a kamarának. A '/egedi kamara érdekes közgazdasági beszámolója az elmúlt gazdasági év számos részletére dcril tanulságos fényt. Biztos győzetem a usuai! Nemzeti Takarékosság. 8 szeged, Tisza Ldos-Körui 42, szebbnél-szebb fürdőruhája, remek shortja és női fehérneműje. Nyári férfi ingekben utolérhetetlen. MAGYAR HONVED Emlékezés Görgey Artúrról Budavára bevételének 90-ik évfordulóján 1849 május 21-én foglalta vissza a görgői és toporczi Görgey Artúr tábornok parancsnoksága alatt álló honvédsereg a császáriak által szívósan védelmezett Budavárát. A döntő rohamot napokon át alapos tüzérségi előkészítés előzte meg, amire azután Nagysándor József tábornok hadteste 21-én korán hajnalban a Fehérvárikapunál lőtt rés ellen támadott, mig Kmetty ezredes hadosztálya a Bécsi-kapu és a Víziváros felöl, Aulich tábornok hadteste pedig a Rácváros felől rohanta meg a réseket és bástyafalakat. Minit elsők, a muraközi 47. honvédzászlóalj 1 n k e y Kázmér őrnagy és a debreceni 39-es gyalogezred Burdina báró őrnagy, továbbá a debreceni 28, miskolci 43 és a sárvári 44. honvédzászlóaljak Máriás sy János ezredes, Driquet alezredes és Nyeregjártó őrnagy hősi vezetése alatt jutottak föl a várba, amelyet vitézül küzdő honvédeink reggel 7 óráig már egészen elfoglaltak és amelyben 2600 foglyot ejtettek, 288 löveget, 1500 puskát, sokszáz métermázsa lőport és temérdek egyéb hadianyagot zsákmányoltak. Budavára bevételének napja — amelyben a várfalak megrohanása közben még LeiningeD ezredes és Czillidh alezredes is kiváló személyes vitézlésükkel kitüntették magukat — a miskolci 13. honvédgyalogezredünk emléknapja, amely ezrefontos Mindenkit érdekel, akinek pénzre van szüksége, hogy junius 6-ára ésik a magyar királyi jőtékónyeélu állami sorsjáték húzása, araikor kihúzásra kerül a 40.000 pengős főnyeremény és több szép nyereményösszeg is — A sorsjegy kapható az összeg sorsiegyfőárusitóknál és do® hánytőzsdékben. 12 dünk „Görgey Artúr*' nevét viseli és e nagy hadvezérünk nevéhez fűződő hagyományainkat ápolja. Görgey Artúr elsöizbcn Ozoránál tüntette ki magát, amikor Perczel Mór ezredes honvédcsapatai az ö elgondolásai szerint bekerítették és elfogták Jelasich 10.000 főnyi seregét. Ekkor ezredessé, utána pedig 1848 november elején tábornokká és felsődunai honvédsereg parancsnokává nevezték ki. Mint ilyen, legkimagaslóbb hadműveletét akkor hajtotta végre, amikor abból a célból, a császáriakat a Tisza vidéke ellen szándékolt támadástól elvonja, a felvidéki bányavárosokon át kitért és a legzordabb téli időben nehéz hegyes terepen, többnyire újoncokból álló csapatait szakadatlan harcok közepette a Szepcsscgbe átvezette. 1819 március végén a magyar fősereg vezényletét vette át, amely sereg élén azután Görgey tábornok a Hatvannál, Tápióbicskénél és Isaszcgnél aratott döntő győzelmeivel arra kényszeritette a császári sereget, hogy Pestre hátráljon. Utaha a váci és nagysallói győzelmek kivívása ulán Komárom várát mentette föl. Következett Budavárának visszafoglalása. Utána, julius 2-án Komáromnál is megütközött az osztrák fősereggel, amiközben személyesen vezette rohamra a huszárokat, de közben súlyos scíbcl kapott, amely a koponyacsontot is átszelte. Ámde Görgey sajgó sebe ellenére néhány nap múlva ismét a vezéri helyén volt és tovább vezette a sereget. A Komáromnál lefolyt mérkőzés után, julius 11-cn ugyancsak Komáromnál újból megtámadta az osztrák sereget, amelyet azonban ekkor sem tudott viszszavetni. A továbbiak folyamán az osztrákok által segítségül hivott orószok beavatkozása folytán súlyos helyzet keletkezett, amely arra késztette Honvédelmi kormányunkat, hogy a magyar seregeket a Bánátba rendelje, ahol azután az üldöző osztrák és orosz hadak közé szorulva a további küzdelmet fel kellett adni. Ekkor következett be szabadságharcunk legfájdalmasabb utolsó mozzanata: a világosi fegyverletétel. amikor