Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-21 / 115. szám

Yasamap, 1939. május 21, DÉLMAGYARORSZÁG 8 INGATLANFORGALOM Szeged város térületén 1939 május 13-tól 20-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Ifjú Masa János és társai eladták Mig Antal és társának a Mórahalom 873 számú házukat 100 n. öles telekkel S000 pengőért. Magyar-Olasz Bank eladta Tombácz József és nejének a Makkosháza dűlőben lévő 218 n. öl föld' jét 419 K kat. (jövedelemmel 992 pengőért. Kispál Tmréné és társa eladták Savanya Istvánnak a Belső Csórva dűlőben lévő 1 hold 539 n öl földjüket 8-30 pengőért. Milűdinov Dusánné eladta Baranyai FercncndBek a Liszt-utca 16 számú házát 1755 u. öles telekkel 3800 pengőért Gajdács Sándor és neje eladták KArmendy Máfvás és nejének a Városi dűlőben lévő 392 o. öl földjüket 14 K kat. tjövedelemmel 395 pengőért. Radnaí Károly és neje eladták Szabó Erzsébetnek a Liszt-utca 20 számú házukat 227 n. öles telekkel 5100 pengőért. Hubay Rezső és gyermekei eladták özv. Erdélyi Jánosnénak az Alkony-utca 10b. számú házuk a't 3600 pengőért. Ábrahám Antal eladta k. k. Papp Ételnek a Nagyszéksós és Madarásztö dűlőben lévő 375 n. 51 földjét 2.28 K kat. tjövedelemmel 600 pengőért. Kószó József és neje eladták Tombácz József és nejének a Bodomhalom dűlőben lévő 650 n. öl földjüket 8.53 K kat. tjövedelemmel 900 pengőért. Újvári Jánosné eladta Yass Imrének az Ösze P rU k kedvence ai, aki KODAK-RETINA géppel fotogrofár} mert mindig örömöt okot szép felvételeivel ét megörökíti a kedves szörakozáso.'raR készülék egyszerűen kezelhető finom műszer és iqy .V- r. ' . v'ír* ... fj' mindenki kgnnyetiJcérülhel abba a helyzetbe hdgy szép RETINA jelvételeivel megörvendeztesse környe retet. E mellett a RETINA üzeme rendkívül olcsó, mert egy tekercs filmre 36 felvétel készíthető Igen kedvező alkalom van most a KODAK'RETINA beszerzésére, mert 6 és 12 hónapi részletre vásárolhatjo meg és már 23.- P lefizetése mellett a készülék birtokába juthat és máris fényképezhet. ttsztrtM Sandbevg cegnfii Szé«henyi~tér 17. fi Hfcd eh áí szék dűlőben lévő 400 n öl erdejét 1.38 K kat tjövedelemmel 400 pengőért. Hajdú József eladta- Biczök Jánosnak a Bojárhalom dűlőben lévő 410 n. öl földjét 5.42 K kat. tjövedelemmel 428 10 pengőért. hölgyfodrász szalónomban francia gépemmel modern frizurákat olcsón szakszerűen készítek. PIPICZ ERZSI Gróf ApponyiA.u.3. 382 BALOGH JENŐ, a nagy magyar jogtudos Irta : EREKY ISTVÁN dr. a Ferenc József Tudományegyetem rektora Balogh Jenő, a mi diszdoktorunk tanitása szerint: bármily jelentékenyek legyenek azok az eltérések, amelyek a különböző államok bűnvádi eljárásánaJi egyes részletes szabályai közölt fennállanak, — minden időbeu és minden nemzet büntető perjogában fel lebet ismerni bizonyos vezérelveket. Ezek a vezéreivek nem üres jelszavak, nem hangzatos frázisok —, hanem nagyfontosságú eljárási garanciák s mint ilyenek, ezek jellemzik az egyes államok tételes jogait az alkotmányjog. az egyéni szabadság s a polgári jogok megóvása szempontjából s ezek teszik lehetővé a bűncselekmények igazságos megtorlását anélkül, bogy az egyéni szabadságot a kelleténél nagyobb .mértékben korlátoznák. Minthogy nemcsak a büntető perjognak, hanem » 'tételes jog minden ágának meg vannak a maga jellegzetes vezérelvei, — diszdoktorunk felfogása szerint a tételes jog minden ágát a megfelelő vezérelvek alapulvétele mellett, kell feldolgozni: Ezek a vezérelvek azonban évezredes történelmi fejlődés eredményoikép jöttek létre; «- s a büntető perjogban pl. — az angol esküdtszéktől és a francia minirtére publie-bol eltekiutve — egy évezredes körforgás folyamán épugy felváltják egymást, mint az igazságügyi szervezet E tanulmányt Ereky István