Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-20 / 114. szám

DEEMAGYARORSZSG mert ma már ez régen eldőlt. 'Aki azzal fogUlkozik, hogy melyiket válasszá, az aludt és nem ébredt föl a mai napra. — Ma azokra, akik a keresztény Magyarországot megalkottuk, de mindnyájunkra is, akik itt együtt és az országban vagyunk, vár nz, hogy ezt megerősítsük, a magunk országát felvirágoztassuk. A program, amit akkor kitűztünk, beteljesült a lelkekben és ilt már kétség nincs. Ami az anyagi erőt illeti, ha végignéz az ember országban, ha végignézeti 18 —19 esztendővel ezelőlt, akár idegen, akár magyar, nem hiszem, hogy ne lálná, hogy gazdagodtunk, erősödtünk. Ezt nem lehet minden egyes egyénről elmondanunk, mert elég sok baj van még, de ha elgondoljuk, milyen elescttségből. milyen szegénységből, a vörösök és a magunk tunyasága által tönkretett országból kelleti kiépíteni azt, amihez jutottunk és amihez jutni akarunk, akkor minden embernek, aki kissé jóakaratú és kissé igazságos, látnia kell az előrehaladást. „Nem o pártot, hanem az országol szolgálom" — Hangsúlyozni kívánom, hogy sohasem pártoskodva ítélek, sohasem voltam pártember (éljenzés), ma scin a pártot, hanem az országot szolgálom (éljenzés). Ha jönnek utánam és ha azokat, akik utánam jönnek, ugynevezik, hogy párt, azt megengedem. Rendbon van és ugy érzem, hogy ők is az országot szolgál ják és segítik. Ezt nyugodtan mondhatom. Tehát amikor az országol nézem, min Icnfé'e páltszempont nél kül szcmlelem s látom azoknak az embereknek az érdemeit is, ukái hozzátartoznak pártunkhoz, akár nem; látom, hogy ki telte meg kötelességét az országgal szemben. Nem lesz háború! — Szerte az országban láltam és látom, hogy mit erősödlünk gazdaságilag. Hogy nent többet, az nemesek tőlünk függ, nem is azoktól, akik az országot irányították, hanem az függ a kiilső viszonyoktól is. Tiz évvel ezelőtt az egész világon, egész Európában erős gazdasági hanyatlás állolt he. Azóta az államok egymás iránt bizalmatlanok és már akkor kezdtek készülni a háborúra, amelyről most is állandóan beszélnek. Még mindig remélem, az ón több tudásom alapján, miután a szálak mégis csak nálam fúlnak össze, nem lesz háború! — Az egymás ellen készülő országok egymás elől elzárkóznak, gazdasági életük is olyan, hogy folyton meg akarják tartani maguknak a magukét. Ebből adódik az, hogy a gazdasági élet olyan egészségtelen kötött valami, amibe sokszor politikai szempontok is vegyülnek. Plaguarabbá, hereszténuebbé ts erbsebbe tesszük az országot v — Amikor Szegedről elindultunk, az nemcsak lelki, hanem anyagi megú jhodás volt. Ezt az országot magyarabbá, keresztényebbé és erősebbé akartuk tenni. Magyarabbá és keresztényebbé tesszük', ennek az utján vagyunk, niert ma már sok mindenféle helyei foglaltak rí az országban keresztény emberek. Sok mindenféle helyet töltenek he nemzetiérzésü emberek, ugy, hogy az országban az átállításában már haladunk. Meg vagyok győződve arról, hogy továbbra is jól fogunk haladni és van elég emberünk, hogy i keresztény gazdasági életet föl tudjuk építeni. Végül azt akartuk, hogy az ország crősebb legyen. — Mondhatom, hogy ma már a magyar miniszterelnök SzomBat, 1959. május 20. a nemzet képviseletében külföldön sokkal bUszkébben jelenhet meg, mint 10 évvel ezelőtt, de még büszkébben, mint egy évvel ezelőtt is, mert a magyar erőt tisztelik és becsülik, nemcsak a tömegek, de azok" a férfiak' is, akik férfiak a maguk talpán. Azok tisztelik a magyar egyenességet, a magyar igazmondást és tisztességet. Mi .nem hazudtunk soha senkinek, amikor elesettek voltunk, nem hazudunk senkinek, amikor a hatalom erejében vagyunk. Megyünk a magunk utján egyenesen és becsületesen és ez a mi erőnk. — És most azt mondhattam volna, Hogy ez az a politikai rány, amit követek. Nem követek politikai irányt, én magyar vagyok (zugó éljenzés és taps) és a magyar nép erejéből, a tekintetéből, meg a kézszorításból merítem az erőmet. A hadsereg megerősítésének kérdésénél, hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy azért kell erős hadsereg, mert enélküi nem vagyunk biztonságban. Hiába cpitünk föl itt gazdaságilag akármit, hiába gazdagodunk, hiába erősödünk belsőleg, hiába épilünk jobb házakat, szebb iskolákat, jbbb utakat, hiába műveljük földjeinket, hiába ültetünk gyümölcsfákat, vagy akármit, ha az országot nem tudjuk kellőleg megvédeni arra az esetre, ha valakinek fájna a foga arra. hogy ide bejöjjön, vagy hogy itt keresztül menjen. Ide az jöhet bc és itt az megy keresztül, akit mi engedünk és akii nem engedünk, az nem. — Minél több földet kell juttatni minél több magyar kézbe — folytatta a kormányelnök —, mindenütt ugy, mint a gazdasági józanság ezt előirja és megköveteli. Termelésünket fejleszteríink kell. Ez a kettő együtt halad. A különböző földbirtoktipusok termelési lehetőségeinél az egyes vidékek talaj- és éghajlati viszonyait is figyelembe kell venni, A Közigazgatás egyszerűsítése — A közigazgatásban a széttagoltságot kell megvalósítani. A közigazgatás közelebb kerüljön az emberhez. Ne az Íróasztalokat vigyék szét, hanem az ember menjen közelebb az emberhez és vigye magával a felelősségérzetet. Sokkal jobban szeretem azt az embert, aki előbb gondolkozik és csak azután cselekszik. A szétoszlott közigazgatásban mindenki merjen cselekedni; szivcsörömest beleegyezem abba, hogy tiz dolog közül két dolgot elhibázzanak. Itt még mindig nyerünk, hiszen a központosításnak éppen az a hátránya, hogy tiz dolog közül ötöt hibáz cl. Kevesebb papirost és több közvetlen beszélgetést akarok látni. Hozzám mindenki bizalommal fordulhat, mert abból mindig tanulok. Protekcióval nálam nem lehet sokra jutni, de sokszor a protekciós levelekben is van életszerűség. — Azzal, ha egy kerület fontos pozícióban levő embert választ képviselővé, ezzel a kerület súlya és felelőssége is növekszik. Azt akarom, hogy minden magyar bizzék minden magyar emberben. Nem a magam iránti bizalmat kérem, mert én még az ellenzék részéről is részesülök annyi bizalomban, amely elég ahhoz, hogy hátralevő életem utján meg legyek elégedve. Nagy éljenzés és tapssal fogadott beszéd után Vi n k 1 e r Elemér dr„ Deák János és vitéz Gárgyán Imre dr. mondottak rövid beszédet. mubtú Délben a" Kátona-féle vendéglőben 300 teritékes közebéd volt. Itt Tanács Sándor, gazdaköri elnök mondotta az első pohárköszöntőt. Utána Ernvey István dr. beszélt, a taPuma damaszt óruk es 41 Msznak legolcsóbban Csets müszövőnél Tisza Lajos krt. 48. Telefon: 19-48 nyák egészségvédelmének fokozását kérte ami* niszterelnöktől. Kmetty Gyula a frontharcosok nevében mondott üdvözlő szavakat. •Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a tanyavilágban egymás barátságát akarja erősebbé fűzni. A haladás érdekében öregeknek és fiataloknak össze kell fogni. Szeged tarifális viszonyait jól ismeri S az egész országban megindult tarifaegységesités Szegednek jelentós előnyöket hoz. Az ebéd utolsó szónoka P. Schneldeí Vencel plébános volt. ttemfiiiil-scbiieirer pci»/tiöuminlszter a szegedi tanyán Között A miniszterelnök' és kísérete ezután továbbfolytatta útját a szegedi tanyavilágban. Csórva- Atokházi Gazdakör előtt Hajdú Vince gazdaköri elnök köszöntötte a miniszterelnököt, majd Pintér Irénke virágcsokrot nyújtott át T e 1 e k i Pál grófnak. Zákányban Papp Vince kisgazda, Domaszéken Kispéter Pál gazdaköri elnök üdvözölte a miniszterelnököt. Itt csatlakozott a miniszterelnökhöz és kiséretéhez Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, aki Kecskemétről jött a szegcdi tanyák közé, Fek'eleszélen Császár Rudolf mondott üdvözlőbeszédet, majd hat óra tájban Szatymazra ért a miniszterelnök, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter és kísérete. G s á n y I Sándor földbirtokos üdvözölte a magas vendégeket, majd utána Teleki Pál gróf mondott hosszabb beszédet. Visszaállttjuh Szent István birodalmát — A nemzet sejtje a család — mondotta minél erősebb az egyed, minél függetlenebb anyagiakban, annál erősebb a nemzet. Megemlítette a továbbiakban, hogy most ujitotluk meg Olaszországgal az állatkereskedelmi szerződést. Hogy jó szerződést csinálhattunk, ennek sikere azon dőlt el, hogy Olaszország becsüli a inagyar nemzetet. Ha ezen az uton haladunk tovább, olyan munkát végzünk, amely évszázadokra esik latba. Mi évszázadokat alapozunk meg a világmegráekódtatás után cs lassan állítjuk vissza Szent István birodalmát Teleki Pál gróf miniszterelnök beszéde utárí B a r t o s Imre dr. tanár, küldöttség élén hálás köszönetet mondott a miniszterelnöknek azért, hogy az óraadó tanárok fizetését 80 pengőről 100 pengőre emelte. A miniszterelnifh beszltie reisfthözponton Szatymazról Teleki Pál gróf és kisérela Felsőközpontra hajtatott. Itt a Katolikus Népház udvarán László János plébános üdvözölte a miniszterelnököt, aki ezuéÁo ismét hosszabb beszédet mondott. — Hála Istennek — mondotta a miniszterelnök —, a nemzetnek visszatér az önbizalma. Tavaly még mindenki félt, külföldi segit-j