dr. rektor felolvasta a szegedi egyelem diszülésén, amelyen Balogh Jenő Dy. igazságügyminisztert, a nagy magyar •jogtudóst, az Akadémia volt főtitkárát tiszteletbeli doktorrá avatta. intézményei. A görög cs a korábbi római jog általános vád jogát, * a bíráskodásban a nép részvételét, — a szóbeli és nyilvános eljárást — a védelem szabadságát s u bizonyítékok szabad mérlegelését* — miután löbbizben is évszázadokon át 111 önt c-k a jogéletből — ismét újjászületni látjuk a régi germán jogban, a feudális frank és az angol jogokban. Minthogy ezen vezérelvek sorsa a legszorosabb összefüggésben áll az illető nem és kor hülönleges viszonyaival, — a tételes jog különböző ágaiban s ezek közt a büntető, jogban is — a vezérelvek jelentőségét mérlegelni csak akkor tudjuk, ha kialakulásuk történetét is tisztáztuk. Ebből az igazságból a mi diszdoktorunk két rend kivül fontos következtetést vont le: Ezek közül az egyik' általános érvényű s a jogtörténet tanításának tárgyaira cs szellemére vonatkozik; — a másik következtelés egyéni s a saját tudományos munkáiban érezteli a hatását. Balogh Jenő dr. feltétlenül szükségesnek tartotta. hogy a hazai jogtörténet mellett az egyetemes európai jogtörténet is elöadassék. Az ö érvelése szerint: ha valamely intézmény,, például az esküdtszék, a procureurs du Roy, s az állami bíróságok, — vagy ha valamely jogtétéi, pl.. a nyomozó elv és annak következményei, nem v«>ltak Kőrisvönk, Uővisiatp nyirfarud, valamint mindennemű faanyag olcsón beszerezhető Slernberg Zoltán fakereskedésében, Szeged, Rákóczi-tér meg a magyar jogban, — akkor ugyanezen intézmények és joglételek fejlődését éppen ugy nem lehet a magyar jogtörténet keretében előadni,.-* amint rpih volna helyes a keresztes hadjáratokat vagy Amerika felfedezését csakis a magyar történelemben s nem egyúttal egy külön (antárgjban t i. világtörténelemben is előadni. Épp ezért, amint minden müveit embernek is-1 mernie kell nemcsak hazája történetét, hanem a világtörténelemből is legalább a leglényegesebb eseményeket, — ugyanugy az alapOgan képzett magyar jogásznak is ismernie kell a saját hazájának jogtörténetén kivül a középkori és aa újkori jogfejlődés legfontosabb eredményeit S csak ez a szélesebb látókör, ez a magasabbrendii jogászi műveltség képesiti azt, aki a magyar jog történelmét feldolgozza, — a valóban komoly é* értékes tudományos munkásságra. Aki ismeri más nemzetek joglörlénelinét, — az büszkén állapíthatja meg, hogy a jogalkotás terén sem vagyunk —• f Zrínyi Miklós szavaival élve — egy nemzetnél sem nlábbvalóak. De diszdoklorunk szerint sokszor voltunk századokon át szerencsétlenebb viszonyok között, mint nyugot Európa népei s ez akadályozta jogunk rendes fejlődését. Aki ismeri nins nemzetek jogtörténetét, — az nyugodtan vallhatja; van elég dicsőség nemzetünk múltjában arra. hogy a tárgyilagos igazság hirdetése nem válik szégyenünkre. Akármennyire szörnyülködünk tehát a magyar nemzeti öntudat némely bajnokai, — diszdoktorunk felfogása szerinl, fájó szivvel, de becsületes őszinteséggel meg kel! vallanunk, hogy inai bírósági és ügyvédségi szervezetünk hagy része s büntető törvénykönyvünk és büntető perjogunk számos alaptétele nem az önálló magyar jogfejlődés terméke gyanánt, hanem nyugoti hatások alatt jöttek létre. Ez az őlyannyira jellemző magasztos erkölcsi álláspont dönti el a jogtörténelmi kutatás szellemét. A di diszdoktorunk felfogása szerint a hazai jogtörténet Írójának két elemi kötelessége van. Tartózkodnia kell a hazafias jelszavak hangoztatásától. a szűk látókörű- sovinizmustól; — 5 nem szabad hízelegnie a nemzeti hiúságnak, hanem akár tetszik, akár nem, tudományos igazságot kell hirdetnie. Amit a mi diszdoktorunk általánosságban a